Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 52. szám

1102 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám — az igénylő lakásviszonyait és az igényelt lakásellátási formát, — az igénylés iktatószámát, benyújtásának időpontját, — az igény kielégítésének formáját, illetőleg megszűnését és ezek időpontját; — összességében — lakásellátási formánként — az egyedi nyilvántartások meghatározott időszakokban választ adjanak: — az igénylők számának alakulására, — a kielégítetlen igénylők igénylési jogcímek szerinti összetételére, a társadalmi rétegeződés szerinti megoszlására, a fiatal házaspárok arányára. Az igénylők igénylési jogcím szerinti nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy a csoportosítás megfeleljen az „Adatszolgáltatás" 1.2 pontja szerinti követelményeknek és fogalmilag egyezzen a vonatkozó kitöltési utasításban meghatározottakkal. A helyi tanács a fentieken túlmenően — a helyi sajátosságoknak megfelelő — mind egyedileg, mind összevontan elrendelheti más (pl. az igénylő és családtagjainak jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozó) adatok nyilvántartását, illetőleg az egyes igénylési jogcímek szerinti csoportokon belül további alcsoportok (pl. a család nagysága, egészségi állapot) szerinti rendszerezést. A lakásigénylések nyilvántartásával szemben — a választott módszertől függetlenül — követelmény az, hogy — egyfelől az igénylések meghatározott szempontok szerinti csoportosítását és rangsorolását a legegyszerűbben és legáttekinthetőbben biztosítsa, — másfelől alapul szolgáljon a tanács lakásgazdálkodásához (a lépcsőzetes és minőségi lakáscserék fokozottabb alkalmazásához). A lakásigénylések nyilvántartását folyamatosan kell vezetni, azt az év végén ^em kell lezárni. Biztosítani kell azonban, hogy a? igénykielégítések, illetve egyes igénylések egyéb okból történő megszűnése a nyilvántartásból kivezetésre kerüljön- biztosítani kell továbbá azt is, hogy a tárgyévi szaporulat (új igények) mindenkor kimutatható legyen és az év végén nyilvántartott kielégítetlen igénylések száma a valós állapotokat tükrözze. 2. Nyilvántartás a hivatalból foganatosítandó elhelyezési feladatokról A nyilvántartás formáját és módját a tanácsok határozzák meg, de a nyilvántartásoknak — egyedileg (név szerint) tartalmaznia kell — a nyilvántartásba vétel iktatószámát és időpontját, — a kiköltöztetésre kerülő személy nevét, foglalkozását és lakáscímét, — a kiürítést elrendelő hatóság (bíróság) megjelölését, intézkedésének számát és keltét, — az elhelyezés módját (végleges, ideiglenes) és időpontját; — összevontan a nyilvántartásnak választ kell adni kiköltöztetési indokok (Vhr. 25. §-a) szerinti bontásban az elhelyezést igénylő feladatok számszerű alakulásáról, a lakásügyi hatóságok előtt álló feladatokról és a tárgyévben foganatosított elhelyezések módjáról. 3. Lakásnyilvántartó lap a kiutalt tanácsi bérlakásokról A Vhr. 37. §-a szerint minden tanácsi bérlakásról az első intézkedés alkalmával lakásnyilvántartó lapot kell kiállítani. A lakásnyilvántartó lapra folyamatosan fel kell jegyezni a lakásra vonatkozó kérelmek beérkezésének időpontját, az iktatószámot, a kérelmező nevét, a kérelem rövid tárgyát, az érdemi intézkedés időpontját és tartalmát, továbbá minden olyan körülményt, amelynek a lakásnyilvántartó lapra történő feljegyzését jogszabály előírja. Az utóbb említetteknek megfelelően a 2/1971. (II. 8.) ÉVM—PM számú együttes rendelet alapján — 12. §-a szerint az engedélyezett kedvezményt, elengedést, halasztást, illetőleg részletfizetést, — 13. §-ának (4) bekezdése szerint a tanácsi bérlakásra vonatkozóan a bérbeadó által közölt adatokat [Vhr. 13. §-ának (1) bekezdése szerint: a lakás szobaszámát és komfortfokozatát, a lakás használatbavételi díjának kiszámított összegét és beszámítás, illetve térítés esetében a megállapított lakáshasználatbavételi díj összegét] a lakásügyi hatóság köteles a lakásnyilvántartó lapon feljegyezni. A Vhr. 37. §-ának első mondata értelmében — általában — első intézkedésnek új tanácsi bérlakás esetében a lakás első bérlőjének kijelölését kell tekinteni, amely azt jelenti, hogy minden új tanácsi bérlakásról ki kell állítani a lakásnyilvántartó lapot. A nem új (már bérbeadott) tanácsi bérlakásokkal kapcsolatos első intézkedésnek — amennyiben a lakásról még nem állítottak ki nyilvántartó lapot — a 2/1971. (II. 8.) ÉVM—PM sz. együttes rendelet 13. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti bérbeadói közlést kell tekinteni, mert a közölt adatokat a (4) bekezdés szerint a lakásnyilvántartó lapon fel kell jegyezni. Az előbb említettek értelmében a lakásügyi hatóságnak valamennyi lakásról fel kell fektetni a lakásnyilvántartó lapot és azok folyamatos vezetéséről gondoskodni kell. A lakásnyilvántartó lap pontos vezetése és megfelelő rendszerezése a lakásügyi hatóság munkáját nagyban elősegíti, mert a tanácsi bérlakás-állományról biztosítja a teljes áttekintést, továbbá lehetőséget ad arra, hogy azok a nyilvántartó lapok, amelyekkel kapcsolatban a tárgyévben intézkedést