Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

294 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám Több dolgozó károkozása, a vállalat közrehatása (Mt. 59—60 §.) A kollektív szerződés e kérdéseket mm szabályozhatja. Kártérítésre kötelezés (Mt. 61. §, Mt. V. 97—98. §) A kollektív szerződés e kérdéseket nem szabályozhatja. A vállalat anyagi felelőssége [Mt. 62. 8, Mt. V. 99—100 §, 2/1964. (IV. 3.) MüM. "és 4/1967. (VI. 5.) MüM. sz. r.] 1. A kollektív szerződés e rendelkezésekkel kapcsolatban csak egy kérdést szabályozhat: kiterjesztheti a vétkesség nélküli felelősséget a ruházati és személyi felszerelési tárgyakban történt károkozásokra. Az Mt. V. 100. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi a vállalat számára, hogy a munkahelyre bevitt dolgok öltözőben, megőrzőben való elhelyezését előírja, továbbá kötelezővé teheti a bevitel bejelentését, különösen, ha a dolog a szokásosnál nagyobb értéket képvisel. Ezen túlmenően megtilthatja, korlátozhatja, illetőleg feltételhez is kötheti a dolgok bevitelét, kivéve a munkába járáshoz szükséges ruházati és személyi felszerelési tárgyakat. E kérdésekről helyesen az ügyrendben kell rendelkezni. 2. Törvénysértőek a kollektív szerződéseknek azok a rendelkezései, amelyek a dolgozók ingóságaival kapcsolatban korlátozzák a vállalat felelősségét. Egyes esetekben például kizárták a vállalat felelősségét a munkába járáshoz szükséges ruházati és egyéb felszerelési tárgyakon kívüli holmiért, más kollektív szerződések kimondották, hogy nem felel a vállalat, ha olyan ruházatban esik kár, amelynek a munkahelyen tartása akár az évszaknak, az időjárásnak nem felel meg, akár az ésszerű ruházkodás elve alapián indokolatlan vagy megállapították, hogy 2000 Ftnál magasabb értékű egyéb ingóságért a vállalat nem felel, illetőleg kimondották, -hogy a vállalat nem tartozik felelősséggel a munkahelyre bevitt karóráért, zsebóráért stb. Ha a vállalat az egyéb ingóságok munkahelyre bevitelét az ügyrendben vagy igazgatói utasítással stb. nem tiltotta meg, akkor azok megrongálódása, megsemmisülése esetén felelősséggel tartozik és ezt a kollektív szerződés nem zárhatja ki. A legutolsóként említett esetben egyébként a vállalat nemcsak hogy nem zárhatja ki felelősségét, de a bevitelt ügyrendben va^y más igazgatói intézkedéssel sem tilthatja, mivel a karóra, illetve a zsebóra a munkahelyre bevinni szokásos személyi felszerelési tárgy. A MUNKAÜGYI VITÁK ELINTÉZÉSE [Mt. 63—66 §, Mt. V. 101—110. §, 9/1967. (X. 8.) MüM. sz. r.] 1. Kollektív szerződésben kell szabályozni: — A vállalatnál működő munkaügyi döntőbizottságok számát és azok illetékességi területét. Ez a kötelezettség vonatkozik arra az esetre is, ha a munkahelyen munkaügyi döntőbizottság nem szervezhető, de a vitákban a közös munkaügyi döntőbizottság helyett a vállalatnak a járásban vagy megyében működő munkaügyi döntőbizottsága jár el. Ez esetben tehát meg kell jelölni azt, hogy a munkaügyi döntőbizottság illetékessége mely munkahelyekre terjed ki. — Ha ugyanazon helységben (községben, városban) több munkaügyi döntőbizottságot szerveztek, a kollektív szerződésben meg kell jelölni, hogy a vezető állású dolgozók vitáiban melyik munkaügyi döntőbizottság illetékes eljárni. 2. a) Törvénysértő a kollektív szerződésnek az a rendelkezése, amely a munkaügyi viták elintézésére a jogszabálytól eltérő szabályokat határoz meg (pl. a munkaviszony megszűnése után bírósági elbírálást ír elő, a prémiummal, év végi részesedéssel stb. kapcsolatos ügyeket kivonja a munkaügyi döntőbizottság hatásköréből és a vállalatra vagy külön szervezett „bizottság"-ra bízza e viták elintézését). b) Ugyancsak törvénysértő az olyan rendelkezés, amely szerint a dolgozó a munkaügyi döntőbizottsághoz csak akkor nyújthat be panaszt, ha előtte az igazgató (a munkaügyi osztály vagy más szerv) a panaszt elutasította. Ügyrendi kérdés az, hogy a dolgozó melyik vállalati szervnél járhat el munkaügyi kérdésekben. A dolgozó azonban nem köteles a panaszának elintézése érdekében vállalati szervekhez fordulni; jogosult arra, hogy a panaszát közvetlenül a munkaügyi döntőbizottság elé terjessze. c) Törvénysértő korlátozása a dolgozó panaszjogának az is, ha előírják, hogy a munkaügyi döntőbizottsághoz címzett panaszt az igazgató, a jogtanácsos, a munkaügyi osztály stb. útján kell benyújtania. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK (Mt. 67—72. §, Mt. V. 111—130. §.) Kollektív szerződés ezeket a kérdéseket nem szabályozhatja.