Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1205 (3) A belföldről, valamint a külföldről származó és az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem egyaránt adóköteles. Adómentességek 2. §. (1) Mentes a jövedelemadó alól: a) 1. a főfoglalkozásnak minősülő munkaviszonyból, munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó és nyugdíjjárulék alá eső bérjellegű, valamint a főfoglalkozású szövetkezeti tagsági' viszonyban munkateljesítmény címén kapott jövedelem; Vhr. 6. §. (1) Munkaviszonynak csak a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeleteinek, valamint a munkaviszonnyal (kapcsolatos egyéb rendelkezéseknek megfelelő jogviszonyt lehet tekinteni. Általában — adózás vonatkozásában — akkor tekinthető a jövedelem munkaviszonyból származónak, ha olyan jogviszonyból ered, amelynek alapján a munkavállaló munkaszerződés és a jogviszony munkakönyvi bejegyzése mellett meghatározott munkahelyen (területen), valamint munkaidő alatt a munkáltató utasítása szerint és eszközeivel, fegyelmi felelősséggel, határozott vagy határozatlan időre személyes munkavégzésre köteles és ezért a végzett munkájának megfelelő (arányos) — a bérügyi rendelkezések megtartásával folyósítható — bérre, valamint egyéb juttatásokra is jogosult. (2) A munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban a rendszeresség fogalmát a 8/1970. (XI. 4.) SZOT számú szabályzat 1. §-a határozza meg. (3) Bérjellegű jövedelem a béralap (bérköltség) és a részesedési alap (jutalmazási keret) terhére fizetett alapbér, törzsbér, helyettesítési díj, pótlék, prémium, célprémium, nyereségjutalom, nyereségprémium, nyereségrészesedés, év végi részesedés, kiegészítő fizetés, készenléti díj, az ún. mankópénz, jutalom. Hasonlóan bérjellegű kifizetés a munkáltató és más külső szerv között létrejött megállapodás alapján elvégzett munka után, a külső szerv által a munkáltató részére fizetett munkadíjból a munkában résztvevő saját dolgozók részére adott külön díjazás (jutalom, prémium) is. (4) Nem esik adó alá a nyugellátásban részesülő személy első munkaviszonyából vagy munkaviszonynak nem minősülő a (2) bekezdésben meghatározott rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó jövedelme. (5) Adómentes a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban álló, a megbízásos jogviszonyban eljáró személy (szakértő stb.) saját munkájával kapcsolatos — a fennálló jogszabályok alapján — külön elszámolható költségtérítés jellegű járandósága (napidíj, szállás- és útiköltség, gépkocsi használatáért kapott ellenérték, különélési díj, áthelyezési költség, letelepedési segély stb.), továbbá a népi ülnökök járandósága, az alkalmi versenybírók (játékvezetők) 100 forintnál nem nagyobb díja stb. is. (6) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 1. pontjában foglalt adómentesség nem illeti meg a szabályokkal ellentétes munkaviszonyból, a nem rendszeres és személyes munkavégzésből, az eseti megbízásból, valamint általában — figyelemmel a (7) bekezdésben és a 2/1965. (I. 31.) SZOT számú szabályzat 3. §-ában foglaltakra is — a másodállásból és a mellékfoglalkozásból származó jövedelmet. (7) A Vhr. 3. §-ának c) pontjában említett másodállásra vagy mellékfoglalkozásra — munkaviszony esetén — a 17/1971. (VII. 22.) Mű M számú rendeletben és az ahhoz fűzött tájékoztató (Munkaügyi Közlöny 1971. évi 16. száma) I. fejezetében foglaltak az irányadók. (8) Az R. alJralmazásában munkaviszonyból származó bérjellegű jövedelem a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és nem hivatásos állományba tartozó tagjait e minőségükben megillető illetmény és egyéb járandóság is. Vhr. 7. §. (1) Munkateljesítmény alapján kapott adómentes járandóság alatt csak a közös munkában résztvevő szövetkezeti tagoknak — a jogszabályok keretei között — bármilyen formában kifizetett (kiadott, elszámolt) pénzbeni és természetbeni járandóságukat (munkadíj, munkaegységrészesedés, termésrész, kiegészítő részesedés, tagsági pótlék, prémium stb.) lehet érteni. Közösen végzett munkának — adózás vonatkozásában — a közös munkaszervezetben [a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál az 1967. évi III. törvény 59. §-ának (1) bekezdése szerint] végzett munkát kell tekinteni, amellyel kapcsolatban az összes bevétel — az utólagos megosztástól függetlenül — a szövetkezetet illeti meg. (2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 1. pontjs alapján nem illeti meg az adómentesség a szövetkezeti tagnak azt a jövedelmét, amely a) a főfoglalkozás mellett [Vhr. 4. §. (2) bek.] másodállásként, vagy mellékfoglalkozásként [Vhr. 3. § cj pont] fennálló szövetkezeti tagsági viszonyban végzett szellemi munkából, b) nem a közös munkából (saját költségre történő munkavállalás stb.), vagy c) a szabályokkal ellentétes módon (hozzájárulás vagy engedély, a bér- és munkajogi rendelkezések megtartása nélkül stb.) keletkezik.