Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 537 nak az árellenőrzés konkrét tárgyára és a végrehajtás módszereire vonatkozóan. Az árellenőrzés magában foglalja — az árakra vonatkozó hatósági előírások betartásának ellenőrzését, — a hatósági előírások piaci viszonyokra gyakorolt hatásának elemzését, — a vállalatoknál alkalmazott árpolitika, piaci magatartás és ezek hatásainak vizsgálatát, elemzését, — a tényleges áralakulás figyelemmel kísérését és az árváltozások okainak vizsgálatát, — az árak nyilvántartásával, feltüntetésével kapcsolatos ellenőrzést. Az irányelvek kihangsúlyozzák, hogy mivel az ágazati árellenőrzés valamenyi szektor tevékenységére kiterjed, ezért indokolt, hogy a kereskedelmi osztályok vizsgálataikba más szerveket is bevonjanak. Ez történhet a megyei szintű árhatósági jogkört gyakorló egyéb osztályok vagy az alsóbbfokú tanácsok szakigazgatási szervének részvételével is. Az irányelvek közzététele óta a kereskedelmi felügyelőségek is a kereskedelmi osztályok szervezetébe tartoznak. így megfelelő együttműködéssel — az árellenőrzésbe bevont különböző szervek adottságainak figyelembevételével — bizonyosfokú munkamegosztást lehet megvalósítani az árellenőrzési feladatok megjelölésénél. A minisztérium helyesnek tartja a már sokhelyütt kialakult gyakorlat általánosítását, hogy a megyei szintű tanács vb kereskedelmi szakigazgatási szervek szakmai apparátusa elsősorban az árkialakítás és árpolitika vállalati ellenőrzésének kérdéseivel foglalkozzék, míg az üzleti árak alkalmazásának és érvényesítésének ellenőrzésébe — a reális lehetőségek figyelembevételével — vonják be az alsóbbszintű tanácsi kereskedelmi szakigazgatási szerveket, illetve a tanácsszervek tevékenységét — mint hatósági jogkörű teendőket — irányítsák. Szükséges, hogy a kereskedelmi felügyelőségek az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség intenciói és az illetékes tanácsi szervek által meghatározott feladatok egyeztetése mellett az ármunka minden fázisára kiterjedő ellenőrzéseket végezzenek. Az Utasítás külön kitér arra a követelményre, hogy a megyei jogú városok területén a fogyasztói árellenőrzési tevékenységet a megyei és a megyei jogú városi tanács vb kereskedelmi osztályai egymással koordinálva végezzék. Mindehhez szükséges, hogy az árellenőrzésben résztvevő szervekkel a kereskedelmi osztályok ismertessék árellenőrzési programjaikat olyan bontásban, hogy abból az érdekeltek világosan lássák a reájuk háruló kötelezettségekei. A kereskedelmi osztályok árellenőrzési programjainak összeállításához megfelelő segédletet nyújtanak — a minisztérium által évenként kiadott árpolitikai irányelvek; továbbá — a minisztérium részéről félévenként közreadott árellenőrzési program. A minisztérium féléves árellenőrzési programja tartalmazza a kereskedelmi osztályoknak — a tárca által fontosabbnak minősített időszerű, konkrét árellenőrzési tennivalóit és azok végrehajtására vonatkozó módszertani útmutatót is. A fentieken kívül a minisztérium az ármunka egyes kérdéseivel foglalkozó közleményekkel, állásfoglalásokkal, az árellenőrzés tapasztalatainak értékelésével is segíti a kereskedelmi osztályok ezirányú munkáját. Az árellenőrzés ágazati feladata közvetlenebbé és szélesebbkörűbbé vált „a kisipari, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel, továbbá ezek szövetségeivel kapcsolatos egyes kérdésekről" szóló 1030/ 19G9. (VIII. 17.) Korrn. sz. határozat megjelenése óta. Éppen ezért cé'szerű a lehetőség szerint az ÁFÉSZ-eknél tartott árellenőrzések egy fázisaiba — elsősorban a szövetkezetek árképzési munkáját elősegítő elemző feladatokra —, mint érdekképviseleti szervet, a MESZÖV-öt munkakapcsolat formájában bevonni. 17. A kisipari, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel, továbbá ezek szövetségeivel kapcsolatos egyes kérdésekről E kérdések szabályozására vonatkozóan megjelent az 1003/1969. (II. 23.) Korm. sz. határozat, amely tisztázta a szövetkezeti mozgalom társadalmi és gazdasági szerepével összefüggő kérdéseket. Megjelentek továbbá azok a jogszabályok is, amelyek az ÁFÉSZ-ek, KTSZ-ek és ezek szövetségeivel kapcsolatos alapvető kérdéseket rendezték (az 1030/1969. (VIII. 17.) Korm. sz. határozat, a 2023 1969. (VIII. 17.) Korm. sz. határozat és a 60—3/1969. (TK. 49.) TO számú közlemény]. Az említett jogszabályok kapcsán a tanácsi kereskedelmi szakigazgatási szervek hatásköre nem bővült ugyan, azonban az ágazati irányítás az ÁFÉSZ-ek vonatkozásában közvetlenebbé és szélesebbkörűvé vált. Ezen túlmenően a kereskedelmi szakigazgatási szerveknek számolniok kell azokkal a feladatokkal is, amelyele végrehajtó bizottságaiknak az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezetek szövetségei felett gyakorolt állami felügyeleti jogköréből reájuk hárulnak. Mindezek figyelembevételével a szövetkezetek működésével kapcsolatos tanácsi irányító és felügyeleti funkciók ellátására a következő elveket célszerű alkalmazni. A) A szövetkezeti kereskedelem ágazati irányítása Az Utasítás Ifi. fejezete értelmében „az osztály ágazati irányító és hatósági jogköre a megye (mj. város) területéri kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató valamennyi szervre és ipariogosítvánnyal rendelkező személy-r re kiterjed." Az Utasítás nem választja külön az ágazati irányító és ellenőrző feladatokat a különböző kereskedeK mi szervek tekintetében, tehát azokat egyértelműen aa ágazati irányítás körében érvényesíteni kell a szövetkezett' kereskedelem vonatkozásában is. Az irányítás módszerei azonban módosultak, s e köteled zettséggel járó terhek növekedtek azáltal, hogy — a szö-j vetkezetek szövetségeinek megváltozott funkciói követ* keztében — a tanácsok végrehajtó bizottságai, illetve kereskedelmi szakigazgatási szervei a fogyasztási szövetkezetekkel az eddigi közvetett kapcsolat helyett közvetlen kapcsolatba kerültek. Abból kiindulva, hogy a lakosság áruellátásának biztosi-, fásában döntő szerep hárul a szövetkezeti kereskedelemre is, mint az ágazat egyik szektorára, a megyei szintű tanács vb. kereskedelmi szakigazgatási szerveinek a szövetkezeti kereskedelem ágazati irányításával kapcsolatban a követ-kező feladatokat kell ellátnia; — szervezni, segíteni és minősíteni a kereskedelempohV, tika végrehajtását a szövetkezeti kereskedelemben, vizs^' gálni a szövetkezeti kereskedelmi szervek lakosság ellátá< sára irányuló kereskedelmi és vendéglátóipari tevékeny-* ségét; — az ágazati információk, valamint a saját feldolgozási!' adatok elemzése alapján tájékoztatni a megyében működŐtr kereskedelmi tevékenységet folytató szerveket (így a szö-' vetkezeti kereskedelem szerveit is) a piaci viszonyok várható alakulásáról, a keresleti és kínálati tendenciákról^ hogy ezek ismeretében kialakíthassák saját reális üzietpo* litikájukat, előmozdítva ezzel annak beilleszkedését a me-j gye sajátos ellátási és fogyasztási struktúrájába'— az ágazathoz tartozó tevékenységek gyakorlását sza-í bályozó központi rendelkezések (törvények, törvényerejű rendeletek, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek stb.) végrehajtását ellenőrizni, előmozdítani, illetve biztosítani valamennyi kereskedelmi szervezetnél; — az ágazathoz tartozó valamennyi kereskedelmi szervezet (állami, szövetkezeti, magán) kereskedelmi tevékenysége gyakorlása módozatainak helyi normatív, jogszabályi rendezése ott, ahol ennek tanácsi rendeletben való szabályozása szükséges; — figyelemmel kísérni és az alsóbbszintű tanácsszervek! közreműködésével elősegíteni a piaci felhozatalt, ennek során — a verseny fokozása és a kínálat növelése érdekében — a piacokon előmozdítani a szövetkezeti kereskedelem megfelelő részvételét is;