Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 5. szám
5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 69 (3) Az 1. § b) pontjában felsorolt növények közül az étkezési paradicsomra, vöröshagymára, téli káposztára, őszi és téli almára, a kajszibarackra, a besztercei típusú kék szilvára vonatkozó termésbecslésük eredményeit az ÁFÉSZ-eknek az illetékes MÉK-hez kell megküldeniök, amely azokat a saját szervei által végzett termésbecslés eredményeivel együtt felülvizsgálja, összesíti és elkészíti a megyei termésbecslési jelentéseket. A, felsorolt növények, valamint a rizs, a napraforgó és a szőlő — megyére vonatkozó — termésbecsléseit a felvásárló szervek kötelesek bemutatni az ÁGK megyei főosztálya, valamint a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv termésbecslésért felelős dolgozójának, aki azt — az ellenőrzései során szerzett tapasztalatok alapján — záradékolja, illetőleg számszerűen véleményezi. A MÉK által elkészített megyei termésbecslési jelentéseket a SZÖVÉRT köteles összesíteni. Az országos felvásárló szervek termésbecslésért felelős szakembere az összesített országos termésbecslési jelentéssel egyidőben saját számszerű becsléséről véleményes jelentést köteles tenni. 4- §• (1) Az állami gazdaságok az 1. számú mellékletben* az egyéb állami intézmények gazdaságai a 2. számú mellékletben,* a termelőszövetkezetek, valamint a járási és a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervek termésbecslést végző dolgozói a 3. számú mellékletben* felsorolt növényekre és az ugyanott meghatározott időpontokban állapotminősítést, illetőleg előzetes, majd végleges számszerű termésbecslést; a felvásárló szervek termésbecslést végző dolgozói a 4. számú mellékletben* felsorolt növényekre és az ugyanott meghatározott időpontokban előzetes, majd végleges számszerű termésbecslést kötelesek végezni. (2) A termésbecslés elvégzésének módját az 5. számú melléklet* tartalmazza. (3) A termésbecslés eredményéről — az erre a célra rendszeresített és rendelkezésre bocsátott nyomtatványok felhasználásával — az 1—4. számú mellékletben meghatározott időpontokban és az ugyanott megnevezett szervekhez jelentést kell tenni. (4) Amennyiben a végleges számszerű termésbecslés időszakában vagy ezt követően olyan bizonytalansági tényező áll fenn, amely a ténylegesen várható termés mennyiságét jelentős mértékben módosíthatja, a MÉM az 1. §-ban szereplő bármely növény esetében újbóli termésbecslés végrehajtását rendelheti el. Ennek szükségességét az 1. § b) pontjában felsorolt növények esetében az országos felvásárló szervek a végleges számszerű * A mellékleteket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1971. évi 6. száma közli. termésbecslést követő két héten belül kötelesek jelezni. (5) összesített országos termésbecslési adat csak a MÉM Szervezési és Ellenőrzési Főosztályával közölhető. Az e rendelet alapján végzett termés-, becslésen kívüli, saját célra végzett becslés adatait csak trösztön, vállalaton, gazdaságon belül lehet felhasználni. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyideiűleg a 4/1969. (II. 6.) MÉM számú és a 15/1970. (VI. 6.) MÉM számú rendelet hatályát veszti. Dr. Soós Gábor s. k.; a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese A pénzügyminiszter 2/1971. (II. 7.) P M számú rendelete az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet Tagsági Érdekeltségi Alapjának képzéséről és felhasználásáról í A 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 18: §-ában kapott felhatalmazás alapján és a 7. § (1) bekezdésére figyelemmel — az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel és a belkereskedelmi miniszterrel, továbbá a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben — a következőket rendelem: 1- §• (1) Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a tagjai részére — gazdasági tevékenységben való részvételük alapján, az alapszabályban foglalt eddigi lehetőséget fenntartva —• részesedést biztosíthat az elért nyereségből. Ebből a célból az adózatlan nyereségé terhére Tagsági Érdekeltségi Alapot (a továbbiakban: Alap) képezhet. 2- §• (1) Az Alap címén adózatlan nyereség terhére a mérlegszerinti nyereségnek legfeljebb 9%-a számolható el. (2) Az Alapba helyezhető összeget — a mérlegmegállapítással egy időben — a szövetkezet közgyűlése határozza meg. 3. §• (1) Az Alapot a szövetkezet tagjainak érdekében a közgyűlés által meghatározott mértékben kizárólag a következő célokra lehet felhasználni:
