Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 5. szám

5. szám 133 2. Lakossági kereskedelmi szolgáltatások: a) barkácsoló tevékenycéghez nyújtott szolgáltatás: a lakosság barkácsoló, javító, szerelő tevékenységéhez munkaeszköz (gép, szerszám) és barkácsműhely rendel­kezésre bocsátása, szaktanácsadás; b) bizományi tevékenység (a zálogtevényeség kivételé­vel): a lakosság által felajánlott használt cikkek (pl. ruházat, bútorok, háztartási gépek, sportcikkek, stb.) ma­gánszemélyek részére történő bizományi értékesítése, a ki nem váltott zálogtárgyak értékesítését ide nem értve; c) kölcsönző tevékenység (a Jelmezkölcsönző Vállalat ki­vételével) lakosság részére biztosított kölcsönzési eszközök (pl. háztartási gépek, készülékek, berendezési és felszerelési tárgyak, elektroakusztikai cikkek, fotó-, optikai-, kultúr-, sport- és camping-cikkek, stb.) követlenül a lakosság ré­szére történő kölcsönadása. Pénzügyminisztérium Ipari és Építőipari Főosztály 305/1970. PM. Bev. Főig. számú közlemény a vállalatok és szövetkezetek költségvetési kapcsolatainak elszámolására rendszeresített „Bevallás" és az ahhoz kapcsolódó részletező mellékletek 1969. év végi kitöltésének módosításairól Az 1969. évben bevezetett összevont „Bevallás" és az ahhoz kapcsolódó részletező mellékletek kitöltésének módját a PM Bevételi Főigazgatóság a 306/1969. és a 314/1969. P M Bev. Főig. számú* közleményekben szabá­lyozta. A nyomtatványok kitöltésére vonatkozó — az említett közleményekben leírt — általános szabályok továbbra is érvényben maradnak. A pénzügyi szabályozókban bekövetkezett és még az 1969. évi elszámolásokat érintő változások miatt az alábbi módosításokat kell figyelembe venni az 1989. IV. ne­gyedévi, illetve éves bevallások kitöltésénél: 1. Eszközlekötési járulék. A 14/1987. (XI. 24.) PM számú rendeletet módosító 32/ 1969. (X. 30.) PM számú rendelet a beépített, bérelt in­gatlanok után fizetendő eszközleköíési járulék kiszámítá­sának módját 1969. január 1-i visszamenőleges hatállyal szabályozza. Az összevont „Bevallás" (D. Pü. 1670. r. sz.) 1. sz. lap­ját általában a 306/1969. PM Bev. Főig. számú közle­ményben leírtak szerint kell kitölteni. Az 5. sor számí­tása azonban úgy történik, hogy a „d" oszlopba az éves eszközlekötési járulék összegét a helyesbítéssel módo­sítva kell beírni, így a c. rovat adata az éves helyesbí­tett és az I—III. negyedévi járulék számtani különbsége. Az ilyen visszamenőleges elszámolás miatt a tárgyne­gyedévi kötelezettság követeléssé is változhat. Ebben az esetben az összeg előtt a mínusz előjelet feltétlenül fel kell tüntetni. Természetesen a visszamenőleges helyesbítésnek a IV. negyedévi bevallásban történő végrehajtása nem befo­lyásolhatja a 4/1970. (I. 17.) PM számú rendelet mellék­letének I. 5/b. pontjában előírt előlegfizetési kötelezett­séget. Az érintett vállalatok 1970. február és március hónapban a 32/1969. (X. 30.) PM számú rendelet figye­lembevételével az 19G9. IV. negyedévre számított tény­leges eszközlekötési járulék összegének egyharmad ré­szét kötelesek előlegként befizetni. 2. Nyereségadó. a) A 11/1967. (XI. 24.) PM számú rendeletet módosító 31/1969. (X. 30.) PM számú rendelet alapján az 500 lé­lekszám alatti települések nyiltárusitású üzletében elért árbevétel 1,5 százalékát — mint nyereségadót csökkentő tételt — a „Bevallás" 55. sorában, illetve a 22. számú melléklet 26. sorában kell feltüntetni, az egyéb helyes­bítő tételekkel együtt. Amennyiben az éves levonható kedvezmény a nyere­ségadó összegét meghaladja, a „Bevallás" 55. sorába a levonandó teljes összeget be kell állítani és a nyereség­adót meghaladó részt az 56. sorban mínusz előjellel kell szerepeltetni. Ugyancsak a 31/1969. (X. 30.) PM számú rendelet sza­bályozza t. beépített, bérelt ingatlanok eszmei, iljraclő­állítási értékének számítási módját. Ezt a módszert már az 1969. é"es nyereségadó kiszámításánál alkalmazni kell és az így kiszámított eszmei értéket kell a 22. számú melléklet 3. sorába beírni. b) Az állami gazdaságok és erdőgazdaságok a nyere­ségadóbevallást a 32. sz. mellékleten kötelesek elvégezni. A 22. sz. azonos elnevezésű táblát ezen adatszolgáltatók nem töltik ki. A nyereségadót a 34/1968. (XII. 15.) PM számú és a 17/1969. (V. 18.) PM számú rendeletekkel módosított 11/ 1967. (XI. 24.) PM számú rendelet, valamint egyéb pénz­ügyminiszteri rendeletek, utasítások és leiratok alapján kell kiszámítani. A tábla kitöltésére értelemszerűen vonatkozik a 3Í4/ 1969.. PM Bev. Főig. számú közlemény a következő ki­egészítésekkel : 01—07 „d" oszlop készletállomány kronologikus átla­gának kiszámításánál a 6. és 7. számlaosztályok összevont tartozik egyenlegét*is be kell számítani. A 6. és 7. szám­laosztályok összevont egyenlegének megállapításakor a 65., 66. és 68. számlacsoportok egyenlegét nem szabad figyelembe venni. A 07. sor „e" rovatába a „c" és „d" rovatok összegét kell feltüntetni. A 08. sorban a felügyeleti hatóság által jóváhagyott bázis termelési értéket (állami gazdaságoknál halmo­zott, erdőgazdaságoknál teljes termelési értéket), a 09. sorban az éves mérlegbeszámoló II/l. sz. mellék­let 110. „e", illetve a 09. „z" rovat tényleges termelési érték (állami gazdaságoknál halmozott, erdőgazdaságok­nál teljes termelési érték) összegét kell feltüntetni. A 10. sor kitöltése a következőképpen történik: 09. sor X 100 08. sor A számítás eredményét két tizedes pontossággal kell beírni. A 11. sorban a bázis (engedélyezett) bértömeget, a 12. sorban a tényleges bérfelhasználást, a 13. sorban az előbbi két sor adatának %-os arányát kell feltüntetni. Kiszámítása: 12. sor X 100 11. sor * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1969. évi 33. szá­mában. A számítás eredményét két tizedes pontossággal kell feltüntetni.

Next

/
Thumbnails
Contents