Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 16. szám

'376 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám továbbá a tetőzet és a tetőn kívüli szerkezetek szorulnak javításra. c) Gyenge állapotban van az az épület, amelynél az egyes szerkezetek elhasználódása a közepesnél nagyobb fokú, de az épület még gazdaságosan felújítható. d) Bontásra érett — élettartamára tekintet nélkül — az az épület, amely gazdaságosan nem újítható fel. 2. Az épület fennállásának időtartamát az építési tervtár adataiból, telekkönyvi bejegyzésekből vagy egyéb hitelt érdemlő adatokból kell megállapítani. Az élettartam meghatározása során a megtörtént felújításokat és javításokat figyelmen kívül kell hagyni; azokat a műszaki állapot meghatározása keretében kell figyelembe venni. 3. Az első élettartam kategóriában (0—10 évig) a jó műszaki állapotban levő épület tekintetében a tényleges élettartam figyelembevételével kell az avulási tényezőt meghatározni. 4. Befejezett, de rendeltetésszerű használatba még nem vett épület esetében avulási tényezőt nem szabad figyelembe venni." 10. §. A Kr 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Ha a lakóépületet a kisajátítási eljárásban résztvevő tulajdonos az államtól vásárolta, az adásvételi szerződés megkötésétől számított öt éven belül történő kisajátítás esetében az épületért járó kártalanítás összegét a kamat nélkül számított annak az árnak az alapján kell meghatározni, amely áron az értékesítő szerv a szóban forgó lakóépületet értékesítette. Az így megállapítható összeget növelni kell a tulajdonos részéről végzett beruházások értékével és csökkenteni kell az időközi avulás mértékének megfelelően. (3) A (2) bekezdés szerinti kártalanítási összegen felül meg kell határozni a lakóépületnek e rendelet szerint egyébként megállapítható értékét is." 11. §. (1) A Kr 29. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészüli ki: „A cserelakás nagysága és felszereltsége nem befolyásolja a kisajátított épület értékcsökkentésének mértékét." (2) A Kr 29. §-a a következő (4) bekezdéssel Egészül ki: „(4) Ha az államtól vásárolt és öt éven belül kisajátított lakóépületben az adásvételi szerződés megkötésekor bérlő vagy a vevő lakott, illetőleg ^üzlethelyiséget (más hasonló helyiséget) használt, és cserelakásra (cserehelyiségre) tart igényt, a 40%-os levonásnak nincs helye." 12. §. A Kr 33. §-a a következő (4)—(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kisajátítást kérő az államtól vásárolt és öt éven belül kisajátított lakóépületért járó kártalanítási összeget a volt tulajdonos részére köteles megfizetni, a kártalanítási összeg és a lakóépületnek e rendelet szerint egyébként megállapítható értéke közötti különbözetet pedig a tanács fejlesztési alapjába köteles befizetni, illetőleg az állami költségvetésbe, ha a lakóépületet a kisajátítást megelőzően nem tanácsi kezelő szerv értékesítette. (5) Az 1967. évi IV. törvény alapján mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonába adott állami földnek a tulajdonba adásától számított öt éven belül város és község rendezés céljára történő kisajátítása esetében a kisajátítást kérő a földért járó kártalanítási összeg felét a szövetkezet fejlesztési alapja részére, felét pedig a tanács fejlesztési alapja részére köteles megfizetni." 13. §. A Kr. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az államtól vásárolt és öt éven belül kisajátított lakóépület tekintetében fennálló — kamat nélkül számított — vételárhátralékot a 28. § (2) bekezdése szerint megállapított kártalanítási öszszegből le kell vonni, és az értékesítő szerv részért? kell átutalni/' 14. §. A Kr. 40, §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a helyiséget a közületi elhelyezésre és a raktárgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó bérlő (használó) használta, részére az említett jogszabályokban meghatározott mértékű pénzbeli kártalanítást kell adni. Ez a rendelkezés nem érinti az épület értékcsökkentésének mértékét [29. § (2) bek.]." 15. §. A Kr. 41. J-a a következő (2)—(4) bekezdéssel egészül ki: „(2) Ha az államtól vásárolt és öt éven belül kisajátított épületben lakó (helyiséget használó) tulajdonos cserelakásra (cserehelyiségre) nem tart igényt, az épületért járó kártalanítás összegét annak az árnak az alapulvételével kell meghatározni, amelyet az értékesítő szerv az értékesítéskor a szóban forgó lakóépület beköltözhető állapotban történő eladása esetére állapított meg.