Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 43. szám

830 TANÁCSOK a fizetőképes kereslet kielégítése fokozatosan lehetővé váljék. Az építés'-szerelési tevékenység évi átlagban 7—8%-kal növekedjék. (2) Az építőipar tevékenységét elsősorban a fokozódó iparosodás, a munkafolyamatok egyre nagyobb részének komplex gépesítése, gyors építési eljárások bevezetése, korszerű anyagok, fémszerkezetek — különösen könnyűszerkezetek — széles körű alkalmazása, a gyors kivitelezés érdekében történő koncentráltság, az építési folyamatok szerelő jellegének elterjedése jellemezze. (3) Az építőiparnak meg kell oldania a növekvő lakásépítési, valamint az egyes területeken koncentráltan jelentkező nagyméretű ipari építési feladatokat. (4) Az erőteljes gépesítés és műszaki fejlesztés révén az építőipari termelés növekedésének mintegy 70—75%-át a termelékenység emelkedésével kell elérni. (5) Az építőipar fejlesztését mintegy 15 milliárd Ft beruházás szolgálja. Ennek főbb felhasználási irányai a következők: — a közműépítési kapacitás méreteinek és technológiájának fejlesztése, amit több új vállalat alapításával is elő kell mozdítani, — a debreceni, a szegedi és a budapesti 4. sz. házépítő kombinát felépítése, a nagyipari lakásépítési módszerek továbbfejlesztése, — az építőipari gépállomány korszerűsítése és bővítése, különösen a fenntartási, a befejező és a közműépítési munkák, valamint az anyagmozgatás gépesítése, — a könnyűszerkezetes építésmód széles körű elterjesztése, főként az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi építmények kivitelezésénél. III. FEJEZET MEZŐ-, ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság fő feladatai 20. §. (1) A mezőgazdaságban a fő feladat a lakosság élelmiszerszükségletének kielégítése és a kivitel gazdaságos növelése, az igények változó összetételének és a fokozódó minőségi követelményeknek megfelelően. Ezt a szocialista nagyüzemek további erősítésével, fejlesztésével, ésszerű szakosodásával, a belterjesség fokozásával, a háztáji termelésben levő lehetőségek teljes körű kihasználásával, hatékonyabb talajművelés, talajjavítás és talajvédelem alkalmazásával, a műtrágyaellátás fokozásával, a növényvédelem és az állategészségügy fejlesztésével, a komplex gépesítés kiterjesztésével, az öntözés növelésével, a termelő, a feldolgozó és a forgalmazó ágak közötti kooperáció erősítésével és bővítésével kell elérni. (2) A termelés szerkezetének fejlesztésénél figyelemmel kell lenni KÖZLÖNYE 43. szám — a lakosság növekvő igényeire, amely egyre inkább a biológiailag értékesebb élelmiszerek, főleg hús és más állati termékek, friss, megfelelően kezelt zöldség és gyümölcs iránt növekszik, — a kivitel gazdaságos növelésének lehetőségeire. (3) A mezőgazdaság fejlesztését mintegy 61—62 milliárd Ft beruházás szolgálja. Az állattenyésztésben a férőhelyek számának növelésére és korszerűsítésére, a növénytermelésben elsősorban a. tárolással kapcsolatos beruházásokra, mindegyik ágazatban a gépek és műszerek beszerzésére kell jelentős eszközöket fordítani. (4) A mezőgazdasági nagyüzemekben korszerűsíteni és bővíteni kell a traktor- és munkagépállományt; meg kell valósítani — a gabonabetakarítás mellett — elsősorban a kukorica és a szálastakarmányok, valamint a cukorrépa és a burgonya gépi betakarítását. Növénytermesztés 21. §. (1) A növénytermesztést a megelőző öt év átlagához viszonyítva évi átlagban 2,6—2,8%kal kell növelni. Ezt a mezőgazdasági művelés alatt álló terület további csökkenése mellett a területegységre eső hozamok növelése útján kell megoldani. Ennek egyik legfontosabb eszközeként a tervidőszak végére az 1 ha mezőgazdasági területre jutó műtrágya-felhasználás hatóanyagban számítva kb. 190 kg-ra növekedjék. (2) Meg kell szilárdítani és tovább kell fejleszteni a gabonatermesztés területén elért eredményeket. A termelés fedezze az ország kenyér- és takarmánygabona szükségletét, megfelelő készletek tartását és rendszeres exportra is nyújtson lehetőséget. Ezt a termésátlagok — főleg a kukorica és a búza átlagterméseinek — növelésével, a gabonatárolás erőteljes fejlesztésével kell elérni. (3) Nagyobb vetésterületen a műtrágyafelhasználás kiterjesztésével és a betakarítás korszerűsítésével jelentősen növelni kell a szálastakarmány termelést, a rétek és legelők hozamait, ezzel is hathatósan elősegítve az állattenyésztést, főként a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését. (4) A kertészetben elsősorban a termésátlagok emelésével kell a belföldi szükségletek kielégítéséhez és a kivitel gazdaságos növeléséhez szükséges választékú és minőségű termékekről gondoskodni. A szőlő- és gyümölcs telepítések elsősorban az esedékes kivágások pótlását, illetve a szükségleteknek megfelelő fajta- és fajösszetétel kialakítását szolgálják. Állattenyésztés 22. §. (1) Az állattenyésztést a növénytermesztésnél gyorsabb, — a megelőző öt év átlagához viszonyítva évi átlagban 3—3,2%-os — ütemben