Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 935 Fentiekre tekintettel, a korábban járási tanácsok fenntartásában levő egészségügyi és szociális intézmények és egyes egészségügyi feladatok elhelyezése a következők szerint történhet: I. 1. A városok területén levő volt járási tanácsi egészségügyi és szociális intézményeket a városi tanács kezelésébe célszerű adni ; 2. Az'olyan egészségügyi és szociális intézeteket, amelyek járási székhelyű nagyközségben települnek, és amelyek várossá történő nyilvánítása a közeljövőben várható, a járási hivatal fenntartásába adhatók. Ugyancsak a járási hivatal fenntartásába adhatók azok az egészségügyi és szociális intézetek, amelyek elhelyezése, fenntartása az alábbi 3-as pontban foglaltak valamelyike szerint nem oldható meg. 3. A községek, nagyközségek területén levő volt járási tanácsi egészségügyi és szociális intézetek elhelyezése, fenntartása az alábbiak szerint is történhet : a) a megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve kezelésében, önálló szakmai és gazdasági egységként, mint a megye II., III. stb. számú intézete. Az intézet közvetlen irányítását és szakmai felügyeletét a megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, az intézmény finanszírozását és gazdálkodásának felügyeletét pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztálya látja el; b) a megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve közvetlen irányítása alatt álló megyei intézethez kapcsoltan, annak kihelyezett részlegeként. Ennél a megoldásnál célszerű biztosítani — a kapcsolt intézmény vezetője részére —, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása, a költségvetés megtervezése és felhasználása tekintetében egyetértési, véleményezési jogot kapjon. Ezt az önálló megyei intézmény szervezeti működési szabályzatában helyes lerögzíteni ; c) a városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve fenntartásában — ha az intézmény a város vonzásterületébe tartozik — önálló városi intézményként, mint a város II., III. stb. számú önálló intézete. Az intézet irányítását és közvetlen szakmai felügyeletét a városi tanács egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, az intézet pénzügyi finanszírozásának és gazdálkodásának felügyeletét pedig a városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya látja el; d) a városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve irányításával a közvetlen szakmai felügyelete alatt álló egészségügyi intézményekhez csatoltan — ha az intézmény a város vonzásterületébe tartozik —, mint annak kihelyezett részlege. Ennél a megoldásnál is célszerű biztosítani — a kapcsolt intézmény vezetője részére —, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása, a költségvetés megtervezése és felhasználása tekintetében egyetértési, véleményezési jogot kapjon. Ezt az önálló városi intézmény szervezeti és működési szabályzatában helyes rögzíteni. II. A fenti átszervezések végrehajtása során az alábbiakra kell figyelemmel lenni: 1. Az intézetek között létrehozott új kapcsolatok az egyes intézmények korábbi rendeltetését, feladatait nem változtathatják meg. Ennek megfelelően az intézmények ugyanazt a feladatot látják el, mint eddig (pl. a szülőotthonok — ha a kórház szülészeti osztályához kapcsolják — továbbra is szülőotthoni feladatokat látnak el, és nem kórházi szülészeti-nőgyógyászati feladatokat). 2. Az ugyanazon tanács irányítása alá tartozó gyógyító-megelőző intézményeket az általános kórházzal, rendelőintézettel egy szervezetben kell működtetni, az egységes intézmény orvos-igazgatója közvetlen irányításával. Az általános kórház vezetője útján kell — lehetőleg — biztosítani az ellátási területén működő gyógyító-megelőző hálózat egységes szakmai és gazdasági felügyeletét. A kórház orvos-igazgatója meghatározott körben és módon — ha ilyen feladatkör szervezve van — igazgatóhelyettesére (igazgatóhelyetteseire) e jogköréből átruház. 3. Folyamatosan tovább kell fejleszteni a célszerű szervezeti kapcsolatok megteremtésével a gyógyító-megelőző ellátás hálózatának szakmai egységét. A 25/1967. (Eü. K. 24.) Eü M számú utasítás alapján szabályozott kórházi betegbeutalási, betegirányítási rendszer már kialakította azokat a vonzásterületeket, amelyeken működő gyógyító-megelőző intézmények a terület lakosságának ellátását együttesen végzik. III. Fentieken kívül még az alábbiakat kell figyelembe venni egyes egészségügyi feladatok, illetve szolgálatok elhelyezésénél: 1. községi körzeti fogszakorvosi szolgálat (amelynek községhez történő leadására a későbbiekben kerülhet sor) további intézkedésig a területileg illetékes rendelőintézethez kapcsoltan — kihelyezett rendelésként — működik. 2. Községi közép- és kisüzemi (4000-nél kisebb létszámú üzemekben működő) üzemi egészségügyi