Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 361 (2) Az adórészesedés kiutalása részesedési kulcs alkalmazásával történik. A részesedési kulcs a kivetett községfejlesztési hozzájárulás évi összegének a kivetett együttesen kezelt adók — községfejlesztési hozzájárulást is magában foglaló — évi összegéhez viszonyított százalékos aránya. Ennek alapján kell az együttesen kezelt adókból — az adópótlékkal és az adóbehajtási illetékkel együtt — elért bevételt a tanácsi költségvetés és a fejlesztési alap között megosztani. (3) A részesedési kulcsot évenként kétszer, Januárban az előző évi végleges adókivetés ismeretében és júliusban a folyó évi adókivetés alapulvételével kell megállapítani. Az előző évi kivetés alapján (januárban) kiszámított részesedési kulcs figyelembevételével kell az előző évben kiutalt részesedéseket leszámolni. Ennek során meg kell állapítani azokat a különbözeteket, amelyek az évközben alkalmazott részesedési kulcsok alapján kiutalt és a ténylegesen járó adórészesedés között mutatkoznak. (4) A tanács adórészesedésének alapját a tárgyhavi adóbevételeknek az a része képezi, amely a tanácsi fejlesztési alapot megillető községfejlesztési hozzájárulás átutalása után fennmarad. Ebből kell kiutalni azokat az összegeket, amelyeknek a visszautalását határozattal elrendelték. Ugyancsak a részesedés átutalása előtt kell a jutalmazási alapot megillető összegeket elszámolni, valamint a téves elszámolásokat is helyesbíteni. (5) Ha az együttesen kezelt adóbevételekből a helyi tanács részesedése nem 100%-os, a felsőbb tanács részesedésének mértékét az adóhatósággal az illetékes költségvetési szerv közli. (6) A befizetésként elszámolt kamattérítési kedvezményt az adófészesedés kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. (7) Az adórészesedés átutalása az érdekelt tanács adórészesedés elosztási számlájára történik. Megosztás nélkül, adórészesedés címén kell átutalni a mezőőri járulékot is. Közös tanácsú községek adórészesedését a székhely szerinti tanács adórészesedés-elosztási számlájára kell — a szükséghez képest megosztva — átutalni. (8) Az adóbeszedési számlákra befolyt, külön kezelt köztartozások közül a szabálysértési bírságok — amennyiben Jogszabály másként nem rendelkezik — a nyilvántartó tanács költségvetési bevételét képezik, azokat tehát a tanács adóréezesedés elosztási számlájára; a lakbérpótlékot a 232—90103—5001. jelzőszámú Ng. E. Lakbér pótlék központi bevételi gyűjtőszámlára; a megváltási ár bevételeket a tanács adórészesedés el- ' Osztási számlájára; a telekadót és az út- és közműfejlesztési hozzájárulást pedig a tanács vb. fejlesztési alap betétszámlájára kell a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig átutalni. (9) Az adórészesedési számla terhére kiiutalt összegekről, a 2. sz. mellékletben közölt minta szerint — házilag készített — kiadási naplót kell vezetni. (10) Az átfutó bevételek rendezésével kapcsolatos kiadásokat —az átfutó bevételekkel szemben — az átfutó naplóba kell bevezetni. Ha a rendezés nem átutalással, hanem valamely az adóbeszedési számlán nyilvántartott más adótartozás javára átszámolással történik, a kiadásként elszámolt összeget a megfelelő számlalapon bevételként kell könyvelni. (11) Az adóbeszedési számlán jóváírt bevételek rendeltetésszerű elszámolásáról határidőben gondoskodni kell. A Bank ugyanis az év végén a számla fel nem használt egyenlegét elvonja s a következő évre az adóbeszedési számlákat egyenleg nélkül nyitja meg. 22. §. Zárási összesítő (1) Az együttesen kezelt adók, a szabálysértési bírságok, a lakbérpótlék, a megváltási ár, a telekadó, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás terhelési, évközi változási, befizetési és egyéb összegeiről és az adók módjára történő behajtás végett kimutatott köztartozásokról zárási összesítőt kell készíteni. (Erre a célra átmenetileg az „Eredménykimutatás" nyomtatványt kell használni.) (2) A zárási összesítőt a naplók zárlati összegeinek felhasználásával kell összeállítani, így a zárási összesítő, és a naplók megfelelő zárlati összegei között eltérés nem fordulhat elő. (3) A zárási összesítő múlt évi hátralék és túlfizetés bejegyzésére szolgáló hasábjaiban az előző év végi hitelesített zárlati összegeket kell feltüntetni. Ezeket az összegeket az év folyamán megváltoztam nem szabad. (4) A zárási összesítő együttesen kezelt adók „Folyó évi kivetés" (előírás) hasábjában a terhelésként elkönyvelt adókivetés zárlati főösszegét kell feltüntetni. Az adókivetési lajstromok és a terhelésként elkönyvelt összeg közötti esetleges eltérést külön indokolva, jelenteni kell, hogy a különbözet megszüntetése érdekében milyen intézkedés történt. (5) Azoknál az adóknál, amelyeknél a kivetésre esetenként (pl. szabálysértési bírság), vagy havi részletekben (lakbérpótlék) kerül sor, a kivetésre (előírásra) vonatkozó hasáb üresen marad, valamennyi terhelést pótkivetésként kell feltüntetni. (6) Az egyeztetést az adóbeszedési számlának a Banknál nyilvántartott egyenlegére is ki kell terjeszteni. Ennek során a zárási összesítő szerint elszámolt bevételek összegéhez hozzá kell adni az átfutó napló szerinti bevételeket. Az így mutatkozó, év eleje óta halmozott bevételekből le kell vonni a visszatérítés címén kiutalt összegeket, a bevételi gyűjtőszámlára történt átutalásokat, a tanácsok részesedését, a tanácsi fejlesztési alapot megillető részesedéseket, a jutalmazási alap képzésére a tanács vb. közigazgatási letéti számlákra átutalt összegeket és végül az átfutó bevételek rendezésével kapcsolatos kiadásokat. A maradvány — helyes elszámolás esetén — egyező a Bank tárgyhó végi utolsó számlakivonatának egyenlegével. A zárási összesítőt lezárni s a felsőbb szervek részére felterjeszteni csak a megfelelő egyeztetések után szabad. (7) A kamattérítés címén jóváírt összegeket piros színű felülírással kell mind a bevételek között, mind a kiadásoknál feltüntetni. (8) Adatokat kell közölni a különböző behajtási intézkedések (foglalás, transzfer, értékesítés) számáról is. A visszatérítés címén elszámolt összeg Jogcímenként (adónemenként) külön részletezendő. (9) A megyei, megyei jogú városi tanács vb pénzügyi osztálya, illetőleg a fővárosi tanács vb pénzügyi főosztálya a hozzá felterjesztett zárási összesítők alapján főösszesítőt készít s azt félévenként, július 15., illetőleg január 25. napjáig a Pénzügyminisztérium IX. önálló osztályához terjeszti fel. A pénzügyi osztályok az alsóbb szakigazgatási szervek által elkészítendő zárási összesítők felterjesztésének határidejét úgy kötelesek megállapítani, hogy ezeknek a határidőknek a betartása biztosítható legyen. (10) Az első félévi zárási összesítőhöz az adókivetési összegeket adónemenként tartalmazó kimutatást, mindkét félévben pedig a változások jegyzékét mellékelni kell. (11) A (9) bekezdésben említett pénzügyi szakigazgatási szerveknek október 15-ig fel kell terjeszteniük a Pénzügyminisztérium IX. önálló osztályához a szeptember 30-ig elkönyvelt változások jegyzékét és közölniük kell az adóterhelés végösszegét a szeptember 30-i állapotnak megfelelően. (12) A zárási összesítő egy másolati példányát az adóhatóságok a Központi Statisztikai Hivatal járási felügyelőségének, illetőleg megyei (megyei jogú városi, fővárosi) , igazgatóságának kötelesek megküldeni.