Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 539 maguk, részben az általuk választott felügyelőbizottságok útján gyakorolnak.) A íő ieladat tehát az, hogy az állami felügyeletet gya­korló végrehajtó bizottság e jogkörében megvizsgálja, hogy a beterjesztett alapszabály megfelel-é a jogszabá­lyok rendelkezéseinek, törvényes keretek között történt-e annak elfogadása, a tagság részéről, majd határoz a jóvá­hagyás felől. Annak megállapítása, hogy a szövetkezetek szerveinek működése megfelel-e a jogszabályok és az alapszabályok rendelkezéseinek, — a közgyűlési határozatokból és az elnökség intézke­déseinek ellenőrzése során hivatalból, — a bejelentések, panaszok alapján, vagy ügyészi óvás­ra, annak indítványára vizsgálattal, — továbbá állami, társadalmi, szövetkezeti szerv kez­deményezésére felülhírálatial történik. Amennyiben az állami felügyeletet ellátó szervek tör­vényesség szempontjából kifogásolni valót állapítanak meg a szövetkezet tevékenyságében, ezt a szövetkezet el­nökével határozatban közlik és felhívják a törvényelle­nes működés megszüntetésére. Ilyen esetben a szövetke­zet szervei kötelesek a szükséges intézkedést megtenni. (A fentiekben ismertetett állami felügyeleti feladatok mellett változatlanok a tanácsi szervek kereskedelmi szak­igazgatási feladatai az olyan szövetkezetek tekintetében, amelyek székhelyük alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága állami felügyelete alá tartoznak. Ezek a ta­nácsi szervek továbbra is gyakorolják mindazokat az el­lenőrzési jogokat, amelyeket a Belkereskedelmi Miniszté­rium az ágazati irányítás és ellenőrzés körében rájuk bí­zott és gyakorolják a hatósági, illetve államigazgatási ha­táskörükből folyó jogokat és kötelezettségeket. A ható­sági jogosítványokkal kapcsolatos eljárás, az üzletprofi­lok betartásának ellenőrzése, az áruellátás és a szövetke­zeti üzletpolitika figyelemmel kísérése az árellenőrzés stb. változatlanul annak a járási, vagy községi tanácsi kereskedelmi szakigazgatási szervnek a feladata, amely­nek területén a szövetkezeti hálózat működik. Ez a taná­csok ellátási felelősségéből természetszerűen következik.) Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága megbízásából a kereskedelmi szakigazgatási szerv az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek állami felügyelete köré­ben általában az alábbiak szerint jár el: a) Az 103C/1969. (VIII. 17.) Korm. sz. határozat IV. fe­jezet 4. pontja szerint a közgyűlés által elfogadott alap­szabályt 15 napon belül kell jóváhagyás végett az illeté­kes tanács végrehajtó bizottságának megküldeni. A be­érkezéstől számított 60 nap alatt kell határozni (60—4/ 1969. TO. IV. fej. 2. bek.) Mielőtt a szakigazgatási szerv jóváhagyásra előterjeszti az alapszabályt, vizsgálnia kell, hogy annak tartalma nem ütközik-e jogszabályba és hogy szabályszerű volt-e an­nak előkészítése. (A részközgyűlés elrendelte-e a városi, járási tanács végrehajtó bizottsága elé való terjesztését.) b) Igen fontos, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki az állami felügyeletet ellátó tanácsok végrehajtó bizottságai és kijelölt szakigazgatási szervei, valamint a szövetkeze­tek felügyelőbizottságai és elnökségei között. Célszerű, hogy az illetékes tanácsi szervek a közgyűlés határozatain túlmenően megkapják a felügyelő bizottságok állásfogla­lásait és az elnökségi ülések határozatait. Ez a törvényes­ség folyamatos ellenőrzésének legracionálisabb módja. Az esetleges helyszíni ellenőrzésbe a szövetkezet felügye­lő bizottságát az említett kormányhatározat IV/5. pontja értelmében a lehetőség szerint be kell vonni. c) Helyes, ha az ÁFÉSZ-ek részközgyűlésein, ame­lyekre a tanács végrehajtó bizottságát és szakigazgatási szervét meghívják, mind az állami felügyeleti, mind az ágazatilag érdekelt járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve (ameny­nyiben a két hatáskör gyakorlója nem azonos) résztvesz. d) A megyei tanácsok vb kereskedelmi osztályai szá­mára jelent feladatot, hogy a szövetkezetek megyei szö­vetsége feletti állami felügyeletet ellátó végrehajtó bi­zottságnak ezirányú tevékenységét — a végrehajtó bi­zottság felhívása alapján elősegítsék. A felsorolt feladatokból kitűnik, hogy az általános fo­gyasztási és ériékesítő szövetkezetek, illetve ezek szövet­ségeinek állami felügyelete valamennyi szakigazgatási szervre — az eddigi ügyiendszerinti működésükön túl­menően — további kötelezettségeket hárít. Ez a körül­mény szükségessé teszi, hogy a kereskedelmi szakigazga­tási szervek a megnevekedett feladatokhoz a lehetőség szerint szervezetileg is alkalmazkodjanak. III. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőcég szervezetének és eljárásának módosításával kapcsolatos rendelke­zések. A 43/1969. (XII. 11.) Korm. sz. rendelet és az ehhez kap­csolódó 16/1969. (XII. 11.) BkM sz. rendelet 1970. január 1-ével az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezetét módosította. E rendeletek értelmében a területi (megyei, fővárosi) kereskedelmi felügyelőségek a megyei (fővárosi) tanács VB irányítása alatt és költségvetésében működnek. Szer­vezetileg a megyei tanács VB kereskedelmi szakigazga­tási szervének önálló csoportjaként (a fővárosban a Ke­reskedelmi Főosztály osztályaként) „Kereskedelmi Fel­ügyelőség" elnevezéssel helyezkednek el. A kereskedelmi felügyelőségek feladatkörét változat­lanul a 10/1967. (IV. 12.) Korm. sz. rendelet 2. és 3. §-a határozza meg. A működésük körében tehető intézkedé­sek sem változtak (az előbbi rendelet 6. és 7. §-a). A kereskedelmi felügyelőség hatásköre a tanácsok (me­gyei, fővárosi,) illetékességi területére terjed ki. Hatás­körüket és eljárási jogukat egyébként értelemszerűen to­vábbra is a 11/1968. (X. 10.) BkM sz. rendelet szabá­lyozza. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a fogyasztási érdekvédelmi munka egységes eljárásának biztosítása ér­dekében a kereskedelmi ágazat egészére ellenőrzési irány* elveket bocsát ki. A tanácsok végrehajtó bizottságai ille—] tékes vezetőinek hozzájárulásával célvizsgálatok elvégzé-; sére vonhatja be a kereskedelmi felügyelőségeket, fel­lebbezési hatóságként intézkedik a felügyelőségek hatá--. rozataival szembeni jogorvoslatoknál. A felügyelőségnek a kereskedelmi osztály szervezeté­ben való működése nem érinti a kereskedelmi osztály,' illetve a kereskedelmi felügyelőség működési szabályait.' A felügyelőségek átszervezése megfelelő alapot teremtett arra, hogy a kereskedelmi szervezetek szakmai ellenőr­zése egy hatóságnál, a tanács végrehajtó bizottsága ke­reskedelmi osztályának hatáskörében összpontosuljon. A kereskedelmi felügyelőségek a tanácsi apparátusban is változatlanul a 10/1967. (X. 10.) Korm. sz. rendelet sze­rint kötelesek működni. Feladataik nem oldódhatnak fel' az osztály munkájában, önálló munkaterv szerint dol­goznak, amelynek összeállításánál a helyileg jelentkező feladatok mellett az Országos Kereskedelmi Főfelügye­lőség által — a végrehajtó bizottságok illetékes vezetői­nek hozzájárulásával — megjelölt célvizsgálatokat és vizsgálatra ajánlott témákat is figyelembe veszik. A kereskedelmi osztály, illetve a felügyelőség feladat­körébe azonos kötelezettségek is tartoznak, ezért az egy­séges szervezeten belüli hatékonyabb munkaszervezés érdekében célszerű a kapcsolódó feladatok, munkamód­szerek összehangolása, bizonyos módosítása. Az ágazati irányítás és a vállalati felügyeleti funkciók,' , valamint az operatív hatósági ellenőrzés összehangolt munkamódszereinek változatos formái alkalmazhatók: j — egyes kérdéseket egymástól elhatárolva vizsgálhat­nak, — azonos témákkal más-más területen foglalkozhatnak," — egy-egy feladat meghatározott részeit előzetes elha­tárolással végezhetik, — közösen folyhatathatnak vizsgálatokat, — a szakigazgatási szerv bármely eljárása során meg­állapított szabálysértési tényállás esetén — ha az ügy a felügyelőség hatáskörébe tartozik — indokolt, hogy az eljárást a felügyelőség folytassa le. — a szakigazgatási szerv bármely vizsgálati megálla­pítása alapján az osztály az alsóbbszintű tanácsszerveket

Next

/
Thumbnails
Contents