Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 401 (4) Az (1)—(3) bekezdésben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről a bontást engedélyező szerv gondoskodik. 5. §. (1) A bontással járó költségeket központi költségvetési szerv esetében az épületet kezelő szerv költségvetése terhére, tanácsi költségvetési szerv esetében pedig az épület kezelése szerint illetékes tanács költségvetése, a fővárosban a fővárosi tanács költségvetése terhére kell fedezni. (2) A bontási anyag értékesítéséből származó bevételt központi költségvetési szerv esetében a felügyeletet ellátó miniszter által megjelölt költségvetési bevételi számlára kell befizetni. Tanácsi költségvetési szervek esetében a bevétel az épület kezelése szerint illetékes tanács költségvetését, a fővárosban a fővárosi tanács költségvetését illeti meg. (3) A társadalmi szervezet kezelésében levő állami épület lebontásával járó költséget és a bontási anyag értékesítéséből származó bevételt annak a központi költségvetési szervnek vagy tanácsi költségvetési szervnek a költségvetése terhére, illetőleg javára kell elszámolni, amely szerv az állami épületet a társadalmi szervezet kezelésébe adta. 6. §• (1) A bontás kivitelezési módját a 3/1966. (IV. 30.) OT— PM—ÉM számú rendelet előírásai szerint kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdésben említett rendeletben meghatárolott vállalkozási szerződés alapján végzett bontási munkák esetében ennek az utasításnak az értékesítésre és elszámolásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 7. §. (1) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a bontási engedélyt a hatálybalépés időpontjáig még nem adták ki. (2) Az utasítás hatálybalépésével a 144/1962. (PK 21.) PM és a 142/1966. (PK 22.) PM számú utasítás hatályát veszti. Madarasl Attila s. k., a pénzügyminiszter helyettese Vegyes rendelkezések 314/1970. PM TF számú közlemény az alaptevékenységi lakások értékesítéséről A lakásépítés vállalati támogatásáról szóló 8/1969. (I. 24.) PM—ÉVM—MüM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R) hatálya alá tartozó vállalatok, az általuk felépítésre kerülő alaptevékenység} lakásokat vagy azok egy részét dolgozóik részére értékesíthetik. Az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) ezeket a lakásokat értékesítésre — az alább meghatározott feltételek mellett — átveheti. 1. A vállalat által értékesítésre felajánlott lakások az R. feltételei, illetőleg az OTP saját beruházásában épülő társasházlakások értékesítésére vonatkozó előírások szerint kerülnek eladásra. 2. Alaptevékenységi lakások értékesítésre csak akkor jelölhetők ki. illetőleg fogadhatók el, ha — egy lakóépületen belül valamennyi lakás értékesítésre kerül, és — a társasház megalapításának, illetőleg a lakások személyi tulajdonba adásának telekkönyvi akadálya nincs. 3. Alaptevékenységi lakások értékesítésre történő átadására nézve a vállalat és az OTP állapodik meg. A lakások vásárlóit az előírt feltételeknek megfelelő dolgozók közül a vállalat jelöli ki. 4. Az értékesítésre történt átadás a vállalat beruházási feladatait — beleértve a szavatossági és egyéb igények érvényesítését — nem érinti. A lakások (társasház) megvalósítási költségét az alaptevékenységi lakások építésére rendelkezésre álló forrásból kell a vállalatnak fedeznie, tekintet nélkül arra; hogy az értékesítés a lakások építésének befejezése előtt, vagy után történik. 5. A lakások árát a kialakult árszint figyelembevételével — a vállalattal egyetértésben — az OTP állapítja meg. 6. Az értékesítési árbevétel — az OTP-nek Járó 3% kezelési költség levonásával — a vállalatot illeti meg e« azt az R-ben meghatározott lakásépítési alap képzésére, illetve annak bővítésére lehet felhasználni. 7. A vállalatot megillető árbevételt az OTP a vállalat lakásépítési alap számláján egy összegben írja jóvá a lakások értékesítésével egyidejűleg. Ugyanakkor a vállalat által a kijelölt dolgozói részére nyújtott kölcsönölt összegét az OTP a vállalat lakásépítési alap számlája terhére számolja el. 8. Az értékesítésre került alaptevékenységi lakások után, a lakosság részére végzett építőipari munkák áráról és az állami árkiegészítésről szóló 2/1967. (XII. 31.) ÉVM—PM—ÁH számú, illetőleg az ezt módosító 2/1969.' (I. 18.) ÉVM—PM—ÁH számú együttes rendeletben meghatározott állami árkiegészítés (dotáció) nem folyósítható. 9. Az 1—8. pontokban nem érintett kérdésekben az R.' rendelkezéseit ugyanúgy kell alkalmazni, mintha a lakás-; építés nem alaptevékenységi jellegű lett volna. 10. A fentiekben közölt eljárást a már folyamatban lev3 alaptevékenységi lakásépítkezéseknél is alkalmazni lehet. Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága