Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 9. szám

250 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám lásű dolgozó tárgyévi kifizetett alapbérének egy százalékánál kevesebb és a) a „C" és ennél alacsonyabb kategóriájú vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében 1,5 százalékánál —, b) a „B" és ennél magasabb kategóriájú vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében 2 százalékánál —, végül c) az olyan vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében, amelyeknek kormányszinten elhatározott, illetve ehhez kapcsolódó, vagy hasonló jelentőségű távlati feladatai vannak — ha a felügyeleti miniszter a távlati feladatokra való tekintettel nyereségprémiumuk egy részének visszatartását rendelte el — 2,5 százalékánál több nem lehet. A mérleg szerinti bérköltségbe ebből a szempontból nem számít be a bányászatban a hűségjutalom, a könyv- és lapkiadó vállalatoknál, valamint a film- és hanglemezgyáraknál és a Magyar Hirdető Vállalatnál a bérszabályozás rendszeréről szóló 13/1970. (XI. 15.) Mü M számú rendelet 1. számú mellékletének 2. b) pontjában meghatározott szerzői tiszteletdíjak, illetőleg a filmprémium. A „C" és ennél alacsonyabb kategóriájú vállalatoknál a felügyeleti miniszter (szövetkezeti vállalatok esetében a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke); a tanácsi vállalatoknál pedig az ágazati miniszter a munkaügyi miniszterrel és az illetékes tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben, indokolt esetben legfeljebb 2 százalékos kulcs alkalmazását is engedélyezheti." (2) Az R. I. részének 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és az eddigi (3) bekezdés számozása (4)-re változik: „(3) A kifizethető nyereségprémiumot csökkenteni kell a fővárosban működő, s az előírt kitelepítést, illetve áttelepítést indokolatlanul elmulasztó vállalatokra és kisipari szövetkezetekre vonatkozó eljárásról szóló 30/1970. (VIII. 18.) Korm. számú rendelet alapján bírság fizetésére kötelezett vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében a bírság fizetési kötelezettség időpontjától kezdődően. A csökkentés ezen a címen legalább 25 százalékos, de legfeljebb 50 százalékos lehet." (3) Az R. I. része a következő 28/A §-sal és 28/3 §-sal egészül ki: „28/A. §. (1) Az olyan vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében, amelyeknek kormányszinten elhatározott, illetve ehhez kapcsolódó, vagy hasonló jelentőségű távlati feladatai vannak, a felügyeleti miniszter — kormányszintű feladatok esetében az ágazati miniszter javaslatára — elrendelheti, hogy a távlati feladatok értékelhető szakaszának lezárásáig, illetve a feladatok teljesítéséig, általában 3—5 éven keresztül minden évben a 27. § (2) bekezdésének szabályai szerint meghatározott éves nyereségprémium összeg legfeljebb 25 százalékát, a 28/B §-ban foglalt célokra, zárolt számlán visszatartsák. (2) Az (1) bekezdésben említett távlati anyagi érdekeltség alkalmazásánál főleg az alábbi feladatok teljesítésére való ösztönzés mérlegelhető: — kormányszinten elfogadott, illetve ehhez kapcsolódó, vagy hasonló jelentőségű kutatási célprogramok teljesítése, — ugyanilyen szintű műszaki fejlesztési feladatok teljesítése, — kiemelt egyedi, nagy vagy jelentős állami támogatással finanszírozott beruházások programja teljesítési határidejének, költségkeretének stb. megtartása, — ágazati szempontból jelentős vállalatok gazdasági eredményeire vonatkozó előirányzat, több éven át történő teljesítése, — kiemelt export feladatok mennyiségi és minőségi követelményeinek több éven át történő teljesítése, illetve javítása, — a IV. ötéves tervben elhatározott állami visszatérítések vagy egyéb állami támogatások mértékének több éven át történő betartása, illetőleg csökkentése, — népgazdasági szintű, műszaki fejlesztési programokhoz kapcsolódó jelentős vállalati kutatási, fejlesztési, termelési feladatok teljesítése. (3) A nyereségprémium visszatartását, az azzal összefüggő távlati feladatokat, a visszatartás mértékét és időtartamát a nyereségprémiumkulcs megállapításával egyidőben kell meghatározni. 28/B. §. (1) A távlati feladatok értékelhető szakaszának lezárása, illetve a feladatok teljesítése után a feladat teljesítésétől, annak színvonalától, eredményétől, a megvalósulás határidejének megtartásától függően a felügyeleti miniszter, kormányszintű programoknál az ágazati miniszterrel egyetértésben dönt a visszatartott nyereségprémium változatlan vagy csökkentett összegben történő kifizetése, illetőleg megvonása felől. Döntés előtt a vállalat felügyelő bizottságának véleményét meg kell hallgatni. (2) Kiemelkedő eredmények esetén a visszatartott nyereségprémiumon felül jutalom is fizethető. A jutalmat a bérköltség terhére — a bérszabályozás szerinti bérszínvonalba, illetőleg bértömegbe be nem számítóan — kell elszámolni. Ebben, valamint az előző bekezdésben megjelölt kifizetések az átlagkeresetbe nem számítanak be. (3) Ha a munkaviszony a feladat teljesítését megelőzően megszűnik, a visszatartott nyereségprémium kifizetése felől az (1) bekezdés szabályai , szerint dönteni kell."