Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)
1970 / 14. szám
14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 305 hasznosítása bérleti jogviszony keretében történik. (4) Több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet által közösen használt ingatlannak azt az ingatlant kell tekinteni, amelyet a feladatszerű működésük keretében kizárólag állami szervek, illetőleg társadalmi szervezetek használnak, s közöttük bérleti jogviszony nem áll fenn. (5) Azt, hogy az ingatlant használók közül melyik szervet kell túlnyomó (50%-ot meghaladó) részben használónak és egyúttal kezelőnek tekinteni, a) vegyes rendeltetésű épület esetében a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek teljes alapterületének, b) nem lakás céljára szolgáló épület esetében az épület térfogatának, c) nyomvonal jellegű építmény esetében pedig a nyomvonal hosszának és az építmény kapacitásjellemzőinek (vezeték átmérő stb.) alapulvételével kell megállapítani. (ö) Az állami ingatlannak az (1)—(4) bekezdésben meghatározott jellege nem változik meg, ha a) az azt használó állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet használati jogát hatósági határozat ideiglenes jelleggel egészben vagy részben megszünteti; b) azt a kezelő a R. 7. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes jelleggel bérbeadja vagy használatra átengedi. Vhr. 8. §. (1) Az állami ingatlanok közül o a közúti határátkelőhelyeken levő ingatlanoka t a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, b) az állami szerv által értékesítés céljára vásárolt ingatlant a vásárló szerv, c) az állami szerv által értékesített és a Magyar Állam tulajdonába valamely oknál fogva visszakerült, továbbá bírósági határozattal a Magyar Állam tulajdonába került — jelzálogjoggal biztosított és az állami szervet megillető még ki nem egyenlített követeléssel terhelt — ingatlanokat az újabb értékesítésükig a követelés jogosítottja kezeli. (2) Az állami ingatlanok közül a közforgalmú vasúthoz csatlakozó iparvágányt a R. 3—4. §-a és e rendelet 6—7., továbbá 15—16. §-a értelmében arra jogosult állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet, valamint a közforgalmú vasút üzemeltetője egyaránt kezelheti. Ka a felek másként nem állapodnak meg, az e rendelet hatálybalépése a) előtt létesített iparvágányt továbbra is annak jelenlegi kezelője, b) után létesített iparvágányt pedig az építtető állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezeli. Vhr. 9. §. (1) Az állami lakóépületek közül a) a fegyveres testületek zárt lakótelepeit (lakó* épületeit) az érdekelt fegyveres testület, b) a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezésére szolgáló lakótelepeket (lakóépületeket) az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott állami szerv, c) az Államvasutak dolgozóinak elhelyezésére szolgáló lakótelepeket (lakóépületeket) a Magyar Államvasutak, d) az állami szerv (üzem, hivatal, intézet, intézmény stb.) zárt területen levő, s attól az ingatlan megosztásával el nem különíthető lakóépületeket a zárt terület kezelője, ej a nagyüzemi mező- vagy erdőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos lakóépületeket az állami mező-, illetőleg erdőgazdasági ingatlan kezelője, f) az Országos Takarékpénztár által építtetett állami lakóépületeket, illetőleg társasházakban levő öröklakásokat és önálló ingatlanként telekkönyvezett, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig az értékesítésükig az Országos Takarékpénztár kezeli. (2) Ha valamely állami lakóépületben kizárólag vagy túlnyomó (50%-ot meghaladó) részben szolgálati lakások vannak, a lakóépületet az az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezeli, amely a szolgálati lakásokkal kizárólagosan, illetőleg azok nagyobb részével rendelkezik. A szolgálati lakások arányának megállapításánál a lakások számát kell alapul venni. Vhr. 10. §. (1) Az ingatlan fekvése szerint illetékes tanácsi házkezelési szerv [ingatlankezelő vagy város- (község-) gazdálkodási vállalat, ilyen vállalat hiányában a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg költségvetési üzeme] kezeli:
