Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 38. szám

762 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám A R 111. §-ának (6) és (C) bekezdése hatályát veszti. 2- §• Ez a rendelet 1970. október 1. napján lép hatályba. Rácz Sándor s. k., belügyminiszterhelyettes Az egészégügyi miniszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 9/1970. (IX. 5.) EüM—ÉVM számú együttes rendelete a köztisztaság fenntartásáról Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendeljük: 1. §• (1) A köztisztaság fenntartása érdekében az e rendelettel kiadott Köztisztasági Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A Szabályzat hatálya az állami szervekre, szövetkezetekre, a társadalmi szervezetekre és egyéb jogi személyekre, valamint a magánszemélyekre egyaránt kiterjed. (3) A Szabályzatot az Egészségügyi Közlöny, az Építésügyi Értesítő és a Tanácsok Közlönye közli. 2. §. (1) A köztisztaság fenntartására irányuló, a helyi körülményekből adódó sajátos feladatokat tanácsrendeletek sza" ályozzák. (2) A tanács rendeletében egyes köztisztasági szolgáltatások igénybevételének kötelezettségét is elrendelheti. 3. §. Ez a rendelet 1970. október 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 3141/1/1949. (IX. 20.) NM számú rendelet 1—14. §-a, a 23, és 25. §-a, valamint a 27—28. §-a hatályát veszti. Dr. Szabó Zoltán s. k., Bondor József s. k., egészségügyi miniszter építésügyi és városfejlesztési miniszter Melléklet a 9/1970. (IX. 5.) EüM—ÉVM számú együttes rendelethez KÖZTISZTASÁGI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. §• (1) A köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért annak előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni. (2) Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, kezelő, szövetkezeti használó, haszonélvező) illetve megbízott (a továbbiakban: tulajdonos), másnak a használatában, bérletében levő helyiségek (területek) tisztántartásáról peiig a bérlő (használó) köteles gondoskodni. 2. §. (1) A háztartási és egyéb szemét tárolása, felhasználása, feldolgozása, vagy megsemmisítése céljából a fővárosi, városi, községi [a továbbiakban: városi (községi)] tanács végrehajtó bizottsága köteles — a szemétfajtáktól függően szükség szerint egymástól elkülönített — megfelelő szeméttelep, vagy szernétlerakóhely létesítéséről gondoskodni. (2) A szeméttelepet, illetve szemétlerakóhelyet a közegészségügyi követelményeknek, valamint az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak megfelelő helyen — a területfelhasználási engedélyezési eljárás szabályai szerint — kell kijelölni, létesíteni, üzemeltetni és fenntartani. A háztartási szemét fogalma és kezelése 3. §. (1) A Szabályzat alkalmazása szempontjából háztartási szemét: a lakásokban és a lakás céljára használt egyéb helyiségekben, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben (területeken) a rendeltetésszerű használat során keletkezett hulladék, különösen a söpredék, salak — beleértve a központi fűtésből keletkező salakot is — hamu, korom, törött, vagy hibás edény, eszköz, ablaküveg, papír, rongy, konyhai hulladék, továbbá a kisebb mennyiségű falvakolat és festéktörmelék. (2) Az (1) bekezdésben említett helyiségekben (területeken) keletkezett szemét közül nem minősül háztartási szemétnek: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, hó, sár, az épület