Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 363 talos bélyegzőlenyomatával hitelesíti. Hitelesítetlen nyug­tatömböt használatba venni nem szabad. (4) A nyugtatömböt csak átvételi elismervény ellenében és csak névre szólóan szabad kiadni. A munkaviszony megszűnésekor a szakigazgatási szerv vezetője a haszná­latba adott nyugtatömböt azonnal bevonni s a felhasznált szelvények alapján leszámolást készíteni köteles. (5) A nyugtatömbben a felhasználásra kerülő nyugtát másolópapír közbeiktatásával három példányban kell (tintairónnal vagy golyóstollal) kitölteni. Az átvett össze­get számmal és betűkkel egyaránt fel kell tüntetni. A nyugtát az összeg átvételére jogosult dolgozón kívül az adófizetőnek is alá kell írnia. (6) Kitöltés után a nyugtaszelvényt az adófizetőnek át kell adni. Az ellennyugta a tömbben marad, a könyvelési szelvényt pedig az elszámolás bizonylataként kell kezelni. (7) A nyugtán vagy másolatán a hibás bejegyzést tör­léssel, átírással stb. javítani nem szabad, hanem a téves bejegyzést „rontott" átírással mindhárom szelvényrészen érvényteleníteni kell. Ebben az esetben a rontott szelvé­nyek a tömbben maradnak s helyettük újat kell kiállí­tani. (8) Az egy-egy napon beszedett összegek bankszámlán­ként egy összegben fizetendők be. A bankszámlára tör­tént befizetés igazolására a befizetési lap elismervény szelvényét a kiállított utolsó ellennyugta szelvény hátlap­jára kell beragasztani. Ugyanitt azt is fel kell tüntetni, hogy a befizetett összeg a nyugtatömb mely sorszámú szelvényei szerint átvett összegekre vonatkozik. A befi­zetés szabályszerűségét a szakigazgatási szerv vezetője rendszeresen ellenőrizni köteles. (9) A megtelt nyugtatömböket az utolsó bejegyzést kö­vető 10 napon belül a szakigazgatási szerv vezetőjének kell visszaadni, aki azokat tételesen felülvizsgálja, a fe­lülvizsgált tételeket kézjegyével látja el, majd a nyugta­tömb nyilvántartás mellékleteként elzárva megőrzi. Mu­lasztás esetén gondoskodni kell a szükséges felelősségre­vonásról. (10) Ha a nyugtatömb elveszett, erről a felettes szak­igazgatási szervet azonnal értesíteni kell. A felettes szak­igazgatási szerv az eltűnés körülményeit haladéktalanul kivizsgálja. A nyugtatömb elvesztése fegyelmi eljárást von maga után. Az elvesztés tényét a Pénzügyi Közlöny­ben is közzé kell tenni, megjelölve a nyugtatömb és a ki­töltött és kitöltetlen szelvények sorszámát is. VII. A köztartozások gépesített könyvelése és nyilvántartása 29. §. Az egyes köztartozások gépi úton történő könyvelésével és nyilvántartásával összefüggő gyakorlati tudnivalókat külön tájékoztatók tartalmazzák. VIII. Hatálybalépés 30. §. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 122/1958. (PK 8.) PM számú utasítás „B" része, a 167/1960. (PK 24.) PM számú utasítás, a 132/1961 (PK 28.) PM számú utasítás, a 126/1967. (PK 19.) PM szá­mú utasítás és minden egyéb ellentétes rendelkezés ha­tályát veszti. Az adóterhelés és adóbefizetés adózó réte­gek szerinti nyilvántartásának megszüntetésére vonatkozó rendelkezést 1971-től kell alkalmazni. Dr. Caramvölgyi Károly s. k., a pénzügyminiszter első helyettese 1 1. számú melléklet [a 18. § (3) bekezdéséhez]. 1. Adózó előző évre megállapított adója (helyesbített elbírása) 1000,— Ft volt. Ezen az alapon a pótlék­mentes határidőben 500,— forintot befizetett. Június 1-én ismeretessé vált a folyó adóterhelés, amelynek összege 1500,— Ft. Július l-e után tehát 1C00,— Ft az adópótlék számításának alapja (1500 — 500), minthogy első félévi fizetési kötelezettségének az adózó eléget tett. 2. Adózó az előző évi alapon megállapított első félévi 500,— Ft tartozásra március 10-én 300,— forintot befizetett. A június 1-én kézhez vett adóív szerint évi adóterhelése 1500,— Ft. Július 20-án kifizeti a június 30-ig esedékes adótartozását. Ennek összege az 1500,— Ft 50%-a = 750 — 300 = 450 — Ft. Felszámítható adópótlék I—VI. hónapokra 6%-kal = 27.00 Ft 8. Adózó adótartozását szeptember 30-án egyenlíti ki.' Az adópótlék felszámításának alapja: a) az első félévről fennmaradt 450,— Ft után 9% = 40,50 Ft b) 750,— Ft után 3% = 22.50 Ft összesen: 63.00 Ft 4. Adózó számláját 300,— Ft előző évről származó hát­ralékkal nyitják meg. Előző évi alapon az első fél­évben 500,— Ft tartozása van. Április 5-én a hátra­lék törlesztésére befizet 200,— forintot és az esedé­kes adópótlékot. Ennek összege: a) 300,— Ft után I—IV. hóra 4% = 12,— Ft b) 500,— Ft után I—IV. hóra 4% «= 20,— Ft összesen: 32,00 Ft Folyó évi adóterhelés 1500,— Ft, amelyet a még fenn­álló hátralékkal együtt szeptember 30-án egyenlít ki. Feli:zárnitható adópótlék: a) 100,— Ft hátralék után V—IX. hóra 5% •= 5,— Ft b) 150 — Ft I. félév után V—IX. hóra 5% « 37.50 Ft c) 750— Ft II. félév után VII—IX. hóra 3% «= 22.50 Ft összesen: 65.00 Ft 2. Adózó előző évre megállapított adója (helyesbített előírás) 1000,— Ft volt. A június 1-én kézbesített adóív szerint folyó évi adóterhelése 800,— Ft-ra csök­kent. Március 25-én 500,— Ft-ot befizetett. Felszá­molható adópótlék 500,— Ft után I—III. hóra 30/Q = 15 _ Ft. Július 1-től esedékes adó: 300,— Ft A kamattérítés kedvezményére való igényjogosultság csak akkor tehető elbírálás tárgyává, ha az adózó együt­tesen kezelt adójának teljes összegét — az esetleges hátra­lékokkal együtt — június 30-ig kiegyenlíti. Ha az egész évi adótartozást az I. félévben egyenlítették ki, csak a II. félévre jár kedvezmény. Ha az első félévben esedékes adót az előző év december 31-ig, a II. félévit pedig június 30-ig egyenlítik ki, az egész évi előírás után kell a ked­vezményt jóváírni. Hasonlóan egész évre jár a kedvez­mény, ha a folyó évi tartozást teljes egészében az előző év december 31-ig egyenlítették ki. A terhelés évközi emelkedése (pótelőírás) esetén a kü­lönbözetet a vonatkozó határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ebben az esetben az adózó javára esetleg korábban jogosan megállapított kamatté­rítés kedvezményét változatlanul fenn kell tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents