Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 503 8. §. (1) A határozatot a leltárfelvétel befejezését kö­vető hatvan nap alatt az érdekelt dolgozóval írás­ban közölni kell. Büntető eljárás esetén a határ­idő a nyomozó hatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik. A hatvan napos határidő eltelte után a dolgozót a lel­tárhiány megtérítésére kötelezni, illetőleg jutta­tásokat tőle megvonni nem lehet. (2) A határozat elleni jogorvoslatra és a jogerős határozatokon alapuló követelések behajtására a munkaügyi vitára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 9. §. (1) Az e rendelet szerint kollektív szerződésre tartozó kérdéseket a munkaügyi miniszter a pénz­ügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával és az érdekelt miniszterekkel egyetértés­ben szabályozza a költségvetési szervek raktárai­ban és egyéb olyan területeken foglalkoztatott dolgozók tekintetében, ahol kollektív szerződés kötésére nem kerül sor. (2) A szövetkezet alkalmazottainak, valamint a kisipari szövetkezet tagjainak leltárfelelőssége tekintetében a kollektív szerződésre utalt kérdé­seket a szövetkezet belső szabályzatában kell ren­dezni. 10. §. (1) E rendelet 1970. szeptember 1-én lép ha­tályba, egyidejűleg a 98/1952. (X. 19.) MT, a 35/ 1954. (VI. 23.) MT és a 15/1956. (V. 30.) MT szá­mú rendeletek hatályukat vesztik; rendelkezései­ket azonban a 9. § (1) bekezdésében megjelölt szervek raktári dolgozóira a munkaügyi miniszter rendeletének hatálybalépéséig alkalmazni kell. (2) A 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése a következőképpen módosul: „(1) A rendelet hatálya kiterjed a belkereskedel­mi ágazathoz tartozó és társadalmi tulajdonban levő boltok és vendéglátó üzletek árukezeléssel és megőrzéssel megbízott dolgozóira, valamint a kis­kereskedelmi és vendéglátó vállalatok elkülönített raktárainak olyan dolgozóira, akikre a kollektív szerződés nem írja elő a raktári dolgozók leltár­felelősségére vonatkozó rendelkezések alkalmazá­sát." ! (3) A Kormány felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a közforgalmú gyógyszertárak' dolgozóinak leltárhiányért fennálló felelősségét rendeletben szabályozza. (4) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő leltáridőszak alatt felmerült hiányokért fenn­álló felelősséget a korábbi jogszabályok alapján kell elbírálni. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Az utakról szóló 1962. évi 21. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 34/1962. (IX. 16.) Korm. számú rendeletnek az ezt módosító 19/1970. (VI. 7.) Korm. számú rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege Az utakról szóló 1962. évi 21. számú törvény­erejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli: 1. §• (1) Az úthálózatot a regionális, valamint a város­és községrendezési tervekkel összhangban kell ki­alakítani. Ennek során — a közlekedésrendészeti hatóságok véleménye alapján — a közlekedés biz­tonságának követelményeit is érvényesíteni kell. (2) A tanácsi úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az a helyi igények kielégítése mellett szer­vesen kapcsolódjék az országos úthálózathoz. 2. §. (1) A Tvr. és a rendelet alkalmazása szempont­jából az általában járművek közlekedésére szol­gáló, rendeltetésének megfelelően mindenki által szabadon használható közterületek: közutak. (2) A közutak közül országos közutak azok az utak, amelyeket a közlekedés- és postaügyi mi­niszter az országos közúti hálózatba felvesz. (3) Az országos közúti hálózatba nem tartozó közutakat a tanácsi közúti hálózatba kell felvenni. Hatályát vesztette [19/1970. (VI. 7.) Korm. szá-j mú rendelet 26. §]. 4- §• Sajáthasználatú utak — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az állami, a szövetkezeti vagy, más szerv és a magánszemély által használt in­gatlanon levő, továbbá kizárólag az ilyen ingatlan, megközelítésére szolgáló utak. A sajáthasználatú utak nem tartoznak az országos vagy a tanácsi közúti hálózatba. 5. §. Község (város) belterületén járdát általában az útépítéssel összefüggő beruházásként kell létesí­teni.

Next

/
Thumbnails
Contents