Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59 állított betétfüzetek alapján lehet féláru menetjegyet igényelni, illetőleg kiadni. A közszolgálati igazolványok igénylőlapját az alábbi záradékkal kell ellátni: „Anyagi és büntetőjogi felelősségem tudatában igazolom, hogy a vasúti igazolványokat igénylő szerv az állami — központi vagy tanácsi költségvetés keretében, a költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló 107/1968. (PK 4.) PM számú, valamint a 108/1968. (P K 4.) PM számú utasítás alapján gazdálkodik. Igazolom továbbá, hogy a kimutatásban felsorolt dolgozók az igénylő szerv tényleges munkaviszonyban álló igényjogosult dolgozói, illetve ezek igényjogosult családtagjai. illetmény számfejtő szerv vezetője" részleg vezetője MÁV Vezérigazgatóság ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jogi felügyele. 1. Baleset üzemi jellegének megállapítása iránt felülvizsgálati kérelemnek nincsen helye, ha a jogosult teljesítést is követelhet. I Előfordult, hogy az elhalt dolgozó hozzátartozója kizárólag annak megállapítása iránt indított munkaügyi vitát és nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, hogy a dolgozó halála üzemi balesetre vezethető vissza. Vitás volt, hogy a felülvizsgálati kérelem ilyen esetben ; érdemben tárgyalható és elbírálható-e. A helyes álláspont abból indul ki, hogy a bíróság elé . tartozó munkaügyi viták eljárási szabályairól szóló 4/1967. - (XII. 27.) IM. számú rendelet 1. §-a értelmében a munkáltató és a dolgozó (hozzátartozója) között a munkajogviszonnyal összefüggésben felmerült olyan jogvitákban, ' amelyek felülvizsgálati kérelem folytán a bíróság elé vi\ hetők, a Polgári Perrendtartásnak az első fokú eljárásra vonatkozó szabályait a rendeletben foglalt eltérésekkel , kell alkalmazni. | Minthogy a 4/1967. (XII. 27.) IM. számú rendelet ebben a vonatkozásban nem tartalmaz eltérő szabályozást, a felülvizsgálati eljárásban is megfelelően alkalmazandó a t Pp. 123. §-ának az a rendelkezése, amely szerint megálla\ pításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A megállapítási keresetnek — az idézett jogszabályi rendelkezés szerint — két feltétele van; egyrészt a jogvédelem szükségessége, vagyis az, hogy a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, másrészt pedig a teljesítés követelésének kizártsága, amikor is a felperes a jogviszony természeténél fogva, a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból nem követelhet teljesítést. E két feltétel konjunktív jellegű, tehát a megállapítási kereset megindításakor mindkettőnek együttesen és egyidejűleg kell fennállnia. Ehhez képest, ha a felperes a megállapításra irányuló felülvizsgálati kérelmét anélkül terjesztette elő, hogy annak a jogszabály által előírt feltételeit igazolta volna, tehát ha a felperesnek lehetősége volt arra, hogy az általa üzeminek minősített balesetből származó kárnak az összegét is megjelölje és — ha ilyen kára egyáltalán keletkezett — marasztalást kérjen, ezt azonban kioktatás ellenére nem tette, a felülvizsgálati kérelmet — annak vizsgálata nélkül, hogy történt-e üzemi baleset — el kell utasítani. Ezzel az állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett. (P. törv. III. 20 071/1970/2. számú határozat.) 2. Ingatlan megváltási árának hagyatékként történő átadása. A 2/1969. (I. 21.) IM. számú rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezések szerint a hagyatékot — a 6/1958. (VII. 4.) IM. számú rendeletben foglalt szabályoktól eltérően — e rendelet szabályai szerint tárgyalás kitűzése nélkül csak abban az esetben lehet átadni, ha a hagyaték tárgya kizárólag mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg állami gazdaság használatában levő föld. A jogszabályalkotó e rendelkezéssel azt a célt kívánta elérni, hogy a folyamatba i levő hagyatéki ügyek — a termelőszövetkezeti és a földjogi törvény végrehajtása érdekében — mielőbb befejezhetők, s az eljárás tárgyát képező föld tulajdoni kérdései rendezhetők legyenek. Abban az esetben azonban, ha a termelőszövetkezeten ! kívül álló személy (örökhagyó) 1969. január hó 1. napját követően halt meg, az időközben a jogszabály rendelkezéseinél fogva — termelőszövetkezet tulajdonába került föld már nem tárgya a hagyatéki eljárásnak. Ezért ilyenkor nem is valósulnak meg azok a jogszabályi feltételek, amelyek esetében a 2/1969. (I. 21.) IM. számú rendelet 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések a hagya-