Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 11. szám

306 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám 5. Megfelelő eszközökkel kell befolyásolni, hogy a gazdasági egységek telephely választása összhangban legyen a területfejlesztési célkitűzésekkel. Ennek érdekében elő kell segíteni a szervezett telephely forgalmat, biztosítva a telephelyigénylők és kínálók tájékoztatását. V. E határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1007 1971. (III. 16.) számú határozata az országos településhálózatfejlesztési koncepcióról Településeink döntő többsége évszázados fejlődés folyamán alakult ki. A termelőerők fejlődése és területi koncentrálódása, valamint a népesség településekkel szemben támasztott sokrétű követelményei a településhálózat tudatos, tervszerű alakítását teszi szükségessé. Ennek a követelménynek tesznek eleget a koncepcióban kifejtett irányelvek. A fejlesztési feladatok megvalósítása és a településhálózat szerkezetének alakítása — a mindenkori gazdasági erőforrásainkhoz igazodóan — hosszú ideig tartó folyamat. Annak érdekében, hogy a településhálózat minél hatékonyabban szolgálhassa a termelőerők racionális területi elhelyezését és a lakosság növekvő színvonalú kultúrált ellátását, a Kormány az ország településhálózatának fejlesztési koncepcióját az alábbiakban állapítja meg. I. A koncepció célja 1. A koncepció célja, hogy elősegítse olyan településhálózat kialakítását, amely — megfelel a termelőerők célszerű, távlati területi elhelyezkedésének, — elősegíti a lakossági ellátás előfeltételeinek biztosítását, — egymáshoz közelíti az azonos szerepkörű települések ellátási színvonalát, — mérsékli a különböző szerepkörű központok és településkategóriák (különös tekintettel a város és falu) életkörülményeiben meglevő túlzott különbségeket, — orientálja a különböző szintű intézmények telepítését, illetve kialakítását, — biztosítja a lakosság részére megfelelő életfeltételek teremtésével az urbanizációs ártalmaktól mentesített pihenést, — lehetővé teszi az országos műszaki hálózatoknak (közlekedés-, energia-, vízellátás stb. rendszereknek) a településhálózattal összehangolt fejlesztését, — biztosítja, hogy a lakóhelyekről a munkahelyek minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb költséggel legyenek megközelíthetők. II. A települések hierarchikus rendje 2. A településeket a területi munkamegosztásban betöltött társadalmi-gazdasági szervező és irányító, továbbá szolgáltató-ellátó szerepkörük, vonzásterületük és lakosságuk száma, valamint technikai-műszaki követelményrendszerük (településszerkezet, lakás- és kommunális ellátás stb.) alapján az alábbi településkategóriákba kell sorolni : a) országos központ b) felsőfokú központ c) középfokú központ d) alsófokú központ e) egyéb települések. 3. Az egyes kategóriákba tartozó településeket az alábbi irányelveknek megfelelően kell fejleszteni. a) Az országos központ lássa el a területileg el nem különíthető országos funkciókat (pl. felsőbb politikai kormányzati és államigazgatási funkciók). b) A felsőfokú központok lássák el vonzáskörzetükre kiterjedően a gazdasági, igazgatási, oktatási, egészségügyi stb. megyei szintű szervezőirányító, szolgáltató funkciókat és egymással munkamegosztásban több megyére kiterjedő — esetleg országos — funkciókat is. Egyes .felsőfokú központok nagyságrendje, a területi munkamegosztásban betöltött szerepe, fejlődésének üteme és színvonala indokolttá teszi, hogy több megyére kiterjedő és egyes országos szervező és irányító stb. funkciókat is ellássanak. Más felsőfokú központok viszont — hasonló okok miatt — az egy megyére kiterjedő szervező-irányító stb. funkciókat is csak részlegesen láthatják el. Ezért kiemelt, illetőleg részleges felsőfokú központok kialakítása is indokolt. c) A középfokú központok lássák el a megyénél kisebb területrészekre kiterjedően a gazdasági, igazgatási, oktatási, egészségügyi stb. szervezőirányító, szolgáltató, ellátó funkciókat.