Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 7. szám

208 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám (3) A szavazás a szavazófülkében történik. Ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapot a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi. (4) A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a szavazófülkében senki sem tartózkodhat. (5) Az a szavazó, aki írni-olvasni nem tud, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választójogosult segítségét veheti igénybe. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja a lakásukon fekvő betegeket szavazásuk elősegítése céljából urnával felkeresheti; a szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell. (6) A szavazás megtörténtét a szavazatszedő bizottság a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében feltünteti. Vhr. 34. §. (1) A szavazatszedő bizottság elnöke a szavazónak a szavazás céljára két szavazólapot ad át; egyet az országgyűlési képviselő, egyet a helyi tanács tagjának megválasztására. A szavazólapokkal együtt a szavazónak egy borítékot is átad. (2) A szavazatszedő bizottság köteles a választóknak megmagyarázni azt, hogyan kell szavazni egy, illetőleg több jelölt esetén. 41. § (1) A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki személyazonosságát megfelelően igazolni nem tudja. A visszautasítottakról a bhottság elnöke jegyzéket vezet, amelyen feltünteti a visszautasítottnak a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében foglalt sorszámát és az igazolás elégtelenségének adatait. (2) A visszautasított választónak joga van a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolni és szavalni. Vhr. 35. §. Ha a visszautasított választó a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolta, nevét a visszautasítottak jegyzékéből törölni kell, és lehetővé kell tenni, hogy szavazzon. 42. §. (1) A városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökségnél kifogást lehet emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata (intézkedése) ellen, amelyet a szavazás ideje alatt hozott, vagy amely a helyi tanácsok tagjainak választása esetén a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos. (2) Országgyűlési képviselőválasztás esetén az országgyűlési választókerületi bizottságnál lehet kifogást emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata ellen, amely a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos. (3) A kifogásról a választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság haladéktalanul határoz. 43. §. (1) A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezárja, de mindazok a választójogosultak, akik a szavazóhelyiségben vagy annak a szavazatszedő bizottság által előre meghatározott előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszedő bizottság a szavazást lezártnak nyilvánítja. (2) A szavazás lezárása után szavazatot elfogadni nem szabad. IX. Fejezet A szavazatok összeszámlálása 44. §. (1) A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság felbontja az urnákat, és összeszámlálja a szavazatokat. (2) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökség, továbbá a területileg illetékes választási elnökségek és választókerületi bizottság tagjai, a beosztott irodai dolgozók, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak. Vhr. 36. §. A szavazatok összeszámlálása előtt a szavazatszedő bizottság külön-külön összecsomagolja az összes fel nem használt országgyűlési, illetőleg helyi tanácsi szavazólapot, a csomagokat lezárja és lepecsételi. Ezután hozzákezd az urnából kiemelt szavazólapok összeszámlálásához és mindaddig együtt marad, amíg a szavazatok öszszeszámlálását befejezi, a szavazási jegyzőkönyvet elkészíti és továbbítja az országgyűlési választókerületi bizottsághoz, illetőleg a helyi választási elnökséghez. 45. §. A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság először az urnába helyezett szavazólapok számát választókerületenként összehasonlítja a választók névjegyzékében megjelölt szavazók számával, majd választókerületenként összeszámlálja a leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat. 46. §. (1) A jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet. (2) Több jelölt esetén a szavazás úgy történik, hogy a szavazó a szavazólap megfelelő helyén megjelöli, kire szavaz. (3) Nem érinti a szavazat érvényességét az, ha a megválasztani kívánt jelölt megjelölése nem az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módon történt ugyan, de a szavazólapról kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szavazó kire szavazott. (4) Érvénytelen az a szavazat, a) amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, b) amelyen több jelölt esetén a szavazó nem jelölte meg, hogy kire szavaz, vagy c) amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott. (5) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság végérvényesen dönt.