Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 61. szám

61. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1329 anyagok (áruk) értékét és az alkalmazottak (családtagok) foglalkoztatását. Az ellenőrzés megalapozottságát megfelelő adatgyűjtéssel is elő kell segíteni. (3) Az adóhatóság kiküldötte az üzleti vagy üzemi idő alatt bármikor — éjjeli üzem idején is — jogosult a vonatkozó rendelkezésekben megállapított szabályok pontos megtartásának ellenőrzése végett az adózó üzemi, üzleti vagy irodai helyiségében, továbbá mindazokon a helyeken megjelenni, ahol az adófizetésre kötelezett üzletének, üzemének folytatásához szükséges könyveit, feljegyzéseit, árukészletét stb. tartja. A kiküldött hivatalos minőségét, működése megkezdése előtt felszólítás nélkül, munkaadói (szolgálati) arcképes igazolvánnyal és kiküldetési rendelvénnyel köteles igazolni. (4) Az adófizetésre kötelezettek kötelesek az eljáró kiküldött kívánságára valamennyi üzleti könyvüket és egyéb üzleti feljegyzésüket, valamint az adóztatás szempontjából fontos minden iratot és segédeszközt rendelkezésre bocsátani, illetőleg felmutatni és közölni, hogy a könyvelést ki végzi. (5) Az adóhatóság felhívására az adófizetésre kötelezetteken kívül bármely természetes és jogi személy köteles a birtokában levő mindazokat az iratokat és tárgyakat felmutatni, továbbá mindazokat a felvilágosításokat megadni, amelyek valamely adóköteles ügyletre vonatkozó tényállás vagy az adókötelezettség és az adó összege tekintetében irányadó körülmény tisztázásához szükségesek. 17. §. (f\Az adóztatásra vonatkozó feljegyzések, üzleti könyvek és levelezések alapján végzendő ellenőrzést az adófizetésre kötelezett műhelyében, irodahelyiségében vagy az adóköteles személy lakásán kell megtartani aszerint, hogy az adófizetésre kötelezett hol vezeti vagy őrzi az említett nyilvántartásokat. Ha a vizsgálat hosszabb időt vesz igénybe, vagy egyéb okból célszerűnek látszik, az ellenőrzést végzők az üzleti könyveket, feljegyzéseket és levelezést — az eljárás idejére — bevonhatják. Az adófizetésre kötelezettektől átvett könyvekről és nyilvántartásokról részletezett elismervényt kell adni. (2) Az adófizetésre kötelezett és alkalmazottai (könyvelője) kötelesek az eljáró kiküldöttek segítségére lenni és részükre a szükséges munkahelyet, világítást stb. rendelkezésre bocsátani. A kiküldöttek az adófizetésre kötelezett lakásán csak munkanapokon — nyolc és húsz óra között — jelenhetnek meg. 18. §. (1) Amennyiben az adófizetésre kötelezett az előírt üzleti könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy egyáltalán nem vezeti (elvesztette), ha adóbevallást nem adott vagy ha a bevallott adóalap egyéb okból aggályos, az adóhatóság az elért árbevételt, illetőleg adóalapot becsléssel állapítja meg. A becslés alkalmával a helyszíni vizsgálat megállapításait, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatokat (felhasznált anyag, szakmai kalkuláció, munkaidő, kapacitás, energiafogyasztás stb.) kell figyelembe venni, esetleg más hasonló adózó forgalmával összehasonlítás útján kell az adóköteles forgalmat megbecsülni. (2) Mind az üzleti könyvek, mind a becslés alapján lefolytatott eljárásról és adóhiánymegállapításról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben az összegszerű eredmény megállapításánál figyelembe vett minden lényeges adatot és körülményt részletesen fel kell sorolni. A jegyzőkönyvet aláírás előtt ismertetni kell az adófizetésre kötelezettel és őt a megállapításokkal kapcsolatban nyilatkozattételre kell felhívni. Az adófizetésre kötelezett kérheti, hogy észrevételeit a megállapítandó záros határidőn — legfeljebb azonban 8 napon — belül külön beadványban terjeszthesse elő. (3) Az adóhatóság — az adófizetésre kötelezett kérelmére — köteles a felvett jegyzőkönyvről másolatot adni. A jegyzőkönyvi másolat illetékkötelezettség alá esik. (4) Az ellenőrzés során megállapított adóhiányt az első fokú adóhatóság határozattal közli az adófizetésre kötelezettel. A határozatban az adókötelezettséget elrendelő jogszabályra utalással — naptári évenkénti bontásban — az adó alapját adókulcsok szerinti részletezéssel és végösszegben is fel kell tüntetni. Az adóalap összegszerű megállapítását és az előírás jogosságát indokolni kell. Közölni kell továbbá az adófizetésre kötelezettel a megállapított összeg befizetésére megszabott határidőt, a késedelmes fizetés következményeit és a jogorvoslati utat. (5) Átalányozott időszakra forgalmiadó-hiány nem állapítható meg, ha az adófizetésre kötelezett az átalányozás feltételeinek megfelelt. Záró rendelkezések 19. §. (1) Az első fokú adóhatóság intézkedései ellen a megyei, megyei városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez intézendő fellebbezésnek van helye. Budapesten az adóközösségi tagok forgalmi adójával kapcsolatban 1973. január 1-től a Fővárosi Illetékhivatalhoz lehet fellebbezni.