Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 58. szám
58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1189 Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 3. §. (1) Az adókötelezettség a tevékenység (foglalkozás) megkezdésének, a jövedelemforrás keletkezésének, az alkalmazott felvételének, illetőleg az adómentesség megszűnésének napján kezdődik. Vhr. 24. §. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adózó kereseti tevékenységét (foglalkozását) iparjogosítvány, más hatósági engedély, vagy fennálló jogszabály alapján vagy anélkül folytatja, vagy tevékenysége csak ideiglenes, illetőleg rövid ideig tartó. így adóztatni kell pl. az alkalmi fuvarozókat, a házilagos építkezésben — ellenszolgáltatás mellett — iparengedély nélkül közreműködő vállalkozókat stb. is. Az engedély nélkül, illetőleg a szabályokkal ellentétben folytatott tevékenység adóztatása mellett azonban, az egyéb jogkövetkezmények érvényesítésére az illetékes szerv figyelmét fel kell hívni, i (2) Az adókötelezettség azon a napon szűnik meg, amikor az adózó adómentessé válik, illetőleg amikor adóköteles tevékenysége (foglalkozása), jövedelemforrása, vagy alkalmazottjának társadalombiztosítás alá eső munkaviszonya, munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnik. Vhr. 25. §. (1) Az adókötelezettség keletkezését, megszűnését, az adóköteles tevékenység szüneteltetését, valamint a telep- és lakóhelyváltozást az adózó a telephelye, ennek hiányában az állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye (a továbbiakban: telephely) szerint illetékes alábbi szervhez (a továbbiakban: adóhatóság) köteles — az azt követő 8 napon belül — bejelenteni: a) az adóközösségben adózó [Vhr. 51. § (1) bek.] a megyei, megyei városi illetékhivatalhoz, a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez; b) minden más adózó a községi, nagyközségi szakigazgatási szervhez, illetőleg a városi — fővárosi kerületi — tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, megyei városban a kerületi hivatalhoz. (2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség nem terheli az adólevonás, valamint az állandó adókulcs (adótétel) útján adózókat. (3) A bejelentésnek tartalmaznia kell: ^ a) az adózó nevét és lakásának, üzletének műhelyének (telephelyének) címét; b) az adóköteles tevékenység (foglalkozás), jc vedelemforrás megjelölését; c) az adókötelezettség vagy a szüneteltetés kezdetének, illetőleg megszűnésének, a telep- vagj lakóhely változásnak az időpontját. (4) Az adókötelezettség megszűnésének (szüneteltetésének) az adózó hibájából történt késedelmes bejelentése esetén az adókötelezettség megszűnését (szüneteltetését) a bejelentés napjától kel" számítani. Más szakigazgatási (ipari, kereskedelmi stb.) szervhez is tett kötelező bejelentés esetén a korábbi bejelentés időpontja az irányadó. (5) Nem tekinthető az adókötelezettség megszűnésének, ha az adózó telep- vagy lakóhelyét változtatja. Ilyen esetben az adóztatás folyamatosságát olyképpen kell biztosítani, hogy az adót az új telep-, illetőleg lakóhelyen csak az adóévet követő évtől kezdődően kell megállapítani. (6) Az adókötelezettség megszűnése esetén a Vhr. 29. §-|inak (3) bekezdése szerint soron kívül kell eljárni. Szünetelés esetén pedig a szünetelés időtartamára esedékes adóelőlegre a behajtási eljárást kell felfüggeszteni, illetőleg az adóátalányt kell időarányosan helyesbíteni. Az adó fizetésére kötelezett személy 4. §• (1) Az általános jövedelemadót annak a terhére kell megállapítani, vagy attól kell levonni (beszedni), akinél az adóköteles jövedelem jelentkezik, illetőleg aki az alkalmazottat foglalkoztatja. (2) Gyámság vagy gondnokság esetében a gyámolt, illetőleg a gondnokolt az adó fizetésére kötelezett. (3) A külön kezelt vagyontömeg (a fel nem osztott hagyaték, a zárgondnoki kezelés alatt álló vagyon stb.) adóköteles jövedelme után az adót a volt, vagy a leendő adózó terhére kell megállapítani. Vhr. 26. §. (1) Társulás, vagy vagyonközösség adóköteles jövedelme után az adót, ha a tagoknak a jövedelemből való részesedése nem tisztázható, a társulást, illetőleg a vagyonközösséget képviselő tag terhére kell megállapítani, a társak egyetemleges fizetési kötelezettsége mellett. (2) Ha valamely társulás vagy vagyonközösség jövedelme a tagok között felosztásra került, a tagokat jövedelmük arányában külön-külön kell adó alá vonni. (3) Fő- és alvállalkozás esetében a fővállalkozó mellett külön az alvállalkozót is adóztatni kell. Az alvállalkozó részére kifizetett összeggel azonban a fővállalkozó bevételét csökkenteni nem lehet, hanem az alvállalkozó részére teljesített kifizetést üzleti kiadásként kell elszámolni.
