Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 383 hónapra esedékes adó és az 5. sorban szereplő 80%-os előlegek közötti különbözet, a 7. sor e., f. és g. rovataiban az egyes hónapokra esedékes illetményadó összegét kell feltüntetni. Ka a devizaártényező-különbözet a Bevallás 51. sorának c. oszlopában befizetési kötelezettségként jelentkezik, úgy a táblázat 9. sorába, ha követelésként, akkor pedig a 26. sorába kerül bejegyzésre. A nyereségadóval kapcsolatban a 10. és 11. sor e., f. és g. rovataiban az előző év azonos negyedéve nyereségadójának, vagy az adóhatóság által megállapított összeg 1/6 részét, a 12. sorban pedig a 10. és 11. sorba bejegyzett tételek együttes összegét kell feltüntetni. Azok a vállalatok, amelyek havonta csak egyszer fizetnek előleget, a bázisidőszak nyereségadójának 1/3 részét jegyzik be a 11., illetve a 12. sor e., f. és g. rovataiba. Az állami gazdaságoknak a nyereségadóra vonatkozó sorokat csak a IV. negyedéves bevallásban kell kitölteniük oly módon, hogy a 12. sor d. rovatába a bevallás 58. sora d. rovatának összegét, a 12. sor e. rovatába a várható éves nyereségadó 60%-át, a 12. sor h. rovatába a kettő különbözetét jegyzik be. Az építési-szerelési adó negyedévenként esedékes öszszegét a 16. sor g. rovatába (a harmadik hónapra esedékes többi kötelezettség összegével együtt) kell bejegyezni. A földadóval kapcsolatban a III. negyedév adatainak bevallásakor a 18. sor f. rovatába a D. Pü. 1678. r. sz. „Melléklet a földadó kiszámítására" részletező kimutatás 13. sorának c. rovatában, míg a IV. negyedév adatainak bevallásakor a 19. sorának c. rovatában szereplő összeget kell bejegyezni. A kötelezettségeket a 21. sor, a juttatásokat a 29. sor rovataiban kell összesíteni. Az egyes sorok e—h. rovataiba bejegyzett összegnek meg kell egyezni az egyes sorok d. rovatába bejegyzett összeggel. A d. oszlopba bejegyzett összegnek — ezer forinban — meg kell egyeznie a bevallás mellékleteinek 17., 24., 31., 40., 47/a., 51., 58., 66., 70., 74., 83., 88., 92., 99., 103., 107., 125., 129. sorainak c. rovatába bejegyzett összeggel, valamint a 121., és 221. sorok e. rovatának együttes összegével. Az egyes rovatokba a negatív számokat mínusz előjellel kell bejegyezni. V. A bevallások helyesbítése A már bevallott pénzügyi kötelezettségek és költségvetési juttatások a bevallás időpontját követően tett önrevíziós megállapítások vagy a jövedelemszabályozókban bekövetkező esetleges változások miatt módosulhatnak. A helyesbítések bejelentésére a Pü. 1653. r. sz. és a Pü. 1653/a. r. sz. „Helyesbítő bevallás" nyomtatványok szolgálnak. Ugyanezen nyomtatványokon kell bevallani a bevallásból valamely ok miatt kimaradt tételeket is. A Pü. 1653. r. sz. nyomtatvány a folyó évvel kapcsolatos költségvetési kötelezettségek, illetve juttatások helyesbítésére, a Pü. 1653/a. r. sz. nyomtatvány pedig az előző évekkel kapcsolatos helyesbítésekre szolgál. A helyesbítéseknek előbbiek szerinti minősítését az dönti el, hogy az érintett gazdálkodási időszak éves mérlege lezárásra és benyújtásra került-e. Azok a tételek, amelyeknek helyesbítése a mérleg lezárása előtt a számviteli elszámolásokban átvezetésre kerültek, folyó évvel kapcsolatos tételnek minősülnek. A bevallások helyesbítésére csak a bevallások benyújtására megállapított határidő eltelte utón kerülhet sor. A bevallás benyújtási határidejét követően a helyesbítő bevallás bármikor beadható. A helyesbítő bevallást az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek és költségvetési juttatások jop;címei szerint külön-külön kell benyújtani. Egy-egy jogcímmel^kapcsolatban ugyanazon a nyomtatványon több negyedévben feltárt adóhiány vagy többlet is elszámolható. A nyomtatvány rovatbeosztásának megfelelően be kell jelenteni a helyesbített kötelezettség, illetve juttatás — keletkezésének időszakát, — alapját, összegét, esedékességének időpontját és a — késedelem idejére járó pótlekok összegét. A helyesbítés keletkezésének időszakát illetően a b. rovatban a hiba elkövetésének konkrét időszakát (év, félév, negyedév) kell megjelölni. Nem szükséges a c. rovatban az alapösszeget közölni akkor, ha az megegyezik a hiány vagy többlet összegével (pl. központosított amortizációnál), vagy az alap és az adóhiány (adótöbblet) között közvetlen számszerű összefüggés nincs, rnert az többlépcsős számítás ereamén} e. Ebben az esetben a helyesbítő bevallás hátlapján kell a számítás részleteire vonatkozó adatokat közölni, hogy a hiány vagy többlet összegének számszerű helyessége ellenőrizhető legyen. A helyesbítés miatt fizetendő pótlékok összegét a 327^ 1969. PM Bev. Főig. közlemény 11. pontjában foglaltak szerint kell kiszámítani és a nyomtatvány megfelelő rovatába bejegyezni. A pótlékszámítás alkalmával figyelembe kell venni, hogy azoknál a költségvetési kötelezettségeknél és juttatásoknál, amelyeknél a kötelezettség, illetve juttatás összegét a bevallásban havonként, az alapul szolgáló tényleges adatok alapján kell feltüntetni és pénzügyileg havonként (vagy annál sűrűbben) rendezni, a pótlék összege két részből, az önrevíziós pótlékból és a késedelmi pótlékból áll. A bevallás benyújtási határidejétől a helyesbítés bejelentésének időpontjáig önrevíziós pótlékot, a bevallási időszakon belüli havonkénti eltérések miatt pedig késedelmi pótlékot kell felszámítani. Azoknál a kötelezettségeknél, amelyeknél az elÓ2Ő időszak tényadatai alapján (pl. eszközlekötési járulék stb.) kell előleget fizetni vagy hosszabb időszakot felölelően (negyedév, év) adnak bevallást, de előlegfizetés nincs előírva, csak önrevíziós pótlékot lehet felszámítani. A pótlékok kiszámítását a nyomtatvány hátlapjá.n, a helyesbítés indokolása után kell részletezni. A kiszámított önrevíziós pótlékot a nyomtatvány g. rovatába a helyesbítés időszakai szerint részletezve kell bejegyezni, majd utána az esetleg felszámításra kerülő késedelmi pótlék, valamint az adóhiány 1,5%-ának különbözetét összevontan, egy összegben. Nyereségadót illetően helyesbítő bevallást csak az előző évekkel kapcsolatban lehet benyújtani. Helyesbítő bevalláson kell bejelenteni azokat a bevallási időszakon belül jelentkező helyesbítéseket is, amelyek után — befizetési késedelem miatt — csak késedelmi pótlékot kell fizetni. A nyomtatvány e. oszlopába a fizetési kötelezettség előírt határnapját, illetve a jogosulatlan igénybevétel napját kell bejegyezni. Az összesen sorban csak a d., illetve g. oszlopok rovatainak együttes adatait kell szerepeltetni. VI. Költségvetési juttatások igénylése és folyósítása A költségvetési juttatások igénylésének és folyósításának rendje nem változik. Az eddig használt nyomtatványok és a kitöltésükre vonatkozó szabályok továbbra is érvényben maradnak. A negyedéves bevallás benyújtásával egyidejűleg a bevallás szerint járó és a ténylegesen igénybe vett összegek egybevetésével — a fogyasztói árkiegészítésekről a 315/1968. PM Bev.' Főig. számú, — a termelési árkiegészítésről és dotációkról a 316/1968. PM Bev. Főig. számú közleményben szabályozott eljárás szerint kell a Pü. 1651.' r. számú nyomtatvány hátlapján a még szükséges pénzügyi rendezést kimutatni. Az 1968. és 1909. évről áthúzódó állami visszatérítést a zöld színű, az 1970. évre járó állami visszatérítést pedig a lila színű Pü. 1652. r. sz. igénylőlapon az év feltüntetésével kell igényelni. Az igénylőlaphoz csatolni kell a vállalat által kitöltött, de alá nem írt 4 példányos MNB átutalási megbízást. Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága