Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)
1970 / 5. szám
5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 139 A bázisévi és a tárgyévi jövedelem összehasonlíthatósága céljából a személyes jövedelem korrekciója még abban az esetben is indokolt, ha — a termelőszövetkezet a tagjait más szocialista szervezethez engedte át munka végzésére; tekintve, hogy az itt teljesített munka után jelentkező munkadíjak elszámolása — az 5/1969. (VIII. 23.) MÜM—MÉM számú együttes rendeletben foglaltak alapján — megváltozott, az ilyen címen elszámolt és a zárszámadásban is szerepeltetett munkadíjakat az 1969. évi zárszámadás alapján fizetendő adó kiszámításánál sem a bázisév, sem a tárgyév vonatkozásában nem kell figyelembe venni; — a termelőszövetkezet egjszerűbb gazdasági együttműködésben vesz részt; az együttműködésben végzett munka után elszámolt munkadíjat (munkabért), illetve kiegészítő részesedést és bárt — az 19G9. évi alapon fizetendő adó kiszámításánál sem a bázisév, sem a tárgyévvonatkozásában nem kell figyelembe venni; 2. A személyes jövedelem összegének egy dolgozóra való vetítése során ügyelni kell a munkanapok pontos számbavételére. A személyes jövedelmek korrekciója esetén a szükséges korrekciót a munkanapok számát illetően is el kell végezni. (A bevallási irat II. Az adó kiszámítása c. részében az a) és a b) sorban a már korrigált jövedelem összegét, illetve munkanapszámot kell feltüntetni. A zárszámadás adataihoz viszonyított eltéréseket — megfelelő indokolás mellett — a bevallási irathoz csatolt külön íven kell részletezni.) 3. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymással, vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekkel történő egyesülése (más szövetkezetbe való beolvadása) esetén az új (jogutód) termelőszövetkezetnek az első évi közös zárszámadás alapján — a jogszabály értelemszerű alkalmazásával közös bázisév hiánya miatt — a jövedelem felhasználását szabályozó adóról nemleges bevallást kell adnia. III. Jövedelemadó-bevallás az 1970. évi 1—III. negyedévi munkadíjak alapján Az 1970-ben esedékes jövedelemadó első, második és harmadik részletéről két példányban saját szerkesztésű bevallást kell adni, az adó megállapítására első fokon illetékes hatósághoz. A részietek bevallásában az adóalapot (a tagokat megillető, a tárgynegyedév vonatkozásában szabályszerűen elszámolt munkadíjak összegét), valamint a 6%-os kulccsal kiszámított jövedelemadót kell közölni. A bevallásban közölni kell az adók teljes összegét akkor Is. ha a termelőszövetkezet tényleges fizetési kötelezettsége adókedvezményre igényt nyújtó kenyérgabona-értékesítés alapján csökkent. Á bevallásban a kedvezmény összegét és az ezzel csökkent fizetési kötelezettséget külön sorokban kell feltüntetni. Ebben az esetben a felvásárló vállalat igazolását (vételi jegyet) a bevalláshoz csatolva kell az adóhatósághoz benyújtani. Pénzügyminisztérium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Főosztály A MÁV Vezérigazgatóság 101.333/1070. 11. B. számú közleménye a közalkalmazottak és hadirokkantak arcképes igazolványának érvényesítéséről az 1970. évre A közalkalmazottak és azok családtagjai, nemzeti gondozottak, továbbá a 100%-os hadirokkantak fekete színű, a vak hadirokkantak és kísérőik sárga színű díjtalan, illetőleg 50%-os mérséklésű utazási kedvezményre jogosító arcképes igazolványának 1970. évre történő érvényesítése 1970. február 1-én kezdődik és március 31-én fejeződik be. Ezen időpont után az igazolványokat késedelmi díj felszámítása mellett érvényesíti az Államvasutak. Az 1969. évre érvényesített 50%-os mérséklésű kedvezmény igénybevételére jogosító arcképes igazolványok, valamint a 75%-os hadirokkantak és a hadiözvegyek részére 19G9. évre kiállított betétfüzetek 1970. március 31-én 24. óráig használhatók fel utazáshoz. 1970. április 1-től már csak az 1970. évre érvényesített igazolványok, illetőleg újonnan kiállított betétfüzetek alapján lehet féláru menetjegyet igényelni, illetőleg kiadni. MÁV Vezérigazgatóság ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jogi felügyelet 1. A volt házastársak között szövetkezeti lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetése, a lakás használatának rendezése, illetőleg a szövetkezeti tagsági jogviszony jelentősége. A gyakorlatban kérdésessé vált, hogy milyen szempontok alapján kell — a szövetkezeti lakás esetén — a volt házastársak között fennálló közös tulajdont megszüntetni; a tulajdonközösség megszüntetésének szükségképpeni következménye-e a lakás közös használatának a megszüntetése; melyik házastársat kell távozásra kötelezni; a távozásra kötelezett fél részére lehet-e kárpótlást megállapítani. Vitás volt az is, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítani a lakásszövetkezet olyan tartalmú közlésének, hogy csak az általa megjelölt házastárs tagsági jogviszonyát hajlandó elismerni. A helyes álláspont a következő: A Ptk. 149. §-a értelmében a társasház tulajdonra (az ezzel egy tekintet alá eső szövetkezeti lakás tulajdonra is) a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Eltérő jogszabály hiányában a tulajdonostársak mindegyikét megilleti az a jog, hogy a szövetkezeti tagsági jogviszonyát fenntartsa és a tulajdonközösség megszüntetését, illetve a szövetkezeti lakás kizárólagos használatába való adását kérje. Az ilyen jogvita eldöntésénél is figyelembe kell venni a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiuma 824. számú állásfoglalásában a közös tulajdon megszüntetése iránti perei-ben adott iránymutatást, továbbá a 795/14. számú polgári kollégiumi állásfoglalásban a volt házastársak közös lakása használatának a rendezéséhez adott szempontokat. Az, hogy a tulajdonközösség a volt házastársak között úgy szűnik meg, hogy az egyik fél tulajdoni illetőségét a másik fél magához váltja, önmagában nem eredményezi még, hogy a másik fél az általa használt helyiséget kiüríteni köteles. Fentiekre tekintettel elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a lakás elkülönített használata lehetséges-e. Ha ez nem lehetséges, figyelembe kell venni, hogy a házasság megromlását melyik fél idézte elő. Ha a családvédelmi szempontokra tekintettel az a fél köteles a lakásból távozni, akinek a magatartása nem járult hozzá a házasság felbontásához, részére kárpótlást lehet megítélni. Annak a lakásszövetkezeti tagnak, akit a bíróság megváltás ellenében a tulajdoni illetősége átengedésére kötelez, megszűnik a tagsági jogviszonya [20/1959. (IV. 16.) Korm. számú rendelet 13. § a) pont]. Annak azonban, akit a bíróság feljogosít a másik házastárs tulajdoni illetőségének a magához váltására, nem szűnik