Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 5. szám

78 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám adott szervezet, valamint munkakör támasztotta szükségleteket, igényeket kell figyelembe venni. Ezen ismeretek túlnyomó többsége mikroökonómiai jellegű. Ez a továbbképzést illetőlen azt is jelenti, hogy közlésükkor elsődlegesen a vállalati, munkaköri sajátosságokat kell szem előtt tartani. Az alsószintű vezetőtovábbképzésben az alábbi témacsoportok oktatását ajánljuk: — mikroszintű gazdasági-, gazdálkodási alapismeretek, — üzem- és munkaszervezési alapismeretek, — a munkaszervezés általános feltételei, — a munkaszervezés komplex módszerei (eszközei, segédletei, ábrázolás-, kérdezéstechnika, műhelyelrendezés), — munkahelyek, részlegek közötti kapcsolatok, munkahelymegosztás, — a munkaszervezés emberi tényezői (munkaszociológia, munkapszichológia ez irányú vonatkozásai), — műhelygazdálkodás, munkahelyelszámolás, — munkamérés, norrnázás, — teljesítmény elemzés, — időráfordítás tanulmányozása stb. — a termelékenység fogalma és növelésének módszerei, — vezetési technikák (a vezetői ráhatás módszerei, a feladatkiadás technikája, saját munkájának megszervezése, ellenőrzés, stb., — munkaügyi, munkajogi alapismeretek, kollektív szerződés, stb., — a termelő kollektívák részvétele a szervezet feladatainak megvalósításában, a szükséges döntések előkészítésében és megvalósításában (üzemi demokrácia), — a szakszervezetek szerepe az adott szervezet tevékenységében, — az erkölcsi és anyagi érdekeltség problémái, — munkahelyi kommunikáció stb. A továbbképzés ismeretanyagát — éppen az ágazati, vállalati sajátosságok elöntő súlya miatt — nem lenne hasznos központilag, részletekbe menően meghatározni. A fenti témakörök kidolgozása során ezért a helyi adottságokat és körülményeket messzemenően figyelembe kell venni (lásd tájékoztatásként a 2. számú mellékletben). 6. Továbbképzési formák, oktatási módszerek, tananyag A IV. ötéves terv időszakára az alsószintű vezetőtovábbképzés fő formájaként a tanfolyamot ajánljuk. A feltételek és az oktatási tapasztalatok gyarapodásának megfelelően ennek a vezetői rétegnek a továbbképzésében is fokozatosan támaszkodni kell a közép- és felsőfokú oktatási intézményekre. A szervezetek a káderfejlesztési tervek alapján tehát iskolarendszerű vagy egyéb továbbképzésre küldhetik a résztvevőket. Az egyéb továbbképzési formák közül a tanfolyamokat általában 40—89 órás időtartammal célszerű megszervezni. Ezen beiül a gazdasági szervezet (vállalat) a helyi szükségleteknek és lehetőségeknek megfelelően maga dönti el, hogy a tanfolyamokat milyen bontásban, milyen óraszámmal kívánja lebonyolítani. A tanfolyamon kívül az alábbi formák lehetségesek: — előadás sorozatok, kiegészítve konferenciákkal, gyakorlatokkal, — tapasztalatcserék, tanulmányutak, — adott témakörökben rendszeres vitaülések; klubestek szervezése stb. Ezen formák egymást kiegészíthetik, egymásra ráépíthetők. A továbbképzés módszerei ezideig előadások és konzultációk kombinálásán alapultak. A jövőben nagyobb erőt kell fektetni a megfelelő esettanulmányok, játékok, filmek stb. aktív oktatási módszerek alkalmazásába. Az oktatásban felhasználható irodalomként egyelőre a 3. számú mellékletben közölt munkákat javasoljuk. A továbbképzésben érintett intézményeknek, szervezeteknek szorgalmazni kell a közvetlen munkahelyi vezetők számára készült jegyzetek, tankönyvek kiadását, hogy azok minél előbb az oktatás rendelkezésére állhassanak. A készült tananyagok szakmai és ideológiai ellenőrzését a MÉM és a BkM megfelelő irányelvek rögzítésével, illetve kiadásával, a KGM, NIM, KIM, ÉVM, KPM saját szervei útján biztosítja. 7. Számonkérés A továbbképzés során arra kell törekedni, hogy az a résztvevőket magas követelmények elé állítsa, a részvétel ne csak jelenlétet, hanem aktív közreműködést (pl. konzultáció, viták, esettanulmány stb. útján) igényeljen. A számonkérés formái lehetnek: záródolgozat, (csoportos feladatmegoldás) helyzetfeladat stb. kidolgozása. A számonkérés és a hatékonyság megállapításának módszerei még kialakulatlanok, ezért keresni kell ennek a megfelelő formáit. Ha a szervezet felső vezetése úgy ítéli meg, hogy a továbbképzés színvonalas, a káderfejlesztési célkitűzések teljesítésének hasznos eszköze és gyakorlati eredménnyel jár, ennek elvégzéséről a résztvevők írásos igazolást kaphatnak, amelyet az adott szervezeten belül számukra elismernek (minősítés, jutalom, előléptetés stb. esetén). 8. A tanfolyok szervezése A szervezet (vállalat) első vezetője felelős a szervezeten belüli vezetők továbbképzéséért, ezen belül az alsószintű vezetőtovábbképzés 1971-től kezdődő szervezett, rendszeres megindításáért és ellenőrzéséért. A tanfolyamok operatív megszervezését, lebonyolítását a Személyzeti Osztályra bízhatja, amely az adott szervezet fejlődését figyelembe vevő káderfejlesztési tervek alapján öszszeállított éves beiskolázási tervek szerint küldi a résztvevőket továbbképzésre. A személyzeti osztály mellett helyesnek tartjuk ún. oktatási bizottság felállítását a vállalat szakembereiből és vezetőiből (esetleg külső pedagógiai szakember bevonásával).