Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 39. szám

784 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám 14. A lábon száradt fa jogtalan ledöntésének esetén a kár pénzben kifejezett összegét az eset körülményeit figyelembe véve kell kiszámítani. A jogtalanul- ledöntött, kiszáradt fa jogtalan elvitele esetén ehhez az összeghez hozzá kell adni a III. sz. táblázat alapján kiszámított összeg 50 százalékát. IV. Csemetekertben, faiskolában és fűzvessző-telepen keletkezett kár 15. Az_Országcs Erdei Érték- és Árszabályzat alkalmazásában faiskola az a terület, amelyen, illetve amelynek egy részén — akár ideiglenesen — erdősítés és fásítás célját szolgáló erdei fák és cserjék csemetéit termelik, függetlenül attól, hogy a terület be van-e kerítve vagy nincs, továbbá, hogy a csemetetermelés faállomány alatt, vagy a szabadtéren folyik. Faiskolának minősül a csemetekerten, faiskolán kívül az erdei maggal bevetett terület is, ha az onnan származó csemetéket később, részben másutt való felhasználásra a földből kiemelik, részben faállományképzésre viszszahagyják. 16. A csemetekert, faiskola földjében levő csemetében — a csemete kifejlődéséig — keletkezett károk pénzben kifejezett összegét az I. sz. táblázat alapján kell kiszámítani. A földből kiemelt — akár vermelt, akár nem vermelt — szaporító anyagban keletkezett kár összegét ugyancsak az I. táblázat alapján kell kiszámítani, azonban a táblázatban közölt értékadatokhoz csemeték esetében 1000 db-onként 50 Ft-ot, válogatott csemete, suháng és sorfa esetében db-onként 1 Ft-ot hozzá kell adni. Ha a kár csemetekertben, faiskolában akkor keletkezett, amikor a mag még nem kelt ki, a kár pénzben kifejezett összege az a költség, amelyet a mag elvetésétől a kár keletkezéséig a károsult területre ráfordítottak. 17. A fűzfavessző-telep állományában keletkezett kár pénzben kifejezett összegének kiszámítása II. sz. táblázat ,,Anyatelep" rovatában adott értékadat alapján történik. V. Erdei melléktermékben keletkezett kár 18. Az arra jogosított által kitermelt, illetőleg begyűjtött erdei melléktermékek közül a díszítő anyagokban, cser- és tölgylombban, fenyőgallyban és tobozban, erdei magvakban, erdei virágokban (hóvirág, gyöngyvirág, erdei ciklámen stb.), erdei mohában, erdei páfrányban, erdei gyümölcsökben (szeder, málna, sajmeggy, som, vadkörte, áfonya, stb.) erdei gyógynövényekben, zuzmókban, vadon termő gombákban, növényi cserző anyagokban, nyírvesszőben, nyírrőzsében, sajmeggybotban, somnyélben, továbbá erdei bányatermékekben (kő, kavics, agyag, mész) és erdei földben (gyeptégla, humusz) keletkezet károk pénzben kifejezett összegének kiszámításakor a kialakult fogyasztói (piaci) árat kell alapul venni, tekintet nélkül arra, hogy a terméket mely készletezési helyen érte a károsodás. A piaci ár alapulvételével kiszámított káröszszeg 50 százalékát kell figyelembe venni akkor, ha a kár az erdőben, fásításban virágból, gyümölcsből, gombából a személyes szükségletet meghaladó mennyiség, egyéb erdei melléktermékből pedig bármely mennyiség tekintetében az erdő kezelőjének (használójának) engedélye nélkül történt kitermelés (gyűjtés) által keletkezett. 19. Erdőben, a hullott ágból és gallyból álló ún. „hátiteher" összeszedése révén keletkező kár pénzben kifejezett összegének kiszámítására az ágfára helyben kialakult ár szolgál alapul. VI. Tiltott erdei legeltetéssel okozott kár 20. Az erdőben való tiltott legeltetéssel okozott kár pénzben kifejezett összegét a IV. sz. táblázat alapján kell kiszámítani. A táblázat alapján kiszámított adatok magukban foglalják a fűtermésben a legeléssel, valamint a talaj fúrásával, taposásával, stb. okozott kárt is. Ha a tiltott erdei legeltetés következtében élőfában is keletkezett kár, a IV. sz. táblázat alapján kiszámított kárösszeghez hozzá kell adni az I—III. sz. táblázatok közül a megfelelő alkalmazásával kiszámított kár összegét. VII. Az erdei alomban tűz által okozott kár 21. Alomtűz esetében, ha a tűz csak az avart perzseli fel és a fáknak legfeljebb a tövét pörköli meg, tekintet nélkül arra, hogy milyen fafajú erdőben pusztított az alomtűz, a kár összege minden felperzselt hektár után 1500 Ft. Ha az alomtűz a fákat a cserjeszintig megégeti,' a kár összege hektáronként 3000 Ft. Ha viszont a fokozatos felújító-vágásban az újulatot is tönkre tette, azt a területet, ahol az alomtűz pusztított, befejezetlen erdősítésnek (fásításnak) kell tekinteni és ilyen esetben a kár pénzben kifejezett összegét az I. fejezet rendelkezései szerint kell kiszámítani. VIII. A természetvédelem tárgyaiban okozott kár Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke által védetté nyilvánított egyes fákban, facsoportokban, fasorokban, erdőkben, parkokban, arborétumokban, továbbá a természetvédelmi területen és a tájvédelmi körzetben (területen) levő egyéb élőfában, valamint döntött fában, faanyagban,' vagy erdei melléktermékben okozott kár pénzben kifejezett összegét a szabályzat alapján, szakértő bevonásával kell megállapítani.