Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)
1970 / 16. szám
16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 337 egészítés tételén pótelőirányzattal juttatott, de abból fel nem használt öszszegeket az év végével szintén vissza kell utalni. Ezeknél a tételeknél azonban az előirányzat törlésére, mivel ez előirányzat megtakarításként mutatkozik, nem kerül sor. A feladat szerint könyvelő önálló felújítási alap képzésére nem jogosult szervek közül felújítás címén a 56. felújítási költségek számlacsoportban elszámolt költségeket a bruttó költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek a 71—76. számlacsoport keretében nyitott 730 03 Költségvetési szervek állóeszközeinek felújítása elnevezésű költséghelyen, a folyószámlás szervek pedig a 730 04 Folyószámlás szervek állóeszközeinek felújítása elnevezésű költséghelyen külön számlán mutatják ki. A felújítás költséghelyen elszámolt összeg a többi feladat között nem osztható fel. III. Személygépkocsik cseréje Az értékesített (selejt) gépkocsi vételára címén beszedett összeggel az önálló felújítási alap képzésére jogosult bruttó rendszerben gazdálkodó és a költségvetési folyószámlás szervek év közben is növelhetik felújítási alapjukat. Az értékesítés címén befolyt összeget közvetlenül a felújítási alap bankszámlára kell befizetni. A könyvelési tétel: T 316 — K 46 Gépkocsi értékesítéséből befolyt öszszeg felújítási alap bankszámlára történő átutalásának könyvelése, a felújítási alap egyidejű képzésével. A tételt a 33. Vevők számlacsoport közbeiktatásával kell könyvelni. Az önálló felújítási alap képzésére nem jogosult szervek a selejtgépkocsi vételára címén befolyt összeget akár bruttó rendszerben, akár költségvetési folyószámlás rend szerint gazdálkodnak, az irányító szerv felújítási számlájára utaltatják át. Ennek az összegnek az átutalása ily módon a költségvetési szerv könyvelésében csak akkor jelentkezik, ha az összeg esetleg közvetlenül hozzá folyt be. Utóbbi esetben a befolyt összeget — mivel továbbításra kerül — térítményként kell elszámolni. IV. önálló felújítási alap képzésére jogosult tanácsi szervek könyvelése Az önálló felújítási alap képzésére jogosult tanácsi irányítás alá tartozó bruttó költségvetési rendszerben vagy költségvetési folyószámlás rendszerben gazdálkodó szervek részére felújítási alap bankszámlát nem nyitnak. Ennélfogva a felújítási célokra rendelkezésükre álló vagy rendelkezésükre bocsátott pénzösszegek kizárólag az MNB kiadási — illetve az MNB költségvetési folyószámlájukon szerepelhetnek. Könyvelésük a fentebbiekben leírtakkal teljesen azonos, annak kivételével, hogy mindazokat a 6zámlaösszefüggéseket, amelyekben a 316. MNB Felújítási alap bankszámla szerepel, nem használhatják. Erre a Bzámlára — mivel a bank ilyen számlát nem vezet — nem könyvelhetnek. Az említett szerveknél az év végével képzett felújítási alapjuknak a pénzeszközei az év végi pénzmaradványukban szerepelnek. V. Egyéb Ezúton ls felhívjuk a figyelmet arra, hogy már 1966. január 1-től. kezdődően az elvégzett felújítások értékével a 17. Állóeszközök értékcsökkenése számlacsoportban — azaz a főkönyvi könyvelésben — az értékcsökkenés helyesbítését nem szabad keresztülvezetni. Hasonlóképpen nem csökkenthetik az értékcsökkenés összegét az elvégzett felújítások értékével az egyszeres könyvviteli nyilvántartást vezető (általában tanácsi) költségvetési szervek sem. Az elvégzett felújítások adatai fel jegyezhetők az állóeszközök analitikus nyilvántartásában — például az épületnyilvántartási lapon —, elsősorban saját tájékozódás céljaira. Ez a feljegyzés azonban nem jelenthet változást az elszámolt értékcsökkenés értékében. A fentiekből következik, hogy a mérleg (vagyonkimutatás) elkészítésénél sem lehet az elszámolt értékcsökkenést a felújításokkal csökkenteni. Pénzügyminisztérium Számviteli és Szervezési önálló Osztály A Magyar Nemzeti Bank 3/1970. MNB számú körlevele az 1970. áprilisi és májusi munkabérfizetési napokról A május 1-i munkaszüneti napra és a heti pihenőnap áthelyezésére való tekintettel a 39/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Bank — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a munkabérfizetési napokat a következőképpen határozza meg: 1. Az állami és a szövetkezeti gazdálkodó szerveknek az 1970. áprilisában és májusában esedékes munkabéreket — a 2. pontban foglalt kivétellel — a következő napokon kell kifizetniük: a) az április 30-án, május 1-én és 2-án esedékes báreket április 28-án, b) a május 3-án esedékes béreket április 29-én. 2. Az 1. pontban fel nem sorolt bérfizetési napok nem változnak. Magyar Nemzeti Bank Országos vásárok jegyzéke Május 1., péntek Május 2., szombat Abony (Pest) oá, Keszthely (Veszprém) av. Május 3., vasárnap Csongrád (Csongrád) oák, Debrecen av, Gyöngyös (Heves) av, Győr (Győr) av, Gyula (Békés) av, Jászberény (Szolnok) oá, Kaposvár (Somogy) oák, Kaposvár (Somogy) av, Kiskunhalas (Bács) av, Miskolc av, Mórahalocn (Csongrád) oák, Nyíregyháza (Szabolcs) av, Szeged av.
