Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 51. szám

1074 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szánt A pénzügyminiszter 3G.1S70. (XI. 24.) PM számú rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelem­adójáról és jövedelemnövekmény-adójáról A mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripar egyes ágainak szabályozó rendszeréről szóló 1045/1970. (X. 17.) Korm. számú határozatban foglalt felhatalmazás alapján — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: A rendelet hatálya 1. §• A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetre, a halászati termelőszövet­kezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, to­vábbá a jövedelemszabályozás szempontjából me­zőgazdasági ágazatba sorolt, önálló jogi személy­ként működő gazdasági, illetve szövetkezeti tár­sulásra (á továbbiakban együtt: termelőszövetke­zet). Jövedelemadó 2. §• (1) A termelőszövetkezet jövedelemadót köte­les fizetni. (2) A jövedelemadó alapja a termelőszövetkezeti tagok, közös munkában résztvevő családtagok, va­lamint állandó és időszaki alkalmazottak (a to­vábbiakban együtt: dolgozó) jövedelme. A nyug­díjasok és járadékosok jövedelmét nem kell fi­gyelembe venni. (3) A dolgozó jövedelme: a termelőszövetkezet­ben végzett munka után a számviteli, illetve zár­számadási előírások szerint a tárgyévre elszámolt összes pénzbeni és természetbeni jövedelem [munkadíj, alapmunkabér, prémium, jutalom, ki­egészítő részesedés és bér, továbbá minden egyéb — a szervezeti egység keretében vagy ezen kívül végzett — közös munka utáni bér-jellegű juttatás (a továbbiakban együtt: jövedelem)]. Az ezen fe­lül egyéb címen nyújtott juttatást (háztáji föld helyetti juttatás, védőétel-, munkaruhaiuttatás, stb.). a személyi tulajdonban levő eszközök utáni térítést (földjáradék, földhaszonbér, szerszám­használati díj stb.), valamint a szociális és a kul­turális juttatást nem kell a jövedelembe beszá­mítani. (4) Az adóalap megállapításánál a dolgozónak részesedésként vagy egyéb címen kiadott (eladott) természetbenieket legalább az adózott év felvásár­lási (értékesítési) árszintjén kell értékelni. (5) A dolgozónak szolgáltatás formájában nyújJ tott juttatást, ha a dolgozó annak legalább a szű­kített önkéltségét megtéríti, vagy ha abban, mint szociális juttatásban részesül, nem kell jövede­lemnek tekinteni. 3. §. (1) A jövedelemadó mértéke a következő: a) a tagok ós a közös munkában résztvevő csa­ládtagok együttes jövedelme alapján: ha az egy munkanapra jutó jövedelem: az adókulcs* 50 Ft-nál nem több 51— 60 Ft 2%, 61— 70 Ft 3%, 71— 80 F\ 4%, 81— 90 Ft 5%, 91—100 Ft 6%, 101—110 Ft. 7%. 111—120 Ft 8%, 121—130 Ft 9%, 130 Ft felett van 10%; b) az állandó és időszaki alkalmazottak jöve­delme alapján: ha az egy munkanapra jutó jövedelem: az adókulcs] 120 Ft-nál nem több 121—130 Ft 131 Ft felett van 8%, 9%, 10%. (2) A tagok (családtagok) és az alkalmazottak egy munkanapra jutó jövedelmét elkülönítve kell megállapítani. (3) Az év folyamán ténylegesen teljesített mun­kaidőt és a fizetett szabadság címén elszámolt időt tízórás munkanapra átszámítva kell figyelem­be venni. (4) A teljesitett munkaidőbe a földterület meg­művelésének vállalásával, vagy a termelőszövet­kezet által meghatározott egyéb módon végzett közös munka idejét is be kell számítani, vagyis mindazt a munkaidőt, amelynek díjazását jöver

Next

/
Thumbnails
Contents