Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 14. szám

362 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám Ind. 2. A törvényjavaslatban foglalt — a tanácsrendszer továbbfejlesztését szolgáló — szabályok több évre visszamenő elméleti, politikai és gyakorlati munka eredményei. Ennek keretében a javaslat hasznosítja — többek között — a tanácsok húsz éves tevékenységének és a szocialista országoknak a tapasztalatait. Ind. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatása szerint az államélet és a szocialista demokrácia feljesztése a szocialista állam további megszilárdítását, erejének növelését, tevékenysége hatékonyságának fokozását jelenti. Ebben a jelentős munkában jelenleg egyik központi feladat a tanácsok tevékenységének, irányításának, szervezetének és működésének továbbfejlesztése. A továbbfejlesztés lényege: növekedjék a tanácsok önállósága, tevékenységük szakszerűsége, és ezzel egyidejűleg tegyük hatékonyabbá a központi irányítást. A javaslat ezeknek a fő célkitűzéseknek a figyelembe vételével készült. Ind. 4. A javasolt szabályozás legjelentősebb tartalmi változása, a tanácsok jellegének újszerű meghatározása. A javaslat a tanácsok jellegét úgy határozza meg, hogy az ténylegesen tükrözze lényegüket, a szocialista politikai rendszerben s 2zen belül az államszervezetben elfoglalt valós helyüket és szerepüket. A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak, a demokratikus centralizmus alapján működő, népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei; ezzel a javasolt meghatározással megváltozott tartalmat kapnak a jelleg egyes elemei. A tanácsok népképviseleti jellege, mint a szocialista demokrácia egyik elsődleges megnyilvánulása, tartalmában kifejezi, hogy a tanácsok az általuk képviselt választók megbízásából, területük lakosságának nevében és érdekében tevékenykednek, képviselik a lakosságot. A tanácsok kívánatos és folyamatosan erősítendő önállóságát és öntevékenységét markánsan fejezi ki jogszabályok által körülhatárolt önkormányzati jellegük. Az önkormányzati jelleg elsősorban a lakosság igényeinek mind teljesebb mértékben történő kielégítését és az annak megvalósításához szükséges gazdasági eszközök biztosítását, szervezeti és működési hatáskörök meghatározását foglalja magában. Az önkormányzati jelleg érvényesülése lehetővé teszi az optimális munkamegosztást a központi és a helyi szervek között, érvényre juttatásával meghatározza felelősségük tartalmát. A tanácsok államigazgatási jellegének megfogalmazása az államigazgatás további tökéletesítését és szocialista jellegének erősítését foglalja magában. Ennek összetevői — többek között — a bürokratikus jelenségek csökkentése, a hivatali munka javítása, a köztisztviselők személyes felelősségének fokozása, az ügyintéző munka politikai tartalma. Ind. 5. A javaslat a tanácsrendszer továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen feltételnek tekinti a tanácsok funkcióinak, önállóságuk gazdasági, szervezeti, hatásköri eszközeinek és biztosítékainak meghatározását. A gazdasági önállóság növelése — mindenekelőtt a bevételi forrásoknak, az azokból való részesedés mértékének, valamint a tanácsi gazdálkodási tevékenység módjának meghatározása — széles körű lehetőségeket és jó feltételeket biztosít a tanácsok sokirányú feladatainak ellátásához. A tanácsok termelő,ellátó és szolgáltató tevékenységének egyik lényeges eszköze a koordináció. Ez jelentős mértékben bővül, kiterjed pl. a beruházásokon túlmenően a szolgáltatásokra, a kereskedelmi ellátásra, a művelődésügyi, egészségügyi feladatokra. A tanácsok önállóságának legfontosabb szervezeti és működési biztosítéka, hogy saját szervezetük létrehozásával, irányításával összefüggő jelentős hatásköröket maguk gyakorolnak. Ezzel a javaslat a tanácsok működésével összefüggő jelenlegi szabályok túlzottan általános, szervezeti jellegét feloldja. A javaslat a szabályozást csak olyan kérdéskörre korlátozza, amely a tanácsok törvényes működésének biztosítása szempontjából elengedhetetlen fontosságú. Ez a megoldás feleslegessé teszi a szabályok részletekbe menő központi meghatározását. Ind. 6. A javaslat határozottan kifejezésre juttatja a különböző szintű, elsősorban a megyei és a helyi tanácsok eltérő funkcióiból és feladataiból eredő sajátosságokat. A különbségtétel elvi alapja, hogy a helyi tanácsok tevékenységében egyaránt fellelhetők az állami és az önkormányzati elemek, míg a megyei tanácsok és szerveik elsősorban állami feladatokat látnak el. Különös figyelmet fordít és garanciákat tartalmaz a javaslat a helyi tanácsok önállóságának növelésére, a lakossággal való kapcsolataik szélesítésére. Adottságaik, szerepkörük ellátása miatt különbségek vannak a helyi tanácsok között is. Ezt ugyancsak tükrözi a javaslat többrendelkezése. Sajátos tanácstípus a fővárosi, a fővárosban egy településen belül két szinten is működnek tanácsok. A tervezet elősegíti a kerületi tanácsok hatáskörének további differenciált növelését. Az önállóság és a felelősség megteremtésének további fontos biztosítéka a hatáskörök tanácsszinten belüli megfelelő elhatárolása. A javaslat ezért nem tekint minden hatáskört a tanács testületi hatáskörének, hanem elismeri a tanács szerveinek (a tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak, a szakigazgatási szervezetnek) önálló, jogszabályokba foglalt hatáskörét. Ind. 7. A tanácsok jellegének, a helyi önállóság növelésének és a differenciált szabályozásnak felel meg központi irányításuk javasolt rendszere. A javaslat megszünteti a tanácsok, mint testületek egymásnak való szervezeti alá-, illetőleg fölérendeltségét. Ugyancsak nem indokolt a tanácsok — jellegének változása miatt — államhatalmi, illetőleg államigazgatási funkciói merev szétválasztásából adódó elkülönített irányítás. A központi irányítás hatékonyságának fokozása, mint a