Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 61. szám
61. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1353 2- §• A Sz. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Egyedülállónak kell tekinteni azt a dolgozót is, „c) akinek házastársa — felsőoktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója; — testi vagy szellemi fogyatkozása, vagy betegsége miatt előreláthatólag hat hónapon át telj esen munkaképtelen; — nyugellátásban részesül; — bíróság által elrendelt kényszergyógykezelésben részesül; — letartóztatásban van; — szabadságvesztés büntetését tölti és havi keresete (jövedelme) vagy nyugellátása a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok alapján tíz évi munkaviszony alapulvételével járó öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg." 3- §• A Sz. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) Középfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytatóknak kell tekinteni a szakmunkásképző iskolák, valamint a középfokú oktatás keretein kívül nappali tagozatban működő és rendszeres elfoglaltsággal járó szakiskolák (pl.: ápolóképző, védőnőképző, gyors- és gépíróiskolák) tanulóit is. (2) Középiskolai tanulmányok címén csak az után a gyermek után jár a családi pótlék, aki érettségi, vagy ezzel egy tekintet alá eső más vizsgát nem tett. Az után a gyermek után - azonban, aki az érettségi vizsga, vagy ezzel egy tekintet alá eső más vizsga letételét követően szakmunkástanuló viszonyba lép és nincs szakmunkástanuló otthonban elhelyezve, e tanulmányok folytatásának idejére — legfeljebb azonban 19. életévének betöltéséig — továbbra is jár családi pótlék. (3) Iskolai tanulmányok folytatása esetén a családi pótlék a nyári szünidő (oktatási szünet) tartamára is jár, ha a gyermek június hónapban iskolai tanulmányokat folytatott és e hónapra utána családi pótlék járt, legfeljebb azonban annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a gyermek 19. életévét betöltötte. (4) Iskolai tanulmányok folytatása esetén azután a gyermek után is jár családi pótlék, aki betegsége, testi vagy szellemi fogyatkozása miatt tanulmányait mint magántanuló végzi." 4- §• A Sz. 17. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha az együttélő szülők közül az apa családi pótlékra nem jogosult, azt az anya jogán kell megállapítani." 5- §• A Sz. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdés rendelkezései alapján azonban nem lehet családi pótlékot megállapítani abban az esetben, ha a családi pótlékra nem jogosult különélő szülő kisiparosi vagy magánkereskedői tevékenységet folytat, hasznothajtó jogosítvánnyal rendelkezik vagy esetleges egyéb havi keresete vagy jövedelme összesen a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok alapján tíz évi munkaviszony alapulvételével járó öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja. A kereset vagy jövedelem megállapításánál a tartásdíjat, a hadigondozási pénzellátást és egyéb szociális ellátásokat, valamint a földjáradékot figyelmen kívül kell hagyni." 6- §• A Sz. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § (1) Ha a dolgozónak több — a R. 4. §-ában előírt feltételeknek megfelelő — gyermeke van, de közülük egyes gyermekek után családi pótlék nem jár, a családi pótlékra igényt adó gyermekek után járó családi pótlék összegét az összes gyermek számának megfelelő családi pótléknak, az igénytadó gyermekekre eső arányos részében kell megállapítani. Az összes gyermek számának megállapításánál a R. 4. §-ában előírt feltételekkel rendelkező gyermekek közül (ideértve a R. 5. íjának (1) bekezdésében felsorolt gyermekeket is) azokat a gyermekeket kell számításba venni, akik a dolgozó háztartásában élnek, továbbá akiket háztartásán kívül helyeztek el és eltartásukhoz a dolgozó hozzájárul. (2) Arra a dolgozóra, aki két gyermek után iogosult családi pótlékra és ezek közül legalább az egvik gyermek a R. 2. §-a (3) bekezdésben megjelölt fogyatkozásban, illetőleg betegségben szenved, és mindkét gyermeket, vagy csak az egyik gyermeket a dolgozó háztartásán kívül helyezték el, a R. 10. §-ának, illetőleg e § (1) bekezdésének rendelkezéseit a következők szerint kell alkalmazni : a) annak a dolgozónak, aki gvermekenként legalább havi 270—270 Ft-ot elérő hozzájárulást fizet, havi 540 Ft; b) annak a dolgozónak, aki 270—270 Ft-nál kevesebb, de legalább havi 150—150 Ft hozzájárulást fizet, havi 300 Ft; c) annak a dolgozónak pedig, akinek az előbb említett két gyermeke közül csak az egyiket he-