Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 14. szám

362 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám Ind. 2. A törvényjavaslatban foglalt — a ta­nácsrendszer továbbfejlesztését szolgáló — sza­bályok több évre visszamenő elméleti, politikai és gyakorlati munka eredményei. Ennek keretében a javaslat hasznosítja — többek között — a taná­csok húsz éves tevékenységének és a szocialista országoknak a tapasztalatait. Ind. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt irány­mutatása szerint az államélet és a szocialista de­mokrácia feljesztése a szocialista állam további megszilárdítását, erejének növelését, tevékenysége hatékonyságának fokozását jelenti. Ebben a jelen­tős munkában jelenleg egyik központi feladat a tanácsok tevékenységének, irányításának, szerve­zetének és működésének továbbfejlesztése. A to­vábbfejlesztés lényege: növekedjék a tanácsok ön­állósága, tevékenységük szakszerűsége, és ezzel egyidejűleg tegyük hatékonyabbá a központi irá­nyítást. A javaslat ezeknek a fő célkitűzéseknek a figyelembe vételével készült. Ind. 4. A javasolt szabályozás legjelentősebb tartalmi változása, a tanácsok jellegének újszerű meghatározása. A javaslat a tanácsok jellegét úgy határozza meg, hogy az ténylegesen tükrözze lé­nyegüket, a szocialista politikai rendszerben s 2zen belül az államszervezetben elfoglalt valós helyüket és szerepüket. A tanácsok a nép hatal­mát megvalósító szocialista államnak, a demokra­tikus centralizmus alapján működő, népképvise­leti-önkormányzati és államigazgatási szervei; ez­zel a javasolt meghatározással megváltozott tar­talmat kapnak a jelleg egyes elemei. A tanácsok népképviseleti jellege, mint a szo­cialista demokrácia egyik elsődleges megnyilvánu­lása, tartalmában kifejezi, hogy a tanácsok az ál­taluk képviselt választók megbízásából, területük lakosságának nevében és érdekében tevékenyked­nek, képviselik a lakosságot. A tanácsok kívánatos és folyamatosan erősítendő önállóságát és öntevékenységét markánsan fejezi ki jogszabályok által körülhatárolt önkormány­zati jellegük. Az önkormányzati jelleg elsősorban a lakosság igényeinek mind teljesebb mértékben történő kielégítését és az annak megvalósításához szükséges gazdasági eszközök biztosítását, szer­vezeti és működési hatáskörök meghatározását fog­lalja magában. Az önkormányzati jelleg érvénye­sülése lehetővé teszi az optimális munkamegosz­tást a központi és a helyi szervek között, érvényre juttatásával meghatározza felelősségük tartalmát. A tanácsok államigazgatási jellegének megfo­galmazása az államigazgatás további tökéletesíté­sét és szocialista jellegének erősítését foglalja ma­gában. Ennek összetevői — többek között — a bürokratikus jelenségek csökkentése, a hivatali munka javítása, a köztisztviselők személyes fele­lősségének fokozása, az ügyintéző munka politikai tartalma. Ind. 5. A javaslat a tanácsrendszer továbbfej­lesztéséhez elengedhetetlen feltételnek tekinti a tanácsok funkcióinak, önállóságuk gazdasági, szer­vezeti, hatásköri eszközeinek és biztosítékainak meghatározását. A gazdasági önállóság növelése — mindenek­előtt a bevételi forrásoknak, az azokból való ré­szesedés mértékének, valamint a tanácsi gazdálko­dási tevékenység módjának meghatározása — szé­les körű lehetőségeket és jó feltételeket biztosít a tanácsok sokirányú feladatainak ellátásához. A ta­nácsok termelő,ellátó és szolgáltató tevékenységé­nek egyik lényeges eszköze a koordináció. Ez je­lentős mértékben bővül, kiterjed pl. a beruházáso­kon túlmenően a szolgáltatásokra, a kereskedel­mi ellátásra, a művelődésügyi, egészségügyi fel­adatokra. A tanácsok önállóságának legfontosabb szerve­zeti és működési biztosítéka, hogy saját szerveze­tük létrehozásával, irányításával összefüggő je­lentős hatásköröket maguk gyakorolnak. Ezzel a javaslat a tanácsok működésével összefüggő jelen­legi szabályok túlzottan általános, szervezeti jel­legét feloldja. A javaslat a szabályozást csak olyan kérdéskörre korlátozza, amely a tanácsok törvé­nyes működésének biztosítása szempontjából el­engedhetetlen fontosságú. Ez a megoldás felesle­gessé teszi a szabályok részletekbe menő központi meghatározását. Ind. 6. A javaslat határozottan kifejezésre jut­tatja a különböző szintű, elsősorban a megyei és a helyi tanácsok eltérő funkcióiból és feladataiból eredő sajátosságokat. A különbségtétel elvi alapja, hogy a helyi tanácsok tevékenységében egyaránt fellelhetők az állami és az önkormányzati elemek, míg a megyei tanácsok és szerveik elsősorban ál­lami feladatokat látnak el. Különös figyelmet for­dít és garanciákat tartalmaz a javaslat a helyi tanácsok önállóságának növelésére, a lakossággal való kapcsolataik szélesítésére. Adottságaik, sze­repkörük ellátása miatt különbségek vannak a helyi tanácsok között is. Ezt ugyancsak tükrözi a javaslat többrendelkezése. Sajátos tanácstípus a fővárosi, a fővárosban egy településen belül két szinten is működnek taná­csok. A tervezet elősegíti a kerületi tanácsok ha­táskörének további differenciált növelését. Az önállóság és a felelősség megteremtésének további fontos biztosítéka a hatáskörök tanács­szinten belüli megfelelő elhatárolása. A javaslat ezért nem tekint minden hatáskört a tanács tes­tületi hatáskörének, hanem elismeri a tanács szer­veinek (a tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak, a szakigazgatási szervezetnek) önálló, jogszabályok­ba foglalt hatáskörét. Ind. 7. A tanácsok jellegének, a helyi önállóság növelésének és a differenciált szabályozásnak felel meg központi irányításuk javasolt rendszere. A javaslat megszünteti a tanácsok, mint testü­letek egymásnak való szervezeti alá-, illetőleg fölérendeltségét. Ugyancsak nem indokolt a taná­csok — jellegének változása miatt — államhatal­mi, illetőleg államigazgatási funkciói merev szét­választásából adódó elkülönített irányítás. A köz­ponti irányítás hatékonyságának fokozása, mint a

Next

/
Thumbnails
Contents