Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 43. szám

946 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám (5) A lakásfenntartó szövetkezetek a közös gazdasági céljaik előmozdítására — az arra vonatkozó külön jogszabályok szerint — társulhatnak. (6) A felújítási alap a R. 11. §-ának (4) bekezdésében meghatározott céljától eltérően a (4)— (5) bekezdésben említett tevékenység szervezésére nem használható fel. Vhr. 22 B. §.2f> (1) A kezelési, karbantartási és felújítási hozzájárulás fizetésének módjára az üzlethelyiség kijelölt használójával a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága köt megállapodást. (2) A tagok közös használatára szolgáló, de ténylegesen nem használt helyiségek (pince, mosókonyha stb.) hasznosításáról — a közgyűlés határozatának megfelelően — a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága gondoskodik. R. 12. §.27 A szövetkezet tulajdonában álló földrészlet, a közös célt szolgáló, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása vagy használatba adása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A használó a külön jogszabályokban megállapított mértékű bért. illetőleg használati díjat köteles fizetni. A lakásfenntartó szövetkezeti tagság megszűnése R. 13. §.28 A lakásfenntartó szövetkezeti tagság megszűnik aj a tag halálával, b) kilépéssel, c) a lakás elidegenítésével, d) kizárással. A lakás használata, elidegenítése és öröklése R. 14. §.*> (1) A szövetkezeti lakást csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad felhasználni. (2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosát — a helyiség rendeltetésszerű használatához feltétlenül szükséges mértékben — használati jog illeti meg a földrészletre és a közös célt szolgáló épületrészekre. E jog terjedelmét — a szövetkezeti tagok jogos érdekeit figyelembe véve — az igazgatóság és a tulajdonos megállapodása határozza meg. (3) A szövetkezeti lakás örökölhető. (4) A szövetkezeti tag lakását adás-vételi, ajándékozási, csere- vagy tartási-életjáradéki szerződés útján csak olyan személy részére idegenítheti el, aki a lakásfenntartó szövetkezeti tagságra megállapított feltételeknek megfelel. (5) A tag az önkéntesség elvének megfelelően, az alapszabályban meghatározott módon, a szövetkezetből kiléphet. Ha a kilépett tag lakását nem idegenítette el, a lakóházzal összefüggő közös fenntartási költségeket a közgyűlés által megállapított mértékben továbbra is arányosan viseli. A közös költségek viselésére adott engedményezési nyilatkozat továbbra is érvényben marad. A kilépett tag a szövetkezet által nyújtható előnyökre nem tarthat igényt. E rendelkezés vonatkozik arra a lakástulajdonosra is, aki bármely más okból nem tagja a szövetkezetnek. (6) A lakás elidegenítéséhez a kölcsöntartozás fennállásának ideje alatt a Takarékpénztár hozzájárulása szükséges. (7) Ha a bíróság a tag tulajdonában álló lakást (helyiséget) elkobozta, a tagot a közgyűlés a szövetkezetből kizárja. Vhr. 23—26. §.30 Vhr. 27. §. A lakásban lakó túlélő házastársat, továbbá a kiskorú örököst a lakásfenntartó szövetkezet tagjául — kérelmére — akkor is fel kell venni, ha a szövetkezeti tagsághoz szükséges feltételeknek nem felel meg. R. 15. §.31 Vhr. 28—29. §.32 Pénzügyi lebonyolítás R. 16. §.33 (1) A lakásfenntartó szövetkezetekkel összefüggő hitelműveletek pénzügyi lebonyolítása a Takarékpénztár feladata. (2) A lakásfenntartó szövetkezet köteles valamennyi pénzeszközét a Takarékpénztárnál vezetett számlákon tartani. (3) A lakásfenntartó szövetkezet pénzeszközeit: a) üzemeltetési és karbantartási célú befizetések, valamint