Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)
1970 / 54. szám
54. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1167 — a piaci szükségletek kielégítése érdekében a termelésüket, forgalmukat gyors ütemben növelő gazdálkodó szervek jelentős forgóeszköz-növelésének, — a vas-műszaki cikkekben mutatkozó hiányok kiküszöbölésével kapcsolatos forgóeszközbővítménynek a finanszírozása; ez utóbbi esetekben a hitel időtartama 5 évig terjedhet. A középlejáratú forgóalaphitel kamatlába évi 9n/0. 22. A gazdálkodó szerv átmeneti pénzszükségletére — saját pénzforrásainak kiegészítésére — rövidlejáratú hitel nyújtható, ha a hitel segítségével előállított vagy beszerzett termékek értékesítése biztosítottnak látszik. 23. Nem adható rövidlejáratú' hitel, ha — a gazdálkodó szervnél túlzott készletezési törekvések tapasztalhatók; — a gazdálkodó szerv — szabad kapacitásának kihasználása érdekében — piac hiányában tartósan raktárra termel. 24. A forgóeszközhitelek kamatlába évi 8%. A rövidlejáratú forgóeszközhitel időtartama legfeljebb 12 hónap. A rövidlejáratú forgóeszközhiteleknél és az amortizáció naptári éven belüli megelőlegezésénél 90 nrpon túli lejárat esetén 90 naponként. 1%-kal kell az évi kamatlábat növelni. Ez a szabály nem vonatkozik a mezőgazdasággal összefüggő idényszerű termelés, forgalmazás, illetve készletezés miatti forgóeszközhitelekre. — 25. A középlejáratú forgóalaphitel időtartama a hitelIgénybevételi lehetőség szerződés szerinti kezdő időpontjától számítva veszi kezdetét. A rövidlejáratú forgóeszközhitel időtartamát a folyósítás (első részfolyósítás) napjától kell számítani. III. Hitel- és betéti kamatok 26. Az állami és fejlesztési kölcsön kamatlába évi 7%. 27. A hitelkamatokra — az előző pontokban foglalt szabályokon túlmenően — a következő 28—29. pontokban foglalt szabályok irányadók. 28. A közép- és hosszúlejáratú export hitelek kamatlába évi 6%. Forgatható exportokmányok leszámítási kamatlába 180 napig terjedő hitelidőtartam esetén évi 3%, ennél hosszabb hitelidőtartamnál évi 4%. 29. Az export kinnlevőségekre nyújtott hiteleknél évi 4%-os kamatbonifikáció adható, amely a hitel időtartamától függően felszámított mindenkori kamatlábat mérsékli. 30. Az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, a szövetkezetek és a tanácsok tartós betéteinek kamatlába általában tanácsoknál* legalább fél évre elhelyezett betétek után évi 3% 2% legalább 1 évre elhelyezett betétek után évi 5% 3% legalább másfél évre elhelyezett betétek után évi 6% 4% legalább 2 évre elhelyezett betétek után évi 3n/0 6% 31. A Magyar Nemzeti Bank és a pénzintézetek a tájékoztatóban közölt hitelpolitikai irányelveket az 1970. december 1. napja után kötött hitel-, kölcsön- és betéti * Az általánosnál alacsonyabb betéti kamatláb a ta nácsi hitelek kedvezményes kamatlábával függ össze. szerződéseknél alkalmazzák. A korábbi hitelpolitikai irányelvek 1970. november 30-ával hatályukat vesztették, ez azonban a korábbi irányelvek alapján kötött szerződéseket nem érinti. 32. A 414/1969. MNB számú tájékoztató (megjelent a PK 19G9 évi 37. számában) 1970. november 30-ával tárgytalanná vált. Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank 411/1970. MNB—MBB számú tájékoztatója a Budapesten vezetett bankszámiákról történő távirati utalványozás módosításáról A budapesti bankszámlák terhére feladott távirati utalványok forgalmának racionálisabb lebonyolítása mind a Posta Központi Távíró Hivatalnál, mind a bankoknál szükségessé teszi a feladás módjánek megváltoztatását. Ezért azok a gazdálkodó szervek, amelyek bankszámláját a Magyar Nemzeti Bank vagy a Magyar Beruházási Bank (a továbbiakban: bank) Budapesten vezeti, 1971. január 1-től kezdődően bankszámlájuk terhére a következők szerint adhatnak fel távirati utalványt. 1. A bevezetőben meghatározott gazdálkodó szervek minden esetben, amikor bankszámlájukról a posta útján táviratilag utalnak ki pénzt, minden kifizetésről külön • „Belföldi távirati utalványlap"-ot állítanak ki. Az utalványlapot a gazdálkodó szervek a postahivataloknál díjmentesen szerezhetik be és a számlavezető banknál rendelkezésükre álló útmutatóban ismertetett módon töltik ki. 2. A gazdálkodó szervek a kiállított távirati utalványlapok adatait (egy utalvány esetén is) az MNB-postautalványok feladójegyzékén sorolják fel utalványonként külön sorban, majd a jegyzéket lezárják (az összeg-ovatot összeadják) és a banknál bejelentett módon aláírják. A feladójegyzék felső szélén a gazdálkodó szervek szembetűnő „Távirati úton" jelzést tüntetnek fel. 3. A bankszámla megterheléséről és a távirati utalványok továbbításáról a bank számlakivonattal és a faladójegyzék egyik példányának megküldésével értesíti a feladó gazdálkodó szervet. A távirati utalvány feladószelvényét sem a bank, sem a postahivatal nem szolgáltatja ki.. 4. A 401/1968. (PK. 1.) MNB számú tájékoztató 111/38.' b) pontja határát veszti. Magyar Nemzeti Bank j Magyar Beruházási Bank j A Magyar Nemzeti Bank 7/1970. MNB számú körlevele az 1970. decemberi és az 1971. januári munkabérfizetési napokról A decemberi munkaszüneti napokra és a januári elsfl heti pihenőnap áthelyezésére való tekintettel a 39/1967J (XII. 29.) PM számú rendelet 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Bank — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a munkabérfizetési napo« kat a következőképpen határozza meg:
