Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 55. szám

1132 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55. szám terjesztést tesz az illetékes ágazati miniszternek a bérszabályozáshoz — külön jogszabályok szerint — szükséges mutatók megállapítása iránt. ^. §• (1) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a vezető szervek és egyéb testületi szervek, valamint a vezetők hatáskörére, a mun­kavégzéssel összefüggő jogaik gyakorlására, egy­mással való kapcsolataikra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a szövetkezet szervezeti egy­ségeit és ezek vezetőinek feladatait. (2) A munkaügyi szabályzat a szövetkezetnek, valamint tagjainak és alkalmazottainak a munka­végzéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit szabályozza; megállapítja ezen belül különösen a szövetkezetben érvényesülő munkadíjazási rend­szernek, továbbá a díjazás formáinak és általános feltételeinek részletes szabályait. (3) A részesedési szabályzat a szocialista elosz­tás elvei szerint, a jogszabályok és a munkaügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a része­sedési alap felosztásának szabályait állapítja meg; e mellett a tagok anyagi érdekeltségével kapcso­latos egyéb kérdéseket is rendezhet. így meghatá­rozza különösen a) a tagokat és alkalmazottakat a munka sze­rint megillető részesedés (nyereségrészesedés), va­lamint b) a tagsági viszony tartamának figyelembevé­telével is járó osztalék arányát és mértékét; c) a részesedést növelő tényezőket; d) a nyereségrészesedés csökkentésének vagy az abból való kizárásnak a részletes szabályait. (4) A munkavédelmi szabályzat határozza meg a tagok és az alkalmazottak egészséges és bizton­ságos munkavégzésének a szövetkezeten belül ér­vényesülő részletes szabályait. (5) A szabályzatoknak az alkalmazottakra is kiterjedő rendelkezéseihez meg kell szerezni a szakszervezet illetékes helyi szervének a Munka Törvénykönyve által előírt egyetértését. (Az Iszt 5. §-ához) 4. §• Az alapszabály állapítja meg a küldöttgyűlés küldöttei számának a tagok létszámához viszonyí­tott arányát. A küldöttek száma ötven főnél ke­vesebb nem lehet. 5. §. (1) Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a munkát tartósan nem végző, illetve a közgyűlésen való részvételben indokoltan és igazoltan akadá­lyozott tagok — távolmaradásuk esetén — a köz­gyűlés határozatképességének megállapításánál a szövetkezet tagjainak létszámából figyelmen kí­vül hagyhatók. A közgyűlésre ezeket a tagokat is meg kell hívni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a részközgyűlésre. (2) A közgyűlés határozatképességének meg­állapításánál figyelmen kívül hagyott tagok nevét a vezetőség köteles a távollét okát is feltüntető jegyzékbe foglalni és a jegyzéket a közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatolni. 6. §. (1) Az alapszabály a szövetkezeti bizottság lét­rehozását akkor mellőzheti, ha a tagok száma ke­vesebb mint száz. (2) Ha az alapszabály a szövetkezet taglétszá­mára tekintettel szövetkezeti bizottság, illetőleg a nődolgozók számarányára tekintettel nőbizottság létrehozását nem rendeli el, e bizottságoknak a jogszabályban meghatározott feladatait — a szer­vezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően — a vezetőség kijelölt tagja látja el. (3) A vezetőség és a jogszabályban előírt bi­zottságok létszámát az alapszabály páratlan szám­ban határozza meg. 7- §• i (1) A tisztségviselők, valamint a szövetkezetben működő bizottságok tagjai megbízatásukból eredő feladataik ellátásának idejére mentesek a szövet­kezetben végzett munka alól és átlagmunkadíjuk­ban részesülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents