Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 18. szám

412 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám — az előző munkahelyhez viszonyítva legalább 10 százalékkal csökken a dolgozó összjövedelme, vagy — az egy családtagra jutó jövedelem nem éri el a havi 1200 Ft-ot. A visszafizetendő állami támogatás behajtásáról az átvevő vállalatnak, illetve az OTP bevonásával történő lakásépítés vagy lakásvásárlás esetén az OTP-nek kell gondoskodnia. Az OTP által történő behajtás érdekében az átvevő vállalat köteles a visszafizetési kötelezettségről az illetékes OTP fiókot értesíteni, és ahhoz az Mt. V. 70. §-a szerinti felszólítás (határozat) egy példányát csatolni. A dolgozók által visszafizetett állami támogatás összegét az átvevő vállalatnak és az OTPnek a PM Bevételi Főigazgatóság illetékes területi igazgatóságának vállalati egyéb befizetések bevételi számlájára kell negyedévenként átutalni. (Felvilágosítást ad: dr. Kéri József né, Nehézipari Minisztérium, Közgazdasági Főosztály, Budapest, V., Markó u. 16. Telefon: 115—400/340. mellékállomás ' Nehézipari Minisztérium Pénzügyminisztérium Közgazdasági Főosztály Ipari és Építőipari FöoszíőJy (12.010/1970.) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Lakás- és Kominunálisügyi Főosztályának állásfoglalása 45. A lakbérpótlék megállapítása szempontjából nem tekinílieto lakószobának az a helyiség, amely csak átalakítás útján köthető be a füstcsatornába, és ezért ténylegesen nem fűthető. A lakbérpótlékról szóló 3/1980. (I. 10.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a lakás céljára használt helyiségek közül a lakbérpótlék fizetési kötelezettség szempontjából csak az a helyiség tekinthető lakószobának, amely fűthető. E rendelet végrehajtásáról rendelkező 3/1960. (VIII. 23.) ÉM—PM számú együttes rendelet 3. §-ának (5) bekezdése szerint az a helyiség fűthető, amelynek füstcsatornája vagy más helyiséggel közös fűtőberendezése (íalliözi kályha stb.), illetőleg központi fűtése van. E jogszabályok alkalmazása során vitássá vált, hogy azt a helyiséget, amelynek a falában van ugyan füstcsatorna, azonban a helyiség oda nincs bekötve, ténylegesen csak átalakítási munkák elvégzése útján tehető füthetővé, a lakbérpótlék fizetése szempontjából figyelembe kell-e venni. A helyes álláspont a következő: Az ismertetett jogszabályok szerint csali a fűthető lakószobát kell a lakbérpótlék fizetése szempontjából figyelembe venni. Ez a rendelkezés összhangban van azzal a közismert ténnyel, hogy a hazai éghajlati viszonyok között valamely lakószoba csak akkor használható rendeltetésszerűen, ha fűthető. Ennek a biztosítása azonban nem a bérlő, hanem a bérbeadó kötelessége, aki a lakást a bérleti jogviszony létrejöttekor használható állapotban köteles átadni a bérlőnek [35/1956. (IX. 30.) MT számú rendelet 19. § (1) bek.]. A bárlőnek jogában áll ugyan a lakásban kisebb átalakítási munkákat végeztetni, ez azonban nem kötelessége. Az ilyen kisebb átalakítási munkához is szükséges a tulajdonos hozzájárulása, esetleg az építésügyi hatóság engedélye, a költségeket pedig a bérlőnek kell viselnie. Egy kéményrendszerbe további fűtőberendezés bekapcsolásához ezenkívül tűzrendészeti vizsgálat is szükségessé válhat. Mindebből következik, hogy ha valamely helyiségnek a füstcsatornába való bekötéséhez szükséges műszaki feltételek látszatra megvannak, ez még nem biztosítja feltétlenül a helyiség fűthetőségét, mert egyéb feltételek hiányozhatnak. Nem várható el a bérlőtől, hogy a szükséges engedélyek beszerzése után, saját költségén csak azért végeztessen átalakítási munkát, hogy annak alapján lakbérpótlék fizetésére legyen kötelezhető. Ha a bérbeadó az egyéb feltételelmek megfelelő helyiségbe saját költségén fűtőberendezést szereld tet fel, az ekként fűthetővé tett szoba után — a f üthető vé tétel időpontjától kezdve — természetesen lakbérpótlékot kell fizetni. Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta. (P. törv. II. 20, 628/1969/5. számú határozat.) A fentiek folytán az Építésügyi Minisztérium Lakáspolitikai Főosztálya 33. számú állásfoglalásának c) pontja (lásd az Építésügyi Értesítő 1963. évi 23., a Tanácsok Közlönye 1963. évi 55., illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1963. évi 29. számában) hatályát veszti. Soltész László s. k., az É V M Lakás- és Kommunálisügyi Főosztály vezetője