Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 51. szám

1074 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szánt A pénzügyminiszter 3G.1S70. (XI. 24.) PM számú rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról és jövedelemnövekmény-adójáról A mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripar egyes ágainak szabályozó rendszeréről szóló 1045/1970. (X. 17.) Korm. számú határozatban foglalt felhatalmazás alapján — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: A rendelet hatálya 1. §• A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetre, a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, továbbá a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt, önálló jogi személyként működő gazdasági, illetve szövetkezeti társulásra (á továbbiakban együtt: termelőszövetkezet). Jövedelemadó 2. §• (1) A termelőszövetkezet jövedelemadót köteles fizetni. (2) A jövedelemadó alapja a termelőszövetkezeti tagok, közös munkában résztvevő családtagok, valamint állandó és időszaki alkalmazottak (a továbbiakban együtt: dolgozó) jövedelme. A nyugdíjasok és járadékosok jövedelmét nem kell figyelembe venni. (3) A dolgozó jövedelme: a termelőszövetkezetben végzett munka után a számviteli, illetve zárszámadási előírások szerint a tárgyévre elszámolt összes pénzbeni és természetbeni jövedelem [munkadíj, alapmunkabér, prémium, jutalom, kiegészítő részesedés és bér, továbbá minden egyéb — a szervezeti egység keretében vagy ezen kívül végzett — közös munka utáni bér-jellegű juttatás (a továbbiakban együtt: jövedelem)]. Az ezen felül egyéb címen nyújtott juttatást (háztáji föld helyetti juttatás, védőétel-, munkaruhaiuttatás, stb.). a személyi tulajdonban levő eszközök utáni térítést (földjáradék, földhaszonbér, szerszámhasználati díj stb.), valamint a szociális és a kulturális juttatást nem kell a jövedelembe beszámítani. (4) Az adóalap megállapításánál a dolgozónak részesedésként vagy egyéb címen kiadott (eladott) természetbenieket legalább az adózott év felvásárlási (értékesítési) árszintjén kell értékelni. (5) A dolgozónak szolgáltatás formájában nyújJ tott juttatást, ha a dolgozó annak legalább a szűkített önkéltségét megtéríti, vagy ha abban, mint szociális juttatásban részesül, nem kell jövedelemnek tekinteni. 3. §. (1) A jövedelemadó mértéke a következő: a) a tagok ós a közös munkában résztvevő családtagok együttes jövedelme alapján: ha az egy munkanapra jutó jövedelem: az adókulcs* 50 Ft-nál nem több 51— 60 Ft 2%, 61— 70 Ft 3%, 71— 80 F\ 4%, 81— 90 Ft 5%, 91—100 Ft 6%, 101—110 Ft. 7%. 111—120 Ft 8%, 121—130 Ft 9%, 130 Ft felett van 10%; b) az állandó és időszaki alkalmazottak jövedelme alapján: ha az egy munkanapra jutó jövedelem: az adókulcs] 120 Ft-nál nem több 121—130 Ft 131 Ft felett van 8%, 9%, 10%. (2) A tagok (családtagok) és az alkalmazottak egy munkanapra jutó jövedelmét elkülönítve kell megállapítani. (3) Az év folyamán ténylegesen teljesített munkaidőt és a fizetett szabadság címén elszámolt időt tízórás munkanapra átszámítva kell figyelembe venni. (4) A teljesitett munkaidőbe a földterület megművelésének vállalásával, vagy a termelőszövetkezet által meghatározott egyéb módon végzett közös munka idejét is be kell számítani, vagyis mindazt a munkaidőt, amelynek díjazását jöver