Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 23. szám

23. szám TANÁCSOK — a szalántai Hunyadi Tsz (Baranya megye), ahol a háztájiban kihasználatlanul álló épületek felhasználásával a tagokkal olyan megállapodást kötnek állatnevelésre és hizlalásra, amely szerint az állatot, a takarmányt és a szükséghez képest a felszerelést a termelőszövetkezet biztosítja, míg a gondozásért járó díjat a helyileg kialakított nor­mák szerint számolják el, a háztáji gazdálkodás fejlesztését külön agronómus beállításával segí­tik; — göllei Béke és a ráksi Új Élet Tsz-ekben (Somogy megye) a tagok kihasználatlanul álló gazdasági épületeit a termelőszövetkezet anyagi segítségével viszonylag kis költséggel korszerű háztáji sertéshizlalóvá alakították át; — a baksai Ezüstkalász Tsz (Baranya megyei) tojóhibridek kihelyezésével szervezte meg a ház­táji gazdaságok termelésének növelését. A ter­melőszövetkezet külön „háztáji agronómust" al­kalmaz, akinek feladata a háztáji gazdaságok ter­melésének szervezése, megfelelő tartás-technoló­gia bevezetése, a rendszeres szaktanácsadás és ellenőrzés, a szükséges állatgyógy- és tápszerek biztosítása stb. A kihelyezett tojóhibridek száma eléri a 150.0G0 db-ot. Ezzel a módszerrel a ter­melőszövetkezet épületberuházás nélkül, a tagok jövedelmező foglalkoztatása mellett, komoly mér­tékben növeli árutermelését. A kisállattartás te­rén hasonló jó együttműködést valósított meg a háztáji gazdaságokkal a regölyi Népakarat Tsz is; — az egyházasrádóci Üj Élet Tsz (Vas megye) a háztáji gazdaságok takarmánnyal történő ellá­tását szervezte meg példásan, a háztáji állatállo­mány teljes takarmányszükségletét biztosítja. Az egyik kijelölt agronómus feladata többek között a háztáji gazdaságokkal kötendő szerződések elő­készítése, nyilvántartása, a termékátadásnál való közreműködés stb.; — a nagyrédei Szőlőskert, a verpeléti Dózsa és a domoszlói Mátragyöngye Tsz-ekben (Heves megye) a háztáji szőlőtelepítésben és a termelés fejlesztésében alakult ki jó együttműködés. VI. A háztáji gazdaságok termelésének fejlesztését — minthogy arról már az Irányelvek elején is említést tettünk — sokoldalú központi intézkedé­sek is serkentik. A legfontosabbak: — az elmúlt év decemberében a Kormány ha­tározatot hozott a vágómarha, a sertés, az export­vágójuh és a tej felvásárlási árának felemelésére; — kedvezményes vemhesüsző-vásárlásra adott 5000 Ft-os állami támogatást 8000 Ft-ra emelték; — megszűnt a szemes- és fehérje, valamint a keveréktakarmányok forgalmi korlátozása; — a közös és háztáji gazdaságok kapcsolatának közgazdasági alapját képező nagyüzemi felár a vágómarhánál, a hízottsertésnál és tejnél tovább­ra is fennmaradt; — megszűnt — a lótartás kivételével — az ál­latlétszám jogszabályi korlátozása és a háztáji KÖZLÖNYE 483 gazdaságban tartható állatlétszámot a közgyűlés határozza meg; — a közösben végzett munkának számít az a tevékenység, amelyet a termelőszövetkezettel történt megállapodás alapján a tag háztáji gazda­ságában szarvasmarha vagy sertés tartására for-» dít. Ezt a munkát a nyugdíj és egyéb társadalom­biztosítási szolgáltatások, a gyermekgondozási se­gély, a fizetett szabadság, szülési és betegségi se­gély, háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni; — a műtrágyát és növényvédőszereket, vala­mint a növényvédelmi kisgépeket már 1963. ja­nuár 1-től, míg az állattenyésztési gépeket és be­rendezéseket ez év elejétől ártámogatással csök­kentett termelői áron szerezhetik be a háztáji gazdaságok is; — a háztáji gazdaságok kisgép- és eszközellá­tásának helyzetét a Gazdasági Bizottság a múlt év folyamán megvizsgálta és határozatot hozott a megteendő intézkedésekre, amelyek alapján eb­ben az évben tovább javul a fontos területi anyagi-műszaki ellátása; 1 — lehetőség van arra, hogy a háztáji gazdaság gok az Országos Takarékpénztártól a termelés be­indítására és fejlesztésére 15.000 Ft összegig hi-» telt kapjanak. Várható a jelenleg nyújthtaó hitel felső határának megemelése, ami egyik fontos segítője lesz a háztáji gazdaságok anyagi-műszaki ellátottságának, a termelés növelésének és biz­tonságának. A közös és háztáji gazdaságok kapcsolatának^ valamint a háztáji gazdaságok termelésének fej­lesztésében az állami és társadalmi szervekre is jelentős feladatok hárulnak. A községi és városi tanácsi szervek a község­fejlesztés során vegyék figyelembe azokat a kö­rülményeket, amelyek a háztáji gazdaságok fej­lesztését elősegítik (pl. a legelőterületek, apaálla­tok biztosítása, állatférőhelyek építésének enge­délyezése stb.). Az állattartást indokolatlan kor­látozó helyi szabályokat vizsgálják felül és lehe­tőleg szüntessék meg azokat. Adjanak segítséget a helyenként szükséges növényvédő-brigádok megszervezéséhez. Az állami felügyeletet gyakorló megyei és já-» rási tanácsi szakigazgatási szervek rendszeresen vizsgálják a tagok háztáji gazdálkodáshoz való — alapszabályban és más belső szabályzatban rög­zített — jogainak érvényesülését. Szakigazgatási és állami felügyeleti munkájuk során kísérjék figyelemmel a közös és a háztáji gazdaságok együttműködésének alakulását, segítsék elő a jó kapcsolat kialakulását és támogassanak minden olyan helyes kezdeményezést, amely a háztáji üzemág korszerű fejlesztését, árutermelését és ér­tékesítését kívánja elősegíteni. A területi szövetségek, mint a termelőszövetke­zetek társadalmi, együttműködési és érdekvédelmi szervei, a közös és a háztáji gazdaságok kapcsola­tát elősegítő jó módszerek kidolgozásához (meg­állapodások, értékesítés, szervezés stb.) adjanak megfelelő segítséget. Értékeljék — az illetékes ta­nácsi szervekkel együtt — a háztáji gazdaságok

Next

/
Thumbnails
Contents