Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 55. szám

1138 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55. szám dési alap terhére részesedésként és osztalékként járó juttatások figyelembe vételével kiszámított átlagos munkadíját kell alapul venni. (3) Dologi kár a tag ruházatában, használati tárgyaiban, vagy a nála levő dolgokban a sérelem folytán bekövetkezett kár. A dologi kár összegének megállapításánál a kártérítés megállapításának időpontjában érvényes fogyasztói árat kell figyelembe venni, kivéve, ha a tag a dolgot a szövetkezettől alacsonyabb áron szerezheti be. 40. §. Ha a jövedelemkiesés, a költség vagy kiadás tartós jellegű, általában járadékot kell megállapítani. Járadékot hat hónapnál' régebbi időre viszszamenőleg csak akkor lehet érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. 41. §. A kártérítés összegénék kiszámításánál le kell vonni azt az összeget a) amelyet a tag vagy hozzátartozója a bekövetkezett sérelemre tekintettel társadalombiztosítási szolgáltatásként vagy — az élet-, baleset, és nyugdíjbiztosítás kivételével — biztosítás alapján kap; b) amelyet a tag a csökkent munkaképességűeknek járó juttatásként kap; cj amelyet a tag a sérelmet követően megmaradt munkaereje hasznosításával megkeres vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, kivéve a rendkívüli munkateljesítménnyel elért keresetet; d) amelyhez a tag vagy hozzátartozója a sérelemmel kapcsolatban megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott; e) amelyhez a tag a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá. 42. §. (1) A szövetkezet — ha a sérelemért felelős — a tag (hozzátartozója) bejelentése alapján köteles a kárt megtéríteni. A bejelentés megtételére a tagot (hozzátartozóját) kellő időben fel kell hívni. (2) A szövetkezet a tag (hozzátartozója) bejelentése alapján harminc napon belül köteles a kárt megtéríteni vagy a tagot (hozzátartozóját) értesíteni, hogy a kárigényt nem ismeri el. Utóbbi esetben a tag igényét a tagsági viták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint, hozzátartozója pedig közvetlenül a bíróságnál érvényesítheti. (Az Iszt 38—39. §-ához) 43. §. (1) A szövetkezeti döntőbizottság elnöke gondoskodik a bizottság összehívásáról és értesíti a vezetőséget a tárgyaláson résztvevő tisztségviselő vagy vezetői munkakört betöltő tag kijelölése céljából. (2) A szövetkezeti döntőbizottság működésére — a jogszabályok és az alapszabály keretei között — ügyrendje az irányadó. 44. §. (1) A szövetkezet és a vele munkaviszonyban álló alkalmazott munkaügyi vitájában — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — első fokon a szövetkezeti döntőbizottság jár el, illetőleg kötelezi a szövetkezetet az alkalmazottnak okozott kár megtérítésére. A szövetkezeti döntőbizottság hatásköre áll fenn abban az esetben is, ha a munkaügyi vita a munkaviszony megszűnése után merül fel. (2) A magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazott munkaügyi vitájában első fokon a közgyűlés dönt. (3) Ha a szövetkezeti döntőbizottság vagy a közgyűlés munkaügyi vitában jár el, a tárgyalásról (a közgyűlésről) — az ügy megjelölésével — értesíteni kell a szakszervezet illetékes helyi szervét is. (Az Iszt 46. §-ához) 45. §. (1) Ez a rendelet 1972. január 1-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 23/1952. (III. 27.) M T számú rendelet 1., 2. és 13. §-a.