Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 47. szám

47. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1021 Az említett rendelkezésekből következik, hogy ha a bíróság — az alkalmazott szándékos bűncselekményével okozott kár esetében — az alkalmazott és a munkáltató szocialista szervezet egyetemleges felelősségét állapítja meg, az alkalmazottat és a munkáltatót eltérő összegű késedelmi kamat fizetésére kell köteleznie. Az alkalmazott ugyanis a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése értelmében évi 5%, a munkáltató pedig a 60/1970. (XII. 31.) PM. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében évi 15% késedelmi kamatot köteles fizetni. Ugyanakkor azonban az alkalmazott és a munkáltató felelőssége a kártérítési összeg tekintetében — valamint a késedelmi kamatnak addig a mértékéig, ameddig mindkettőjük fizetési kötelezettsége fennáll — egyetemleges. Fentiek figyelembevételével a bíróság akkor jár el helyesen, ha az említett esetben az alkalmazottat a kártérítési összeg után a károsodás bekövetkeztétől számított évi 5%, a munkáltatót pedig évi 15% késedelmi kamat megfizetésére kötelezi, s egyben kimondja azt is, hogy a felelősség a kártérítési öszszeg és ennek a károsodás bekövetkeztétől a kifizetésig járó évi 5% kamata erejéig egyetemleges. b) A Ptk. 351. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató az általa harmadik személynek nyújtott kártérítés fejében a Munka Törvénykönyvének szabályai szerint követelhet megtérítést az alkalmazottjától. Az Mt. 57. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a dolgozó a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, a (3) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy szándékos károkozás esetében a dolgozó a teljes kárt köteles megtéríteni. Mindezekből következik, hogy — az a) pont alatt említett esetben — a munkáltató szocialista szervezet annak a teljes összegnek a megtérítését követelheti az alkalmazottjától, amelyet kártérítés fejében a károsult szocialista szervezetnek kifizetett. Minthogy a munkáltató a 60/1970. (XII. 31.) PM. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján a kártérítési összeg után a károsodás bekövetkeztétől számított évi 15% késedelmi kamatot volt köteles fizetni, az alkalmazott kártérítési kötelezettsége a kamat címén kifizetett összeg tekintetében is fennáll. A munkáltató és az alkalmazott közötti jogviszonyban ugyanis annak van jelentősége, hogy az alkalmazott vétkes magatartása folytán a munkáltatónak milyen kára keletkezett. E körben az alkalmazott által okozott kárnak minősül az is, hogy a vétkes magatartás következtében munkáltatója a kártérítési összeg után évi 15% késedelmi kamatot volt kénytelen kifizetni a károsult szocialista szervezetnek. Az alkalmazott az e címen fennálló megtérítési többletkötelezettsége alól akkor mentesülhetett volna, ha a károsult szocialista szervezet kárát a teljesítési határidőn belül megtéríti. összefoglalva: a) Ha szocialista szervezetnek szándékos bűncselekménnyel okozott kár esetében a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése alapján az alkalmazott és a munkáltató szocialista szervezet egyetemleges felelősségét állapítják meg, az alkalmazottat a kártérítési összeg után a károsodás bekövetkeztétől számított évi 5%, a munkáltató szocialista szervezetet pedig évi 25% késedelmi kamat fizetésére kell kötelezni azzal, hogy a felelősség a kártérítési összeg és ennek a károsodás bekövetkeztétől számított évi 5%-os kamata erejéig egyetemleges. b) Az a) pont alatt említett esetben a munkáltató az általa a károsult szocialista szervezetnek kifizetett teljes — tehát az évi 25% kamatot is magában foglaló — összeg megtérítését követelheti az alkalmazottjától a munkajogi anyagi felelősség szabályai szerint. Ezzel az állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett. (Az állásfoglalást az Ügyészségi Közlöny 1971. évi 9. száma közli.) Csoportos személyszállítás biztonsági előírásai (A MÉM Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztály közleménye) A 2019/1971. (V. 25.) számú kormányhatározat értelmében el kell érni, hogy a IV. ötéves tervidőszak végéig a csoportos személyszállítás csak az e célra gyártott és rendszeresített járműveken történjék. A közelmúltban végzett vizsgálatok megállapítása szerint még mindig gyakori, hogy a vállalatok, gazdaságok minden biztonsági berendezés nélkül tehergépkocsin vagy traktorvontatású pótkocsin szállítják a dolgozókat. Ebből adódóan igen gyakoriak a munkásszállítás során a halálos vagy súlyos balesetek. A kultúrált és biztonságos munkásszállítás megvalósítása a szóban forgó kormányhatározat végrehajtása érdekében a MEDOSZ és az ÉDOSZ Elnökségével egyetértésben az alábbiakra hívjuk fel a vállalatok, gazdaságok vezetőinek figyelmét. Gondoskodni kell arról, hogy csoportos személyszállításra erre a célra kialakított gépjárművek (busz, mikrobusz) álljanak rendelkezésre. Ezek beszerzését oly ütemben kell megvalósítani, hogy 1975-re minden dolgozó szállítása ilyen járművön történjék. Amíg minden munkahelyen még nem oldható meg a csoportos személyszállítás busszal, mikrobusszal stb., az egyéb járműveken való csoportos személyszállítás szabályaira vonatkozó KRESZés ÁBEÓ-előírásokat maradéktalanul érvényesíteni kell. Külön gondot kell fordítani — a járművön rögzített ülőhelyekre, rögzített háttámlára;