Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)
1970 / 14. szám
312 rozatban, illetőleg a rendelkezésben az ellenérték felől is döntenie kell. (2) Az ellenérték fizetésének kötelezettségét és mértékét a 26—29. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy ha a kezelői jog átadására közületi elhelyezési, raktárgazdálkodási vagy kisajátítási eljárásban kerül sor, az épület (egyéb építmény) és ültetvény ellenértékeként fizetendő összeg a kezelő könyV2i (állóeszköznyilvántartása) szerinti nettó érték. (3) A kezelői jogért fizetendő, illetőleg kapott ellenérték tekintetében a 30. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Vhr. 36. §. Ha a bérbeadás útján hasznosított, illetőleg hasznosítható ingatlan kezelésbeadásakor a felek az új kezelő követelése tekintetében nem tudtak megállapodni, efelől az igazgatási osztály a 31. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával határoz. Az állami ingatlan elidegenítése és megterhelése R. 10. §. (1) A kezelő a kezelésében levő állami ingatlant csak az arra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint idegenítheti el. (2) Ka jogszabály másként nem rendelkezik, a kezelő az állami ingatlant nem terhelheti meg, Az állami építmények lebontása R. 11. §. A kezelő csak az arra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint és a hatósági előírások megtartása mellett jogosult a gazdaságosan fsl nem újítható vagy a feladatszerű működésének tsljesííéséhez nem szükséges és más módon nem hasznosítható állami épületek és egyéb építmények lebontására, továbbá a bontásból kikerülő anyagok értékesítésére. A kezelőt megillető egyéb jogosítványok R. 12. §. A kezelő a) vegyes tulajdonban álló ingatlan esetében az állami tulajdoni hányad tekintetében a tulajdonközösség megszüntetéséhez vagy társasházzá való átalakításához szükséges hozzájárulást, to14. szám vábbá az elővásárlási jogg; 1 kapcsolatos nyilatkozatot, valamint b) a lakásbérletről szóló és más jogszabályok-; ban előírt tulajdonosi hozzájárulást adhat. Vhr. 37. §. (1) Vegyes tulajdonban álló ingatlan esetében az állami tulajdoni hányad kezelőjének és a tulajdonostársaknak a jogaira, kötelezettségeire, valamint az ingatlan hasznosításából származó bevételből való részesedésre és a költségek viselésére a polgári jognak a közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadók. (2) Közös tulajdon esetében az állami tulajdoni hányad kezelője a tulajdonostársakkal megállapodhat az ingatlan egyes részeinek kizárólagos használatában és a kizárólagos használaton alapuló hasznosításból származó bevételből való részesedésben, illetőleg költségviselésben. Vhr. 38. §. (1) A kezelő be nem épített állami földrészleten állandó jellegű új épület (egyéb építmény) létesítésére állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő szerv vagy állampolgár részére nem adhat tulajdonosi hozzájárulást. (2) A kezelő már beépített állami földrészleten állandó jellegű újabb épület (egyéb építmény) létesítésére, továbbá a meglevő állami épület bővítésére állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő szerv vagy állampolgár részére csak akkor adhat tulajdonosi hozzájárulást; ha a) az ingatlan társasházzá alakítható és az építtető írásban vállalja, hogy — viseli a társasház-tulajdon alapításával kapcsolatos költségek arányos részét, továbbá — megszerzi az alapító okirat szerint a közös tulajdonból őt megillető tulajdoni hányadot és viseli az ezzel kapcsolatos költségeket; b) az ingatlan ugyan nem alakítható társasházzá, de az építtető írásban tudomásul veszi, hogy — az általa létesített épület (épületrész, egyéb építmény) tulajdonjoga a Magyar Államot, mint a földrészlet tulajdonosát illeti meg, — az épületre (épületrészre) a kezelővel bér fizetése ellenében bérleti jogviszonyt^ kell létesítenie, továbbá — a felmerült és igazolt költségeinek a megtérítését — külön jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában — csak 75 százalék erejéig és a haTANÁC30K KÖZLÖNYE