Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 111 (2) Az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe más személyt — az albérleti szerződés megkötése után született gyermekének kivételével — csak a bérlő, továbbá társbérlet esetében a másik társbérlő hozzájárulásával fogadhat be. R. 108. §. (1) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó albérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésével megszűnik. (2) Az albérleti jogviszony megszűnik akkor is, ha a) a felek az albérleti szerződést közös megegyetéssel megszüntetik, illetőleg felbontják; b) az albérleti szerződést az arra jogosult fél leimondja; c) a bérleti jogviszony megszűnik és az új bérlő nem köteles az albérlő részére a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett biztosítani. R. 109. §. A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja: a) olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási jog illeti meg a bérlővel szemben; b) ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják; c) ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik; d) ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. R. 110. §. Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap. R. 111. § • (1) Az albérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a) a bérlő a lakást vagy annak egy részét fizetővendéglátás céljára idegenforgalmi szervnek engedi át; b) állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a bérbeadó az általa használt lakás egy részét adja bérbe; c) a bérlő, illetőleg — állampolgár tulajdonában álló és a bérbeadó által használt lakás esetében — a bérbeadó a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályokban megengedett esetekben a lakást vagy annak egy részét a dolgozói elhelyezése céljára közületi szervnek engedi át. (2) Agybérleti jogviszony esetében a 103. § (1) és (3) bekezdését, továbbá a 104. § (4) bekezdését alkalmazni kell, egyebekben a dologbérlet szabá* lyai az irányadók. ' R. 112. §. A 64. § rendelkezéseit az albérleti jogviszony megszűnése esetén is megfelelően alkalmazni kell. V. RÉSZ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS 14. Fejezet Az átmenetileg kiköltöztetett bérlő elhelyezése R. 113. §. (1) A lakásból az épület, illetőleg a lakás kar* bantartásával, felújításával, helyreállításával, át* alakításával vagy bővítésével kapcsolatos munkák miatt átmenetileg kiköltöztetett bérlő olyan lakást köteles — a komfortfokozatra tekintet nélkül — elfogadni, amely ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő lakás és van annyi lakószobája, mint amennyire a bérlő a (2)—(4) be* kezdés értelmében igényt tarthat. (2) A bérlő a kiköltöztetés időtartamára két-két személy elhelyezése céljából egy-egy lakószobára tarthat igényt. Ha azonban a lakószoba alapterülete a tizenkét négyzetmétert meghaladja, a bérlő részére a páratlan számú családtagja után külön lakószoba nem jár. (3) A bérlő a lakásban vele együttlakó — családtagnak nem minősülő — személy részére külön lakószobára csak akkor tarthat igényt, ha az a ki* költözés előtt is külön lakószobában lakott. (4) A bérlő nem tarthat igényt nagyobb szoba* számú lakásra, mint amilyen szobaszámú az átmenetileg kiürített lakása volt. 15. Fejezet A jogcím nélkül lakó személyek elhelyezése A tanácsi bérlakás kiutalása a jogcím nélkül visszamaradt személy részére R. 114. §. (1) Ha tanácsi bérlakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után olyan jóhiszemű személy maradt vissza jogcím nélkül, aki abban a bérlővel legalább öt éve együtt lakott és az a lakásigénye mértékének alsó határát nem haladja meg, a la-