Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

358 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám 7. 3. Az évközi változások könyvelése (1) Az adók évi összegében beállott változásokat a számlalapon a változást elrendelő határozat vagy egyéb bizonylat alapján kell elkönyvelni. (2) Az évközi változás könyvelésének kelte a vonatkozó határozat kézbesítésének, egyéb bizonylat esetén a kiállításnak napja. A számlalap „Szöveg" hasábjában a határozat (bizonylat) számát kell feltüntetni. (3) A pótelőírást folyó évi adóterhelésként kell elkönyvelni, a jóváírást pedig meg kell különböztetni aszerint, hogy az előző évi hátralékot, vagy a folyó évi adóterhelést módosítja-e. (4) A változások elrendelésére vonatkozó bizonylatokon a változás elkönyvelését a szárnlalap számának, a napló oldal- és sorszámának a feljegyzésével, valamint a könyvelő kézjegyével kell igazolni. A bizonylatokat a napló mellékleteként kell megőrizni. (5) A községiejlesztési hozzájárulás, a gépjárműadó éj az alkalmazottak után fizetendő külön általános jövedelemadó összegében bekövetkező változásokat (1.2.3.) külön, az egyéb változásokat pedig az alábbi jogcímek szerint kell nyilvántartani: 4. ,Adóhelyesbítés" jogcímén kell nyilvántartani a jogorvoslat folytán keletkezett változásokat, valamint az adóterhelést követő pótkivetéseket. 5. „Könyvi helyesbítése-ként kell nyilvántartani a számszaki tévedések helyesbítéseként előfordult változásokat és a túlfizetések megszüntetése címén terhelésként elkönyvelt összegeket. 6. „Egyéb" jogcímen kell nyilvántartani az olyan változásokat, amelyek' az 1—13. pontok alatti jogcímek egyikébe sem sorolhatók. (6) A változások elkönyvelésekor a „változás jogcíme" elnevezésű hasábba csak a változásnak az (5) bekezdés szerinti sorszámát (jelzőszám) kell beírni. A hóvégi zárlatkor az elkönyvelt változások jelzőszámok szerinti kigyűjtésével kell megállapítani a különböző változások összegét. (7) A változások megoszlását változási jegyzék nyomtatványon a zárási összesítő (eredménykimutatás) mellékleteként a felettes adóhatósághoz fel kell terjeszteni. 8. §. Megszűnő számlák rendezése (1) Azokon a számlalapokon, amelyeken az év folyamán adókivetést már nem könyveltek, az évvégi záráskor mutatkozó — előző évekből származó — 20 forintnál kisebb összegű hátralékot hivatalból meg kell szüntetni. Ezeket a hátralékokat névszerinti jegyzékbe kell foglalni és ennek alapján kell a jóváírást — könyvi helyesbítés jogcímén — elkönyvelni. (2) A túlfizetéseket az adók visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint, egyébként pedig az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell — terhelés (pótelőírás) útján — megszüntetni. (3) A 20 forintnál nagyobb összegű hátralékot, illetőleg összegére tekintet nélkül a túlfizetést, ha azt olyan adózó számláján tartják nyilván, akinek állandó lakása nem a nyilvántartás helyén van, további nyilvántartás és behajtás végett a lakóhely szerint illetékes adóhatóságnak kell átjelenteni, illetőleg a túlfizetést a lakóhelyén fennálló adótartozás törlesztésére kell átutalni. A hátralék jóváírására azonban a korábbi nyilvántartás helyén a lakóhely szerint illetékes adóhatóságnak a terhelés (pótelőírás) megtörténtéről szóló igazolása alapján kerülhet sor. II. Külön kezelt köztartozások 9. §. Számlanyitás (1) A külön kezelt köztartozásoknak ebbe a körébe tartoznak — az illetékek és a forgalmi adó kivételével — a szabálysértési bírságok, a lakbérpótlék, a megváltási ár, a telekadó, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás. (2) A külön kezelt köztartozások nyilvántartása és könyvelése külön erre a célra szolgáló számlalapokon történik. Az egy-egy fizetésre kötelezett terhén fennálló esetleg többféle tartozás nyilvántartására külön-külön számlalapot kell vezetni. Ennek megfelelően a számlalapokat — a tartozás megnevezését feltüntetve — tartozásnemenként 1-től kezdődő sorszámmal kell megnyitni, (3) A külön kezelt köztartozások naplóit is tartozásnemenként külön, 1-től kezdődő oldalszámmal kell megnyitni és vezetni. (4) A külön kezelt köztartozások nyilvántartásánál, könyvelésénél és elszámolásánál az együttesen kezelt adókra érvényes szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 10. §. Szabálysértési bírság (1) A szabálysértési bírságot vagy a szabálysértési hatóság határozata vagy letiltás alapján kell terhelésként elkönyvelni. (2) A szabálysértési bírságot általában a szabályséT' tési hatóság székhelye szerint illetékes adóhatóság könyveli terhelésként. Ha azonban a szabálysértési hatóság pénzügyi szabálysértési eljárás során adó- vagy illetékhiányt is megállapít, az ezzel kapcsolatos szabálysértési bírságot az adóval (illetékkel) együtt kell terhelésként könyvelni. A szabálysértési eljárás során megállapított kártérítést a függelékfőkönyvben kell terhelésként elkönyvelni, nyilvántartani és behajtás után az idegen bevételek átmeneti letéti számláról az igényjogosult ré«. szére kiutalni. (3) Ha az adórövidítést a községi szakigazgatási szerv, állapítja meg, a kiszabott pénzbírságot ebben az esetben a járási tanács vb. pénzügyi osztálya székhelyén működő adóhatóság könyveli terhelésként és tartja nyilván. (4) Azokat a szabálysértési bírságokat, amelyeket a községi tanács rendeletében meghatározott szabálysér-. tés miatt a községi tanács vb. szakigazgatási szerve él» lapított meg, ugyanez tartja nyilván és szedi be. (5) A rendőrség által megállapított helyszínbírságot a vonatkozó határozat alapján az elkövető lakóhelyén kell terhelésként elkönyvelni. Nyilvántartására és beszedésére az előző (4) bekezdésben szabályozottak az irányadók. (6) Az 1968. évi I. tv. 6. §-ának (1) bekezdése alapján a szabálysértésért felelős személy terhére a munkáltató, (állami vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv, egyesülés stb.) adóztatását ellátó adóhatóság által megállapított bírságot az e szerv székhelye szerint illetékes adóhatóság könyveli terhelésként és tartja nyilván. Ha a bírság kiegyenlítése a határozat alapján nem történill meg, az utóbbi adóhatóság javaslatot tesz a munkáltató adóztatását ellátó adóhatóságnak, hogy intézkedjék a bírságnak a szabálysértésért felelős személy illetményé-, bői történő letiltása iránt. (7) A befizetett szabálysértési bírságok elszámolása során adópótlék felszámításának nincs helye. A letiltás alapján terhelésként elkönyvelt szabálysértési bírság után az adóbehajtási illeték felszámítását is mellőzni kell.