Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 109 tett bűntett miatt ennél rövidebb időtartamú vég­rehajtható szabadságvesztésre jogerősen elítélték, a) tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi ható­ság, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti, b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti jog­viszonyt a bíróság — a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó kérelmére —- megszüntetheti. (2) A lakás igénybevételének, illetőleg a lakás lakásbérleti jogviszony megszüntetésének csak akkor van helye, ha a) a lakásban nincs bérlőtárs vagy olyan sze­mély, aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog­viszony folytatására lenne jogosult és b) a bérlő részére egyidejűleg legalább szükség­lakást biztosítanak. (3) A bérlőnek a lakásban levő ingóságait a ré­szére biztosított lakásban (szükséglakásban) kell elhelyezni. (4) A fegyveres testületi szolgálati lakással ren­delkező szervnek az (1) bekezdés a) pontjában em­lített intézkedése az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésnek b) pontja alapján bíróság előtt nem támadható meg. R. 97. §. (1) A társbérlő és a bérlőtárs a bíróságtól kér­heti a lakásban lakó másik társbérlő, illetőleg bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyának megszünte­tését, ha az, illetőleg a vele együttlakó személy a) a lakással kapcsolatos közös költségek őt ter­helő részét nem fizeti meg; b) a közös használatukra szolgáló helyiségeket, azok felszereléseit szándékosan rongálja, beszeny­nyezi vagy a tisztántartásukra vonatkozó rendel­kezéseket megszegi; c) a lakásban lakó személyek nyugalmát zavar­íja, vagy azokkal szemben a szocialista együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatar­tást tanúsít; d) a lakásrészébe a jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit házastársak és volt házastársak esetében csak akkor lehet al­kalmazni, ha lakásbérleti jogviszonyukat a bíró­ság a 99—100. § alapján rendezte. (3) A kereset megindítása előtt a társbérlőt, il­letőleg a bérlőtársat fel kell hívni a költség meg­fizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás meg­szüntetésére. Nincs szükség előzetes felszólításra, ha a maagtartás olyan súlyos, hogy a sérelmet szenvedett féltől a társbérleti (bérlőtársi) jogvi­szony további fenntartása nem várható el. (4) Ha a felszólítás eredménytelen volt, a kere­setet a felhívásban a költség megfizetésére meg­szabott határidő elteltétől, illetőleg a sérelmes magatartás folytatásától vagy megismétlésétől, ha pedig felszólításra ninics szükség, a tudomásra jutástól számított harminc nap alatt kell megindí­tani. E határidő elmulasztása jogveszteséggel jár. R. 98. §. (1) A hatóság határozata alapján megszűnik a lakásbérleti jogviszony akkor is, ha — külön jog-* szabály alapján — az ingatlant kisajátítják, ille-< tőleg a lakást közületi elhelyezés céljára igénybe veszik. (2) A lakásbérleti jogviszony megszűnik az épfc tésügyi hatóságnak az épület lebontását vagy át­alakítását elrendelő, illetőleg — állami lakás ese­tében — engedélyező határozata alapján is, ha a) a bontás vagy az átalakítás következtében a lakás megsemmisül, vagy b) az átalakítás következtében a lakás alapterü­lete, alapjrazi beosztása, helyiségeinek száma, il­letőleg ezek rendeltetése legalább egyharmad rész­ben megváltozik. A lakásbérleti jogviszony meg-* szűnésére a határozatban utalni kell. (3) Az építésügyi hatóság határozata az 1957, évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének b) pont-* ja alapján bíróság előtt nem támadható meg. Vhr. 87. § (1) Az építésügyi hatóság a R. 98. §-ának (2) be­kezdése esetében köteles a határozatát a lakással rendelkező szervvel, a bérbeadóval, továbbá vala­mennyi érdekelt bérlővel is közölni. (2) A költözködés költsége a) ha az építésügyi hatóság az épület lebontását vagy átalakítását a városkép előnyösebb kialakí­tása céljából vagy területrendezési okokból ren­delte el, a városi (fővárosi, kerületi, megyei vá-« rosi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizott-, ságát terheli; b) egyéb esetekben pedig — az állékonyságot,' az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszé­lyeztető állapot esetének kivételével — azt terheli, akinek érdekében az építésügyi hatóság az épület lebontását vagy átalakítását elrendelte, illetőleg engedélyezte. A bérlőtársak lakásbérleti jogviszonyának rendezése R. 99. §. (1) A házasság felbontása, illetőleg a házassági életközösség megszűnése esetén a bíróság — ké­relemre — a lakás használatát — a bérlőtársi jog­viszony megszüntetése nélkül — megoszthatja. Er* re akkor kerülhet sor, ha ezt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása, helyiségeinek száma és a fe­lek körülményei lehetővé teszik. (2) Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság — kérelmére — a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti és az egyik felet a lakás elhagyására kötelezi. Annak meghatározásánál, hogy melyik fél köteles a lakást elhagyni, elsősorban az ott lakó kiskorú gyermekek érdekeire, továbbá ar-

Next

/
Thumbnails
Contents