Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1191 adóbevallást — rövid határidő kitűzése mellett — az adó fizetésére 'kötelezettnek pótlásra visszaadni. (4) A kitöltetlen vagy számszerű adatokat nem tartalmazó adóbevallási ív benyújtása bevallásadásnak nem tekinthető és nem mentesít a kötelezettség elmulasztásának következményei alól. Az aláírás elengedhetetlen alaki kelléke az adóbevallásnak. (5) Ha az adó fizetésére kötelezett elháríthatatlan akadály miatt adóbevallását a megszabott határidőben beadni nem tudja — a gátló körülmények igazolása mellett — halasztást kérhet az adóhatóságtól (adóközösségtől). 7. §• (1) Az adó alapja az adóévben elért adóköteles jövedelem. Ennek megállapítása során az egyes jövedelemforrások bevételéből le kell vonni a) a bevételt terhelő termelési és kezelési költségeket és a befizetett forgalmi adót; b) a bérből és fizetésből élők családi pótlékára vonatkozó jogszabályokban meghatározott összeget, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapított feltételek mellett. Vhr. 31. §. (1) Az adóköteles jövedelem megállapításánál az egyes jövedelemforrások bevételéből kell kiindulni. Az adóévben tényleg elért bevételt kell figyelembe venni, tekintet nélkül arra, hogy az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik. (2) Bevétel a készpénzbevétel, a jóváírás mellett az adózó követelésének áruval, munkateljesítménnyel vagy egyéb más módon (követelésnek harmadik személy részére történt engedményezése stb.) való kiegyenlítése. Az áruszállítás vagy a munka elvégzése előtt kapott előleget a felvétel napján, a jóváírt összeget pedig a jóváírás napján kell a készpénzbevételhez számítani. (3) Bevételként kell figyelembe venni azoknak a termékeknek forgalmi értékét is, amelyeket az adózó saját céljára felhasznál, vagy másnak ingyen átenged, valamint az értékesített állóeszközért kapott ellenértéket, ha a termékelőállítás költségeit, illetőleg az állóeszköz beszerzési árát vagy értékcsökkenését bármely évben kiadásai között elszámolta. (4) Az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeget bevételként kell számításba venni. A visszavett csomagolóanyag értékét azonban a bevételből le kell vonni. Ha a vevő a szállított terméket részben, vagy egészben visszaadja, az e címen visszafizetett összeggel a bevételt ugyancsak csökkenteni kell. (5) Nem számít bevételnek az adózó által felvett kölcsön, az általa nyújtott kölcsönre történt visszafizetés, az üzletbe fektetett eszközök (pénz stb.) értéke, valamint az élet- és vagyonbiztosításért kapott kártérítés. Vhr. 32. §. (1) A bevételből levonható az a termelési és kezelési költség, amely a bevétel megszerzése és biztosítása érdekében az adóévben felmerült, illetőleg kifizetést nyert. (2) Termelési és kezelési költségek: az anyag- és árubeszerzésre, a szállításra, a karbantartásra, az állóeszközök indokolt felújítására, a vásárolt fogyóeszközre fordított összegek, a társadalombiztosítás alá eső és a bérügyi rendelkezések megtartása mellett kifizetett bérköltségek és járulékaik — ide értve az alkalmazottak munkabére után járó külön általános jövedelemadót is —, az egyéb üzemi költségek (üzlet stb. bére, a fűtés és világítás költsége, a távbeszélő díja, a saját közlekedés- és szállás költsége, a telephelytől távol foglalkoztatott dolgozók utazási, étkezési és szállásköltsége, a műszaki leírás, tervrajz stb. költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére adott ellenérték, az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban igénybe vett OTP hitelre fizetett kamat stb.), továbbá a tevékenységgel összefüggő tagdíjak, a betegségi biztosítás, a kötelező nyugdíjbiztosítás díja stb. (3) Termelési és kezelési költségként kell figyelembe venni a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló épületek, gépek, berendezések, felszerelési tárgyak, járművek (a továbbiakban: állóeszköz) beszerzési árát is. Az állóeszköz beszerzési árát az alábbiak szerint lehet költségként elszámolni: a) az állóeszköz pótlásakor (értékesítésekor, selejtezésekor) teljes egészében, vagy b) a kisiparosoknál és magánkereskedőknél az 1969. január hó 1. napját követően beszerzett állóeszközök évenkénti értékcsökkenési leírása útján. (4) Ha az adózó az értékcsökkenési leírás adómentes elszámolását adóbevallásában, illetőleg a jogorvoslat során nem kérte, ezt az érintett állóeszközzel kapcsolatban a későbbiek során már nem igényelheti. Ilyen esetben a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell eljárni. (5) Ha az értékcsökkenési leírás alá vont állóeszközt az adózó, annak teljes leírása előtt pótolja (értékesíti, kiselejtezi), további költségként a régi állóeszköz beszerzési árának csak azt a részét számolhatja el egy összegben, amely leírásra még nem került. Ha a pótolt vagy kiselejtezett állóeszköz később kerül értékesítésre, azzal kapcsolatban ilyen címen már további költség nem számolható el. (6) Az állóeszköz nyilvántartásban [Vhr. 63. § (9) bek.] az év utolsó napján szereplő állóeszköz beszerzési árának (értékének) az alábbi százalékban meghatározott részét kell értékcsökkenés cí-