Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 16. szám

372 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám végző állami vállalatok és vállalati gazdálkodást folytató egyéb állami szervek, valamint kisipari szövetkezetek e tevékenységére terjed ki. (2) A kisipari szövetkezetek alkalmazottaira kü­lön rendelet* szabályait, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter felügyelete alá tartozó válla­latoknál pedig a felügyeleti miniszter rendelke­eését** kell alkalmazni. Rövidebb munkaidő [Mt. 37. § (1) bek. — Mt. V. 43. § (3) bek.] 2- §• Az egészségre ártalmas munkakörökben a rövi­debb munkaidőről külön jogszabály rendelkezik. Heti 48 óránál hosszabb munkaidő [Mt. V. 43. ,§ (4) bek.] 3. §. Az őrszolgálatos dolgozót (kapus, portás, őr) a vállalat — a munkaidejével arányos munkabér­rel — heti hatvan, illetőleg hetvenkettő órás mun­kaidővel is foglalkoztathatja. Munkabér [Mt. 45. § (1) bek. — Mt. V. 61. § (1) bek., 65. §] 4. §• A munkások besorolásáról külön jogszabály*** rendelkezik. Az éjszakai munka pótléka [6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. r. 2. § (2) bek.] 5. §• A kollektív szerződésben meghatározott mér­tékű huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetén az éjszakai pótlék mértéke 20 százaléknál kevesebb nem lehet. A bérpótlék számítási alapja [Mt. V. 62. § (2) bek.] 6. §. (1) Az éjszakai pótlék elszámolásának alapja: — munkásoknál a törzsbér (a prémiumok és teljesítmény jutalmak nélküli alapkereset); * 4/1968. (I. 16.) KipM számú rendelet. (TK 1968. évi 4. szám.) ** 35/1967. (MÉM É 43.) MÉM számú utasítás. *** A 26/1963. (NIM. É. 31.) NIM számú utasítással módosított 34/1967. (N I M. É. 43.) N IM számú utasítás. — alkalmazottaknál a dolgozó személyi alap­bére. (2) A túlórapótlék elszámolásának alapja: aj bányászatban a szakmányos dolgozóknál a vállalatra mindenkor érvényes irányműszakbér alsó határa, nem szakmányos dolgozóknál (kiszol­gálóknál) pedig a személyi alapbér; b) az egyéb iparágakban a munkás személyi alapbére és a besorolás szerinti kategória alsó határának bértétele között a kollektív szerződés­ben meghatározott kereset; végül c) az alkalmazottak esetében t. dolgozó személyi alapbére. (3) A munkaközi szünetre járó díjazás elszámo­lásának alapja tekintetében az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a munkaközi szünet díja az érintett dolgozók (munkások, alkalmazottak) tekintetében egysége­sen is meghatározható. (4) A tereppótlék elszámolásának alapja a dol­gozó alapkeresete. Természetbeni járandóság, kedvezményes beszerzés, vásárlási kedvezmény [Mt 45. § (2) bek. — 7/1967. (X. 8.) Mü M sz. r. 2. § (1) bek.] 7- §• A természetbeni járandóságra és a kedvezmé­nyei beszerzésre vonatkozó rendelkezések hatályát ez a rendelet nem érinti.* Állásidő elszámolása [Mt. 47. § (4) bek. — 7/1967. (X. 8.) Mü M sz. r. 6. §] 8. §. (1) Az állásidő elszámolásának alapja a bányá­szatban a szakmányos dolgozóknál a vállalatra mindenkor érvényes irányműszakbér alsó határa, nem szakmányos dolgozóknál (kiszolgálóknál) pe­dig a személyi alapbér. (2) Az egyéb iparágakban az állásidő elszámo­lásának alapját a dolgozó személyi alapbére és a besorolás szerinti kategória alsó határának bér­tétele között a kollektív szerződésben kell meg­határozni. * Különösen a szénjárandóságról a bányászatban tár­gyú 14/1965. (NIM É 10.) NIM számú utasítás és a vegy­iparban a természetbeni juttatásról szóló 64/1957. (NIM É 32—33.) NIM számú utasítás, a 26/1958. (NIM É 16.) NIM számú utasítás, a 22/1967. (NIM É 27.) NIM számú utasítás, a 20/1969. (NIM É 30.) NIM számú utasítás 17. pontja, valamint az azokkal összefüggő rendelkezések.

Next

/
Thumbnails
Contents