Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 42. szám

822 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám tek részére" elnevezésű űrlapon a következő adatok feltüntetésével köteles teljesíteni: a) a tagok nyugdíjosztályokba történt besorolása szerint figyelembe vehető havi jövedelmének az együttes összegét, valamint az együttes összeg 6,5 százalékát, mint a szakszövetkezetet terhelő társadalombiztosítási járulék címén fizetendő öszszeget és ennek egy-egy naptári negyedévre eső arányos részét; b) a szakszövetkezeti tagokat terhelő és a folyó év első naptári negyedévére fizetendő nyugdíjjárulék végösszegét. 22. §. A szakszövetkezet a Tsznysz 117/A. §-ban előírt bejelentési kötelezettségének a „Be- és kilépést jelentő ív termelőszövetkezeti tagok részére" elnevezésű űrlap helyett „Be- és kilépést jelentő ív szakszövetkezeti tagok részére" elnevezésű űrlapon köteles eleget tenni. Haíálybaléptcíő rendelkezések 23. §. Ez a szabályzat 1971. január 1-én lép hatályba; egyidejűleg a Tsznysz 127—131. §-ai hatályukat vesztik. Gáspár Sándor s. k., a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára Vegyes rendelkezések A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása 3/1970. szám Azok a részcselekmények, amelyek vonatkozásában a büntethetőség elévülésére a törvényben meghatározott idő eltelt, a folytatólagosság egységébe nem vonhatók. 1. Az ítélkezési gyakorlat nem egyöntetű abban a kérdésben, hegy azok a részcselekmények, amelyek büntethetőségének elévülésére vonatkozóan a törvényben meghatározott idő eltelt, a folytatólagosság egységébe vonhatók-e. Alapvetően annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy elévült cselekmény miatt bűnösség megállapításának nincsen helye, az tehát olyan cselekményekkel, amelyek nem évültek el, a folytatólagosság egységébe sem vonható. A folytatólagosság egységébe vonható részcselekmények tehát különkülön évülhetnek el. 2. Ebhez képest a szabálysértésekről szóló 19G3. évi I. törvény 105. §-ának (4) bekezdésében szabályozott értékegybefoglalásnál sem vehető figyelembe az a szabálysértés, amely már elévült. [Az idézett törvény 10. §-ának (1) bekezdése szerint nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetésétől hat hónap eltelt, a szabálysértés tehát elévült.] Téves az a felfogás, amely szerint ha az elkövető az elévülési időn belül több olyan tulajdon elleni cselekményt valósít meg, amelyek különkülön, az értékre és az elkövetés módjára figyelemmel szabálysértések volnának, minthogy azonban a több cselekménnyel okozott kár együttesen az ötszáz forintot meghaladja: az elévülés a bűntettre irányadó törvényi szabályok szerint következik be. 3. Törvényi egység akkor jön létre, ha az egyébként önállóan értékelendő cselekményeket jogszabály foglalja egységbe, míg a bírói egység egyik formája a folytatólagos bűncselekmény. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy törvényi egységbe nem vonhatók azok a cselekmények, amelyeknek a büntethetősége elévült. Ha pedig az elévült cselekmények nem vonhatók a törvényi egység keretébe, ugyanígy a bírói egység keretébe sem vonhatók. 4. A kifejtettek érvényesülnek a szabálysértések vonatkozásában is. A szabálysértésekről szóló, fent említett törvény 105. §-ának (4) bekezdése rendelkezik az értékegybefoglalásról. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 477. számú állásfoglalása szerint ez nem törvényi egységet eredményező értékegybeíoglalás, hanem csupán több cselekmény együttes elbírálása esetére állít fel —« az egybefoglalt érték nagyságától függően — a szabálysértés megállapítását kizáró szabályt. A kollégiumi állásfoglalás részletes iránymutatást ad arra nézve, hogy értékegybefoglalásnak milyen cselekmények miatt, milyen feltételek mellett van helye. Olyan szabálysértések, amelyek tekintetében az idézett törvény 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt hat hónapi elévülési határidő eltelt, az értékegybefoglalás szempontiából nem jöhetnek figyelembe. Elévült szabálysértési cselekmény semmiképpen nem szolgálhat alapul —« értékegybefoglalás folytán — valamely másik, önmagában szabálysértési cselekmény bűntettként való minősítésére. 5. Ha azonban a cselekmények természetes egységet alkotnak, illetve azokat folyamatosan hajtották végre, az egyes résztevékenységek az elévülés szempontjából sem különíthetők el. így az értékegybefoglalás folytán tulajdon elleni bűntettként való minősítésnek nem akadálya az, hogy az egységet alkotó cselekményfolyamat első tevékenységi mozzanata óta a hat hónapi elévülési határidő eltelt. A csecsemőkelengye utalványok 1971. évi január hó 1. utáni elszámolása Az ingyenes csecsemőkelengye természetbeni juttatása helyett készpénzsegély bevezetéséről szóló 1007/1970. (IV. 12.) Korm. számú határozat alapján 1971. évi január hó 1. napjától az ingye-