Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 23. szám

486 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének Elnöksége irányelvei a termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságok kapcsolatának fejlesztésére A termelőszövetkezeti közös éij háztáji gazdaságok kapcsolatának fejlesztése, a háztáji gazdaságok termelésének fenntartása, illetve növelése és a lehetőségek kihasználása jelenleg és távlatokban is egyaránt érdeke a népgazdaságnak, a termelőszövetkezeteknek, valamint a termelőszövetkezeti tagoknak. Az MSZMP IX. kongresszusának határozata hangsúlyozza, a közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani ^ háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kihasználására. Ez a gazdaságpolitika nem átmeneti jellegű, a szocializmus építésének egész folyamatában jelentős gazdasági és társadalompolitikai szerepet töltenek be a háztáji gazdaságok. Ezért került meghatározásra az Országgyűlés által alkotott termelőszövetkezeti törvényben is, hogy a közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység. Ennek érdekében az állami és az érdekelt társadalmi szerveknek, valamint a szövetkezetek vezetőinek és tagjainak egyaránt elő kell segíteni a háztáji gazdaság termelésének, valamint a közös és a háztáji gazdaságok együttműködésének a fejlődését. II. A közös és a háztáji gazdaságok kapcsolata fejlődésének vizsgálatát az indokolja, hogy — gazdaságpolitikai céljainkkal ellentétben — a háztáji gazdaságok termelése az utóbbi évben csökkent. Helyenként a szövetkezetek vezetői részéről megnyilvánuló, a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban tapasztalt közömbösség és lebecsülés is megingatta a tagság bizalmát, az idősebbeknek kedvét vette, a fiatalabbakat pedig távol tartotta a háztáji állattartástól, háztáji gazdaság fejlesztésétől. A háztáji gazdaságok termelésében bekövetkezett csökkentést az okozta, hogy: — egyes helyeken az állami és szövetkezeti szervek vezetőinél téves szemlélet uralkodott a háztáji gazdaság politikai, gazdasági és társadalmi jelentőségének megítélésében; — a közgazdasági szabályozók nem megfelelően ösztönözték a háztáji termelés növelését, sőt több esetben annak korlátozói lettek; — nem mindig voltak meg a feltételei a folyamatos és biztonságos termelésnek; — nem történt gondoskodás a termeléshez szükséges anyagok, eszközök és gépek rendszeres ellátásáról és beszerzéséről; — nem korszerűsödtek a háztáji gazdaságokban alkalmazható munkaeszközök; — megváltozott a háztájiban dolgozó idősebb tagok munkabírása. A nemzedékváltás nyomán a fiatalok modernebb technikán alapuló, a kevesebb lekötöttséget igénylő háztáji termelés feltételeinek a megteremtését igénylik; — ma már közrejátszanak a falu kulturális és technikai fejlődésével együttjáró okok is; — helyenként a szervezetlenségből adódó értékesítési nehézségek is előfordultak; — sok helyen nem találták meg a közös és háztáji gazdaságok érdekeltségi összhangját; — a háztáji termelés fokozását a, a kapcsolat bővítésére nem volt kielégítő a tájékoztató és propaganda munka sem. A nehézségei egy része a termelés és a falu társadalompolitikai fejlődésének következménye. Mindemellett azonban a lehetőségek és adottságok maximális kihasználásával elő kell segítenünk a háztáji gazdaságok termelésének a fejlesztését, amely sokrétű, de ebből is a legnagyobb jelentőségű az állattenyésztés. A termelőszövetkezeti szektor állatállományából a háztáji gazdaságokban van a szarvasmarhaállomány 38, a tehénállomány 47, a sertésállomány 44, a törzsbaromfiáüomány'8±%-a. A háztáji gazdaságok a tejtermelésből 50, a tojástermelésből pedig 80%-kal részesednek. A közös és háztáji gazdaságok együttműködése, valamint a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztése érdekében több kormányzati intézkedés történt. Pl. az 1041/1969. (XII. 7.') Korm. számú határozat és annak végrehajtására kiadott rendelkezések, a háztáji gazdaságok vemhesüszővásávlási kedvezményeinek a felmeléséről; fehérjék és takarmánykeverékek forgalmának felszabadításáról; a vágóállatok és tej árának a felemeléséről; a kocaállomány stabilitását célzó intervenciós felvásárlási lehetőség megteremtéséről; a közösön keresztül értékesített szarvasmarha- és sertés után a nyugdíj és egyéb szociális juttatások szempontjából bizonyos mértékű munkanap beszámításáról stb. E nagy jelentőségű rendelkezéseket megelőzően is történtek intézkedések, amelyek segíteni voltak hivatottak a háztáji gazdaságok termelését, így a háztáji gazdaságok a leszerződött hízó- és tenyészállatok után meghatározott mennyiségű takarmány juttatásban részesültek, kedvezményes süldőkihelyezési akciók voltak, a nagyüzemi felár megosztásának lehetőségei stb. A mezőgazdasági kisüzemek kisgép- és eszközeilátásának javítására és hitellel történő segítésére is történt intézkedés. A háztáji gazdaságok munkájában az aktív termelőszövetkezeti tagok mellett részt vesz 400.000 — zömében nő — családtag jelentős része. A háztáji gazdaságokban folyó termelő munkában fontos szerepet töltenek be a háztartásban dolgozó nők, akik a háztartás és a család gondozása mellett eddig is nagymértékben kivették részüket e munkából. Kiemelkedő termelési eredményeket értek el az állattartásban — elsősorban a baromfiés sertésnél — a kertészeti növények termesztésében, de nagymértékben részt vettek a nagyállattartás és a növénytermesztés munkáiban is. A