Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 51. szám

1.09 u TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jogi felügyelet 43. A mezőgazdasági termelőszövekezet által nem építőipari tevékenység részeként végzett parképítő munka nem minősül építőipari munkának. Az ilyen munkát végző, szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók nem tartoznak az ipari biztosítás hatálya alá. Egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetek parképítéssel, parkosítási munkák végzésével is foglalkoznak. Több ízben vitás volt, hogy a parkosítási munkában résztvevő, szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók (pl. kubikusok) az ipari biztosítás hatálya alá tartoznak-e. A gyakorlatban olyan álláspont is kialakult, amely szerint a képesítés nélküli parképítő munkára az ipari biztosítás kiterjed. Ennek az az alapja, hogy a 71/1955. (XII. 31.) M. T. számú rendelet 39. §-ának (2) békezdésében foglaltak értelmezéseként a mezőgazdasági biztosítás hatálya szempontjából a parképítés nem vonható a mezőgazdasággal rokon termelési ág fogalma alá. A mezőgazdaságban és az ezzel rokon termelési ágakban ugyanis a termelés célja a termények és termékek fogyasztásra történő termelése, illetőleg feldolgozása. A parképítés esetében viszont a gazdasági cél más jellegű eredmény létrehozására irányul. A helyes álláspont ezzel szemben a következő: Annak elbírálásánál, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet parképítő munkát végző, kubikos munkakörben dolgozó alkalmazottai mezőgazdasági, vagy pedig ipari biztosítás hatálya alá tartoznak-e, a 71/1955. (XII. 31.) M. T. számú rendelet 39. §-ának (2) bekezdéséből és a 6/1955. (XII. 31.) SZOT. számú szabályzat 75. §-ából kell kiindulni. Az említett rendelet 39. §-ának (2) bekezdése értelmében mezőgazdasági biztosítottnak kell tekinteni többek között a mezőgazdasági szakszövetkezettel munkaviszonyban álló azokat a szakképesítéssel nem rendelkező gazdasági dolgozókat, akiket a mezőgazdálkodás és azzal rokon termelési ágakban foglalkoztatnak. A kubikosok az említett szabályzat 75. §-a értelmében szakképesítéssel rendelkező dolgozóknak nem tekinthetők. Ehhez képest a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alkalmazhatósága szempontjából azt kell vizsgálni, hogy a parképítési tevékenység milyen jellegű, tehát a mezőgazdasággal rokon termelési ág fogalma alá vonható-e. A mezőgazdasággal rokon termelési ág a kertészet. A perben álló mezőgazdasági termelőszövetkezet mintegy 5 kat. hold területen kertészeti tevékenységet folytat, világokat, dísznövényeket, cserjéket termeszt. A növények egy részét értékesíti, más részét pedig a parképítésnél használja fel. A parképítés szükségszerűen együtt jár földmunkával (kubikos munka) és kertészeti munkával. A parképítésnél viszont — a cél szempontjából — kétségtelenül a kertészeti tevékenység az uralkodó. A 6/1967. (X. 24.) MÉM. számú rendelet 63. §-a e tevékenységet „kertészeti és parkosítási munkák" megjelöléssel nevesítette és kivette az építőipari munkák köréből. Ehhez képest a parképítő, kertépítő — tehát kertészeti — munka nem minősül építőipari munkának, kivéve azt az esetet, amidőn az ilyen munkát építőipari tevékenység részeként végzik. Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta. (P. törv. III. 20.345/1971/3. számú határozat.) 44. Állami gondozásba vett kiskorú gyermek gondozási díjának megállapítása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik; a bíróságtól csak a tartási kötelezettség megállapítását lehet kérni. Előfordul, hogy a bíróság az állami gondozott kiskorú felperes eseti gondnoka által az anya kezeihez fizetendő gyermektartásdíj megállapítására irányuló kereseti kérelmet — megfelelő kioktatás nélkül — kizárólag azért utasítja el, mert álláspontja szerint az ilyen kereset benyújtására a kiskorú tényleges gondozását ellátó intézet (pl." csecsemőotthon) jogosult. Ez az álláspont téves. A 20/1969. (V. 1.) Korm. számú rendelet 6. §-a, valamint a gyámhatósági eljárásról szóló 6/1969. (VIII. 30.) MM. számú rendelet 88. §-ában foglaltak szerint állami gondozott kiskorú gyermek esetében nem gyermektartásdíj, hanem gondozási díj