Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 11. szám

308 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám — középfokú központok: Ajka, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Bonyhád, Cegléd, Csongrád, Csorna, Dombóvár, Encs Esztergom-Dorog, Gödöllő, Gyöngyös, Gyula, Hatvan, Hajdúnánás, Heves, Jászberény, Kalocsa, Karcag, Kazincbarcika, Keszthely, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kisvárda, Komárom, Körmend, Kunszentmiklós, Leninváros, Lenti, Makó, Marcali, Mátészalka, Mezőtúr, Mezőkovácsháza, Mezőkövesd, Mohács, Monor, Mór, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Nagykáta, Nyírbátor, Orosháza, ózd, Paks, Pápa, Püspökladány, Ráckeve, Sárvár, Sárbogárd, Sátoraljaújhely, Siklós, Siófok, Szentes, Síerencs, Szeghalom, Szigetvár, Tamási, Tata, Tapolca, Tiszafüred, Vác, Várpalota városok, illetőleg községek. E központokat úgy célszerű fejleszteni, hogy lakosságszámuk — a területi adottságoktól függgően — 20—40 000 fő, vonzásterületüké — a központtal együtt — 50—120 000 fő körül legyen; — részleges középfokú központok Abádszalók, Balatonfüred, Balmazújváros, Barcs, Békés, Bicske, Bácsalmás, Celldömölk, Dabas, Dunaföldvár, Fehérgyarmat, Fonyód, Gyoma-Endrőd, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Kapuvár, Kisújszállás, Kisbér, Kistelek, Komló, Kőszeg, Kunszentmárton, Nagykőrös, Oroszlány, Pásztó, Sárospatak, Sümeg, Szarvas, Szécsény, Szentgotthárd, Túrkeve, Tiszaföldvár-Martfű, Tiszavasvári, Törökszentmiklós, Vasvár, Vásárosnamény, Zalaszentgrót, Záhony és Zirc városok, illetőleg községek. E központokat úgy célszerű fejleszteni, hogy lakosságszámuk — a területi adottságoktól függően — általában 8—15 000 fő, vonzásterületüké — a központtal együtt — 20—25 000 fő körül legyen; d) A népgazdasági erőforrások hatékony felhasználása, a lakosság alsófokú ellátásának minél magasabb szinten való biztosítása és a települések adottságaiknak megfelelő hasznosítása érdekében mintegy 1000—1100 alsófokú, ezen belül 120 —150 kiemelt alsófokú, 200—300 részleges alsófokú központot kell kialakítani. A kiemelt alsófokú központokat úgy célszerű fejleszteni, hogy lakosságszámuk — a területi sajátosságoktól függően — 5—10 000 fő, vagy vonzásterületük lakossága — a központtal együtt — legalább 10—15 000 fő legyen. Az alsófokú központokat úgy célszerű fejleszteni, hogy lakosságuk — a területi sajátosságoktól függően — 3—4000 fő, vagy vonzásterületük lakossága — a központtal együtt — mintegy 5— 6000 fő legyen. A részleges alsófokú központokat úgy célszerű fejleszteni, hogy lakosságszámuk — a területi sajátosságoktól függően — 1000—2000 fő. vagy vonzásterületük lakossága — a központtal együtt — 2—3000 fő legyen. 7. Az alsófokú központokká fejlesztendő településeknek a megyei településhálózatfejlesztési tervekben történő meghatározása a megyei tanácsok feladata. 8. A központok és körzeteik egymás közötti kapcsolatát — az ipari övezetekre és üdülési-idegenforgalmi területekre is figyelemmel — fokozatosan megfelelő műszaki (közlekedési, energiaellátási, távközlési stb.) hálózatokkal kell biztosítani. 9. Az agglomerációkat úgy kell fejleszteni, hogy — azokon belül megfelelő alközpontok alakuljanak ki, az agglomeráció népességének jobb ellátására, — az agglomerációhoz tartozó települések egymással és a központtal összhangban, az agglomeráció jellegének (pl. városi, ipari, üdülő) megfelelően fejlődjenek. 10. A központi szerepkör és egy-egy magasabb szerepkörű központ agglomerációjába való tartozás nem befolyásolja a település igazgatási (városi, községi) jogállását. IV. A koncepció végrehajtása 11. A Kormány felhívja az érdekelt minisztereket, országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint a megyei tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy új beruházások telepítésénél, illetve azok nyomvonalainak kijelölésénél a koncepcióban foglaltakat vegyék figyelembe. A koncepció átfogó érvényesítéséről az építésügyi és városfejlesztési miniszter, illetőleg a megyei tanács vb elnöke gondoskodjék. 12. Az országos településhálózatfejlesztési koncepció támpontul szolgál a területfejlesztési tervek készítéséhez. A hosszú- és középtávú területfejlesztési tervekben kell előirányozni, hogy az adott tervidőszak folyamán a településhálózatfejlesztési koncepció célkitűzéseiből mi és milyen ütemben kerülhet megvalósításra. V. Hatályba léptető rendelkezés 13. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a regionális tervezés rendszeréről szóló 1022/1963. (IX. 21.) Korm. számú határozat, továbbá a községek területszervezési irányelveiről szóló 2022/1968. (VII. 13.) Korm. számú határozat II. fejezete hatályát veszti. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke