Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

1212 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám b) az ügyvédi munkaközösségeknél, c) az egyéb (oktatói stb.) munkaközösségeknél — az érdekelt miniszterrel egyetértésben — a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. Vhr. 23. §. (1) A jogszabály alapján működő munka- és alkotóközösségek (a továbbiakban: munkaközösségek) tagjai a munkaközösségben végzett tevékenységükből származó jövedelmük után közösségen belül egyénileg adóznak olyképpen, hogy a munkaközösség az általa teljesített kifizetéskor kiszámítja az adó alapját, az utána járó adót és a kifizetésre kerülő ellenértékből levonja, valamint befizeti. (2) Az adó alapja: a) ügyvédi munkaközösségeknél annak az öszszegnek 10%-kal csökkentett része, amely a tag vagy vezető részére — figyelemmel a Vhr. 22. §ának (1) bekezdéséhez csatolt melléklet 2. pontjában foglaltakra — nem segély vagy szociális juttatás címén kerül kifizetésre; b) képzőművészeti alkotóközösségeknél a tag részére kifizetett szerzői díj, vagy egyéb juttatás, csökkentve a kifizetés 300.000 forintig terjedő részének 30%-ával, 300.000 forinton felüli részének 25° o-ával; c) zene-, balett- és tánctanítói, valamint gépjárművezetőképző munkaközösségeknél az az összeg, amely a közösséget, illetőleg a tagot terhelő és ha az adóköteles jövedelem évi összege: Vhr. 24. §. (1) A Vhr. 23. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított adóalap után az R. 8. §-ának (2) bekezdésében szereplő adókulcstáblázat szerint kiszámított adót az adóév folyamán már levont adókkal csökkenteni kell és a kifizetésre kerülő ellenértékből csak a különbözetet kell levonni. (2) A munkaközösség a tagjaitól levont adót egy összegben legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles a székhelye szerint illetékes adóhatóság [Vhr. 19. §. (2) bek.] adóbeszedési igazolt fenntartási költségek levonása után a közösségi tag részére kifizetésre kerül; d) egyéb munkaközösségeknél az az összeg, amely a közösséget terhelő — és éves viszonylatban legfeljebb a nyersbevétel 10%-áig terjedhető — fenntartási költségek levonása után a közösségi tagot megilleti. (3) Az ügyvédi munkaközösségeknél segély vagy szociális juttatás címén a családi pótlékot helyettesítő juttatást, a házassági, a szülési és a temetkezési segélyt, valamint a táppénzt helyettesítő juttatást lehet adómentesen elszámolni. (4) Ugyanazon munkaközösségi tag részére a munkaközösség által az adóév (naptári év) folyamán előzőleg már kifizetett összegeket is figyelembe kell venni és a kifizetett együttes összeg alapján kell az adóalapot megállapítani. (5) A munkaközösség köteles pénztárkönyvet, nyugtatömböt és olyan nyilvántartásokat vezetni, amelyekből bevételei és kiadásai, valamint a munkaközösségi tagok részére kifizetett jövedelem öszszege egyénenként megállapítható és a levont adó kiszámításának helyessége ellenőrizhető. A pénztárkönyvet és a nyugtatömböt a Vhr. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, a munkaközösség székhelye szerint illetékes adóhatóságnál hitelesíttetni kell. (2) Az adó összegét az alábbi adókulcsok alkalmazásával kell megállapítani: az adó mértéke: 6%, 20%-a, 30%-a, 35%-a, 40%-a, 45%-a, 50%-a, 60%-a. számlájára befizetni. Ezzel egyidőben kimutatást kell adni arról, hogy a munkaközösség kitől,'milyen adóalap után, mennyi adót vont le és fizetett be. Az adóhatóság a munkaközösségi tagok adózását köteles évenként a helyszínen is ellenőrizni. (3) Ha a munkaközösségi tag közösségen kívül is folytat adóköteles szellemi tevékenységet, az abból származó jövedelme után külön köteles jövedelemadót fizetni. 36.000 forintnál nem több 36.001 — 42.000 Ft 2.160 Ft és a 36.000 Fton felüli rész 42.001 — 70.000 Ft 3.360 Ft és a 42.000 Fton felüli rész 70.001 — 100.000 Ft 11.760 Ft és a 70.000 Fton felüli rész 100.001 — 200.000 Ft 22.260 Ft és a 100.000 Fton felüli rész 200.001 — 350.000 Ft 62.260 Ft és a 200.000 Ft •on felüli rész 350.001 — 500.000 Ft 129.760 Ft és a 350.000 Ft -on felüli rész 500.000 Ft-ot meghalad 204.760 Ft és az 500.000 Ft-on felüli rész