Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5 gatartásával az eljárás megindítására okot szolgáltat. Ha az adózó ellenőrző szakértőt alkalmaz, annak költségéit minden esetben maga viseli. A felmerült költségeket az adóhatóság határozattal állapítja meg. Vhr. 6. §. Az Országos Takarékpénztárt — a takarékbetétek titkosságára vonatkozó rendelkezésekre figyelemmel — az adóhatóság adatok szolgáltatására nem kötelezheti. (2) Az adóhatóság a tényállás tisztázása céljából az üzleti könyveket, azok bizonylatait, valamint az adó megállapításához szükséges egyéb iratokat lefoglalhatja. (3) Az adóhatóságnak az (1) és (2) bekezdés alapján foganatosított intézkedése elleni fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. 5. §. (1) Az adót a jogszabály szerint fizetésre kötelezett terhére kell kivetni. (2) Az adóhatóság a kivetett adót határozatban (adóív, fizetési meghagyás stb.) közli a fizetésre kötelezettel (a továbbiakban: adózó). Az adóívnek az ellen a része ellen, amely korábbi határozattal megállapított adót tüntet fel, fellebbezésnek helye nincs. Az adóívben előforduló tévedésekkel szemben adóhelyesbííésnek van helye (R. 18. §). (3) Ha az adóra vonatkozó jogszabály egyidejűleg több személy egyetemleges adófizetési kötelezettségét írja elő, a kivetésről a közös képviselői, ennek hiányában valamennyi fizetésre kötelezettet értesíteni kell. Vhr. 7. §. Az adóhatósáf az adókivetésről "az egyes adókra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően adóívvel vagy fizetési meghagyással (határozattal) értesíti az adózót. Az adóív a benne feltüntetett tárgyévi adókon kívül az előző évi hátralékot vagy többletfizetést is tartalmazza. Az adóívet az adókivetés befejezése után kell kézbesíteni. (4) Az adót soron kívül kell kivetni, ha annak beszedése az egyébként szokásos időben történő kivetés esetén nem látszik biztosítottnak. Az adót soron kívül kell beszedni, ha annak behajtása veszélyeztetve van. Vhr. 8. §. Az adóhatóság a soron kívüli adókivetés indokait a bevallásadásra történt felhívás alkalmával, vagy a kivetéssel egyidejűleg az adózóval határozatban köteles közölni. (5) Ha az adó kivetése bevallás hiányában, vagy egyéb mulasztás miatt nem történt meg, vagy ha az adót bármely oknál fogva tévesen vetették ki, a fizetési kötelezettséget, illetőleg az adókülönbözetet a kivetéshez való jog elévülésén belül pótlólag meg kell állapítani. Vhr. 9. §. A fizetési kötelezettség, illetőleg az adókülönbözet pótlólag történő megállapítása esetén a kivetett adót — az illetékek kivételével —• folyó évi adónak kell tekinteni. Az így megállapított adó esedékességére és az adópótlék felszámít tására a Vhr. 21, §-ának rendelkezéseit kell alkal-4 mázni, (6) Az adók módjára behajtandó tartozásokra a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányi adók, 6. §. Az adó kivetéséhez való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt, amelyben a követeléshez való jog keletkezett. E szabály alkalmazása során az illeték követeléséhez való jog keletkezését attól az időponttól kell szá« mítani, amikor a hagyatékot, a jogügyletet, vagy az okiratot a kiszabásra illetékes adóhatóságnál be-* jelentették (bemutatták), illetve az a körülmény, hogy az illeték lerovását vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az illetékes adóhatóság tudomására jut. A kötelezettségek nyilvántartása 7. §. Az adók, valamint az adók módjára behajtandó tartozások nyilvántartását, könyvelését és elszá-* molását a pénzügyminiszter szabályozza. Vhr. 10. §. (1) Az adókat az első fokú adóhatóság a külön utasításban szabályozott módon tartja nyilván és számolja el. (2) A Vhr. 2. §-ának (1) bekezdés a) pontjában említett első fokú adóhatóságnak az általa kivetett adókat — a telekadó, a lakbérpótlék és a megváltási ár kivételével — a nyilvántartás, lerovás és behajtás tekintetében egy számlalapon kell kezelni. (3) Az adók módjára behajtandó tartozások nyilvántartását és elszámolását külön utasítás szabályozza. Adóigazolás Vhr. 11. §. (1) Az adóhatóság —1 jogszabály, rendelkezésére, más hatóság vagy szerv megkeresésére, illetőleg az ügyfél kérésére — nyilvántartásai alapján köteles hivatalos bizonyítványban (a továbbiakban: adóigazolás) tanúsítani, hogy az érdekelt ügyfél terhén meghatározott időpontban milyen összegű adó, illetőleg adók módjára behajtandó tartozás (a továbbiakban: köztartozás) áll fenn, illetőleg, hogy köztartozás nem áll fenn. (2) Az adóigazolást az ügyfél állandó lakóhelye szerint illetékes első fokú adóhatóság — az összes adó- és adók módjára behajtandó tartozás feltünk tetésével — állítja ki. A tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéséhez szükséges adóigazolásról külön jog-4 szabály rendelkezik^