Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 42. szám

811 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám Kormányrendelet A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 37/1970. (X. 7.) számú rendelete a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1968. év. 30. számú törvényerejű rendeletnek az 1970. évi 34. számú törvényerejű rendelet 1. §-ával megállapított 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli. Általános rendelkezések 1. §• (1) Az 1966. évi 30. számú törvényerejű rendelettel (a továbbiakban: Tsznyt) szabályozott kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás 1971. január 1-től kiterjed a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjaira. (2) A Szakszervezetek Országos Tanácsa — e rendelet hatályba lépésétől számított hat hónapon belül — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának a javaslatára egyes szakszövetkezeti tagokat, országosan legfeljebb a tagok 25 százalékát — szociális helyzetük alapján különös méltánylást érdemlő kivételes esetben — mentesítheti a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól. 2. §. (1) A nyugdíjbiztosítás hatálya alá tartozó mezőgazdasági szakszövetkezeti tagokra (a továbbiakban: szakszövetkezeti tag), valamint a mezőgazdasági szakszövetkezetekre (a továbbiakban: szakszövetkezet) a Tsznyt és a végrehajtására kiadott 30/1966. (XII. 24.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Tsznyr), valamint a 49/1968. (XII. 18.) számú kormányrendelet rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. (2) Ahol a Tsznyt, valamint a Tsznyr és a 49/ 1968. (XII. 18.) számú kormányrendelet termelőszövetkezeti tagot, illetőleg termelőszövetkezetet említ, e megjelöléseken szakszövetkezeti tagot, illetőleg szakszövetkezetet is érteni kell. öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék (A Tsznyt 17. és a Tsznyr 17—21. §-aihoz) 3. §. (1) öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra a Tsznyt-ben és a Tsznyr-ben előírt egyéb feltételek fennállása esetén az jogosult, aki legalább öt év óta szakszövetkezeti tag. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt öt év helyett három év alapján jogosult öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra az a szakszövetkezeti tag, aki aj 1971. január l-e előtt összes földjét közös használatba adta és saját használatában a háztáji mértékét meghaladó földingatlana nincsen, vagy b) legalább három nyugdíjévet szerzett. (3) Az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadékra jogosultság szempontjából szakszövetkezeti tagsági időként azokat a naptári éveket lehet figyelembe venni, amelyekben a szakszövetkezeti tag aj a szakszövetkezet alapszabályában előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének rendszeresen eleget tett és b) e rendelet szerint nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. (4) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásánál a nyugdíjéveket (nyugdíjhónapokat) megszakítás-; ra tekintet nélkül figyelembe kell venni. 4- §• (1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékra jogosultság szempontjából e rendelet hatályba lépése előtt szakszövetkezeti tagként vagy a szakszövetkezet jogelődjének tagjaként eltöltött időt is — legfeljebb azonban három naptári évet — figyelembe kell venni, ha a szakszövetkezeti tag erre az időre a) az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett és b) naptári évenként 1028 forint járulékot 1971. december 31-ig megfizeti. (2) Nem kell az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt összegű nyugdíjjárulékot külön megfizetni arra a naptári évre, amely a 8. § rendelkezései szerint nyugdíjévnek számít. 5. §• A Tsznyt-ben és a Tsznyr-ben meghatározott feltételek fennállása esetén özvegyi járadékra a szakszövetkezeti tag özvegye akkor jogosult, ha a szakszövetkezeti tag e rendelet 3. §-a szerint öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra jogosító szakszövetkezeti tagsági idő megszerzése után halt meg. 6- §. Az öregségi és a munkaképtelenségi, valamint az özvegyi járadékra jogosultság szempontjából irányadó havi 260 forint határösszeg számításánál a szakszövetkezettől járó juttatásból eredő jövedelem címén a) a földjáradék, b) a vagyoni részesedés és c) a közös munka után járó részesedés összegét kell figyelmen kívül hagyni.